Magyar Nemzeti Levéltár

A jelen cikkhez felhasznált gazdasági levéltári források egy lassan sajnos feledésbemenő, egykor több tízezer munkásnak kenyeret adó ágazat mindennapjaiba engednek betekintést. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában a Gazdasági Levéltári Osztály a hazai bányászat múltjából közel ötezer iratfolyóméter terjedelmű iratanyagot őriz a 19. század elejétől egészen az ágazat rendszerváltást követő felszámolásáig, az ún. „szerkezetátalakításig”.

Levéltárosi szakterületen végzett kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Pauler Gyula-díjat vehetett át Szatucsek Zoltán főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Informatikai és Innovációs Igazgatóságának vezetője. A kitüntetést Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár adta át Szatucsek Zoltánnak augusztus 20-a alkalmából Budapesten, a Pesti Vigadóban.

Augusztus 8. és 13. között Bahija Simou, a Marokkói Királyi Levéltár igazgatója munkalátogatást tett Magyarországon – ennek kapcsán közleményt adott ki a Maghreb Arabe Presse. E szerint ez a kezdeményezés összhangban van Őfelsége, VI. Mohammed marokkói király irányelveivel, aki a kultúrát a tudás megosztása, a népek és nemzetek közeledése, illetve a fejlődés alapvető hordozójaként támogatja.

A Szent István-rend megalapítása idején a Habsburg Monarchia legjelentősebb kitüntetésének számított, amelyet polgári és egyházi érdemekért adományoztak „érdemdús és hűséges alattvalók számára”. Alapítója Mária Terézia volt, aki a magyar udvari kancellár, gróf Eszterházy Ferenc javaslatát támogatva döntött a rend létrehozása mellett.

Programok
 

A szolgáltatás közös platformot biztosít a szakemberek és kutatók számára az adatokhoz, innovatív tudományos és képzési forrásokhoz, valamint a közösség igényei szerint közösen fejlesztett fejlett digitális eszközökhöz. Összehozza a kulturális örökség területének széttagolt közösségeit, túlmutat a tárgyak és iratok puszta digitalizálásán és olyan digitális környezetet teremt, amely lehetővé teszi a múzeumok, könyvtárak, levéltárak, audiovizuális gyűjtemények által őrzött tények és jelenségek közös elemzését.

A Magyarul Európában címet viselő tárlat húsz installációból áll, egy törzsanyagból, amelyet mindig három elemmel egészít ki a kiállításnak éppen otthont adó vármegye. A kiállítás korabeli dokumentumok digitális másolatait tárja a nézők elé.

Az MNL Országos Levéltárában több őrzőhelyen maradtak fenn értékes iratok. Az Erdélyi Udvari Kancellária iratanyagában található például egy 1696. évi felségfolyamodvány, amelyben Felvinczi György színjátszásra kért engedélyt, valamint I. Lipót október 23-án kelt privilégiumlevelének fogalmazványa. Az 1526 utáni gyűjteményben lelhető fel az első magyar hivatásos színtársulat, a Magyar Teátromi Társaság legelső színlapja 1790-ből.