Nagy megtiszteltetés és nagy öröm számomra, hogy egy ilyen nagy múltú és rangos partnerrel, mint a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt., stratégiai megállapodást tudunk kötni – emelte ki kedden délután az ünnepi eseményen köszöntőjében a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója. Szabó Csaba kifejtette, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúrát 1826-ban alapították meg, amely a mai napig Magyarország egyik legsikeresebb vállalkozása.

A kerekasztal-beszélgetésen a magyar kulturális intézmények gyűjteményein alapuló digitalizálási és digitális tartalomszolgáltatási feladatokat járták körbe a résztvevők. Négy intézmény – köztük a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) képviselői beszéltek intézményeik tevékenységéről, tartalomszolgáltatási programjaikról, a digitalizált tartalmak megőrzéséről és szolgáltatásáról.

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltárában több mint 44 iratfolyóméter terjedelemben őriznek olyan anyagokat, amelyek személyes leveleken, illetve a különböző településekről érkezett beszámolókon keresztül adnak átfogó képet arról, hogy miként hurcolták el a második világháború alatt és után a hadifoglyokat, illetve civileket a Szovjetunióba.
 

Felemelkedés és leépítés

Az Ezredorvos a tűzvonalban – Dr. Kemény Gyula isonzói naplója című kötet ünnepélyes bemutatóján köszöntőt mond Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója és Kaputa László ezredes, Magyarország ljubljanai véderő attaséja. A könyv kiadásának történetét Pintér Tamás, a kötetet kiadó Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány (NHKA) kuratóriumi elnöke, az MNL Országos Levéltára 1945 utáni Politikai Kormányszervek és Pártiratok Osztályának vezetője ismerteti.

Az Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményének Diplomatikai Levéltára (DL) jelenleg csaknem 109000 oklevelet őriz és tart nyilván. Pontos szám csak ideig-óráig mondható, mivel a gyűjtemény a mai napig folyamatosan gyarapszik letétek, iratvásárlások és -ajándékozások révén. Ide kerülnek azok a mohácsi csata (1526. augusztus 29.) előtt keletkezett iratok, amelyeket a levéltár más fondjaiból emelnek ki.

Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét.