Befejeződött az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című kulturális programsorozat 2024. december végén Budapesten, az utolsó rendezvényeknek a Nemzeti Táncszínház adott otthont. A kezdeményezéshez a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) a Magyarul Európában című interaktív vándorkiállítással járult hozzá. A tártlatot december 28-án 10 órától egészen december 31-én 22 óráig tekinthették meg az érdeklődők a Nemzeti Táncszínház 1-es számú Balett-termében.

Az első hazai vasúti sztrájkot követően az ágazat politikai vezetése – mivel annak legfőbb kiváltó okát, az alacsony bérszínvonalat továbbra sem volt hajlandó megszüntetni – kiemelt figyelmet fordított a Magyar Államvasutakra részben annak stratégiai jelentősége, részben pedig az ott alkalmazásban lévők jelentős száma miatt.

A pecsét mandorla alakú. A középső mezőt kitöltő ábrázolás felső felében stilizált gótikus épületben Szűz Mária látható a bal karján ülő kis Jézussal. Az alsó harmadban jobb és bal oldalon három-három férfi alak látható, amint hódolatukat mutatják be a Madonnának és gyermekének. A kép elrendezéséből és a fejfedők változatosságából akár a pásztorok és bölcsek hódolatára is gondolhatunk.

A német nyelvű produkcióban való közreműködésre Stefan Ludwig forgatókönyvíró egy az Archívneten megjelent publikáció alapján Szerényi Ildikót kérte fel a Magyar Nemzeti Levéltár részéről. A Bécsben forgatott dokumentumfilm beharangozó cikke így ír a műsorról:

A nemzet levéltára. Fejezetek az Országos Levéltár történetéből, a Bécsi kapu tér 2–4. Az Országos Levéltár palotája és Az Országos Levéltár Emlékkönyve 2023 kötetek megjelenése után újabb állomásához érkezett a Magyar Nemzeti Levéltár centenáriumi megemlékezés-sorozata. Ezúttal a Levéltári Közlemények 2023. évi centenáriumi száma jelent meg.

A rendezvény előzetes regisztrációhoz kötött:

1674. december 14-én, péntek hajnalban Bethlen várában (ma Beclean, Románia) egy nemesi csoportosulás szervezkedésének következményeként felségsértés és más vádak alapján kivégezték Bánffy Dénest (kb. 1630–1674), Kolozs és Doboka vármegye főispánját, a fejedelmi tanács tagját, Kolozsvár és Szamosújvár főkapitányát, aki a fejedelem, I. Apafi Mihály (1632–1690) sógora is volt. Az eset rendkívülinek számított, a vádak és az azokra adott válaszok egészen a 19. századig kéziratos másolatokban terjedtek főként az erdélyi elit körében.

A levéltár kiállítótermét teljesen megtöltő érdeklődő közönséget először a házigazda intézmény főigazgatója, Szabó Csaba köszöntötte elsőként, majd átadta a szót Magyar Leventének, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettesének, aki a kötet előszavát is jegyezte, lévén a KKM is támogatta a napló kiadását.