1674. december 14-én, péntek hajnalban Bethlen várában (ma Beclean, Románia) egy nemesi csoportosulás szervezkedésének következményeként felségsértés és más vádak alapján kivégezték Bánffy Dénest (kb. 1630–1674), Kolozs és Doboka vármegye főispánját, a fejedelmi tanács tagját, Kolozsvár és Szamosújvár főkapitányát, aki a fejedelem, I. Apafi Mihály (1632–1690) sógora is volt. Az eset rendkívülinek számított, a vádak és az azokra adott válaszok egészen a 19. századig kéziratos másolatokban terjedtek főként az erdélyi elit körében.

A levéltár kiállítótermét teljesen megtöltő érdeklődő közönséget először a házigazda intézmény főigazgatója, Szabó Csaba köszöntötte elsőként, majd átadta a szót Magyar Leventének, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettesének, aki a kötet előszavát is jegyezte, lévén a KKM is támogatta a napló kiadását.

Az egész napos esemény összesen tizenhárom előadásból és pódiumbeszélgetésekből állt és olyan témákat érintettek a résztvevők, mint például az elektronikus publikációk megőrzése a REAL repozitóriumban, a digitalizált és a born digital kulturális javak feldolgozási eljárásában mutatkozó különbségek, a born digital műtárgyak, emlékek gyűjtésének, megőrzésének, kutatásának és közzétételét szabályozó jogi környezet és kérdései, múzeumi gyűjteménykezelő rendszerek és born digital műtárgyak leírása, valamint az e-mailes gyűjtemények könyvtári

Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.

A Magyar-Török Kulturális Évad keretében kiadott magyar-török-angol nyelvű reprezentatív kötet szerzői Horváth Gyula Csaba, Kovács Máté Gergő és Schmidt Anikó. Az utószót a neves török fényképtörténész, Engin Özendes jegyzi. A szultáni szeráj első hivatásos fotósainak, az Abdullah testvéreknek 31 felvételét szakmai tanulmányokkal közreadott kiadványban közreműködött a Liszt Intézet-Magyar Kulturális Központ Isztambul is.

Cseffei László (1592–1662) családja a 16. század közepétől ismert Erdélyben, birtokaik Kolozs, Szilágy, Belső-Szolnok és Doboka vármegyékben feküdtek az adománylevelek tanúsága szerint. Iskoláiról nincs tudomásunk, de tanult, művelt, nyelveket beszélő, könyves ember volt. Katonaként, követként, ítélőmesterként és Belső-Szolnok vármegye főispánjaként szolgálta fejedelmi urait Bethlen Gábortól II. Rákóczi Györgyig.

Egy ígéret akkor szép, ha azt betartják – jelentette ki december 3-án, kedden délután köszöntőjében Az Országos Levéltár Emlékkönyve 2023 című kötet bemutatóján a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója. Szabó Csaba a Bécsi kapu téri levéltári palota kiállító- és konferenciatermében megtartott eseményen ezzel arra utalt, hogy az intézmény tavaly kerek évfordulókat ünnepelt, és akkor ő tett egy vállalást.
 

Fontos évfordulók

December 5-én, csütörtökön délután tartották meg a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára felújított Galéria- és foglalkoztatótermének megnyitóját a Bécsi kapu téri épületben. Az ünnepélyes alkalmon Kiss Ilona Munkácsy-díjas grafikusművész tárlatával és a Magyar Nemzeti Levéltárban az elmúlt évek során készült hangulatképekkel várták a vendégeket.