Magyar Nemzeti Levéltár

A német nyelvű produkcióban való közreműködésre Stefan Ludwig forgatókönyvíró egy az Archívneten megjelent publikáció alapján Szerényi Ildikót kérte fel a Magyar Nemzeti Levéltár részéről. A Bécsben forgatott dokumentumfilm beharangozó cikke így ír a műsorról:

A nemzet levéltára. Fejezetek az Országos Levéltár történetéből, a Bécsi kapu tér 2–4. Az Országos Levéltár palotája és Az Országos Levéltár Emlékkönyve 2023 kötetek megjelenése után újabb állomásához érkezett a Magyar Nemzeti Levéltár centenáriumi megemlékezés-sorozata. Ezúttal a Levéltári Közlemények 2023. évi centenáriumi száma jelent meg.

A Magyar Nemzeti Levéltáron belül az azonos téma iránt érdeklődő kollégák kutatómunkájának összefogása, segítése, valamint kutatásuk irányának a levéltár tudományos stratégiájával való összehangolása céljából létrejött az Egyháztörténeti Műhely, valamint a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Műhely.

A rendezvény előzetes regisztrációhoz kötött:

1674. december 14-én, péntek hajnalban Bethlen várában (ma Beclean, Románia) egy nemesi csoportosulás szervezkedésének következményeként felségsértés és más vádak alapján kivégezték Bánffy Dénest (kb. 1630–1674), Kolozs és Doboka vármegye főispánját, a fejedelmi tanács tagját, Kolozsvár és Szamosújvár főkapitányát, aki a fejedelem, I. Apafi Mihály (1632–1690) sógora is volt. Az eset rendkívülinek számított, a vádak és az azokra adott válaszok egészen a 19. századig kéziratos másolatokban terjedtek főként az erdélyi elit körében.

A levéltár kiállítótermét teljesen megtöltő érdeklődő közönséget először a házigazda intézmény főigazgatója, Szabó Csaba köszöntötte elsőként, majd átadta a szót Magyar Leventének, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettesének, aki a kötet előszavát is jegyezte, lévén a KKM is támogatta a napló kiadását.

Az egész napos esemény összesen tizenhárom előadásból és pódiumbeszélgetésekből állt és olyan témákat érintettek a résztvevők, mint például az elektronikus publikációk megőrzése a REAL repozitóriumban, a digitalizált és a born digital kulturális javak feldolgozási eljárásában mutatkozó különbségek, a born digital műtárgyak, emlékek gyűjtésének, megőrzésének, kutatásának és közzétételét szabályozó jogi környezet és kérdései, múzeumi gyűjteménykezelő rendszerek és born digital műtárgyak leírása, valamint az e-mailes gyűjtemények könyvtári

Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.

A Magyar-Török Kulturális Évad keretében kiadott magyar-török-angol nyelvű reprezentatív kötet szerzői Horváth Gyula Csaba, Kovács Máté Gergő és Schmidt Anikó. Az utószót a neves török fényképtörténész, Engin Özendes jegyzi. A szultáni szeráj első hivatásos fotósainak, az Abdullah testvéreknek 31 felvételét szakmai tanulmányokkal közreadott kiadványban közreműködött a Liszt Intézet-Magyar Kulturális Központ Isztambul is.