Magyar Nemzeti Levéltár

Komoly tapasztalatcserére adott lehetőséget a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a FamilySearch szervezet közös levéltári szimpóziuma május 13-án, amelynek fókuszában az új technológiák családtörténet-kutatásában való alkalmazhatósága állt. Az MNL Országos Levéltára Bécsi kapu téri palotájában megtartott szakmai rendezvényen a szomszédos országok nemzeti levéltárainak, szakmai szervezeteinek, valamint a hazai levéltáros szakma elismert képviselői vettek részt.

A második világháború végén a hazánk felé özönlő szovjet csapatok elől az ország értékeit vasúton nyugatra menekítették, ezeket a szerelvényeket emlegették később „aranyvonatként” azok tartalma okán.

Merüljön bele a 16-17. század életének mindennapjaiba, próbálja ki magát korabeli mesterségekben, akkori ételek készítésében is! A korhű ruhák, haditechnikai eszközök és autentikus csatajelenetek egyedülálló élményt garantálnak a nézők számára.

Dózsa György. Kultusz és történelem
 

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL), annak több szervezeti egysége – Elektronikus Nyilvántartások Főosztálya, Köziratvédelmi hatósági és Iratkezelés-felügyeleti Osztály, 1945 utáni Politikai Kormányszervek és Pártiratok Osztálya, Humánpolitikai Osztály, Módszertani, képzési és levéltár-pedagógiai Osztály – részt vett május 15-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Karriernapján.

Áldozó István osztályvezető A közigazgatás működése a Felvidéken 1938-1944 között című előadásával vett részt a Budapesten, az Országos Levéltárban megrendezett eseményen.

A részletes beszámoló itt olvasható:

Miután 1949-re Magyarországon is lezajlott az Magyar Kommunista Párt – 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártja – egypárti diktatúrájának kiépítése, a belpolitikai fordulat mellett az ország külpolitikája is a szovjet birodalmi külpolitika irányvonalát követte. Az éleződő hidegháborús helyzetben a Szovjetunió és a „béketábor” számára elsődleges fontosságú volt, hogy felvegyék a diplomáciai kapcsolatot az éppen 1949-ben a Kínai Kommunista Párt győzelmével véget érő háború után szárnyait bontogató állammal. A nem egészen másfél hónapja, 1949.

Együttműködési megállapodást írt alá pénteken délelőtt a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Magyar Batthyány Alapítvány, a dokumentumot Szabó Csaba, az intézmény főigazgatója és Batthyány-Schmidt Margit, a szervezet vezetője látta el kézjegyével. Ennek értelmében a felek megállapodtak abban, hogy egymást kölcsönösen támogatva széleskörűen mutatják be a hazai történettudományt, valamint a történeti forrásokat.

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Hungarika munkacsoportja és az intézmény Tudományos Igazgatósága harmadik alkalommal rendezte meg május 8-án, szerdán a III. Hungarika workshopot. A Bécsi kapu téri levéltári palota kiállító- ás konferenciatermében megtartott eseményen köszöntőt mondott Szabó Csaba, az MNL főigazgatója, aki kiemelte: nem az első alkalom, hogy hungarika ügyén összegyűlt a szakma a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában. Ennek az is az oka, hogy az Országos Levéltárat jogszabály kötelezi a hungarikák gyűjtésére.