Epizódok a magyar numizmatika történetéből
A pénz meghatározó dolog életünkben. Talán részleteznünk sem kell ennek okait, hiszen mindannyian nyomon követjük kiadásainkat, bevételeinket. Nem volt ez másképp a korábbi évszázadokban sem, a különbség, hogy a középkor vagy akár a koraújkor embereinek tudni kellett az adott érme értékét, hiszen az akkoriban forgalomban lévő különböző aranyforintok eltérő súlyuk miatt más-más váltóval rendelkeztek.
A magyar forint 1946-ban történt bevezetéséig a Magyarországon forgalomban lévő pénzek rengeteg változáson mentek keresztül, nemcsak küllemüket, de árfolyamukat tekintve is. Sőt a pénzhamisítás sem modernkori „találmány”, amelyeknek elsődleges célja az egyéni haszonszerzés volt.
Már az ókori rómaiaknál is felbukkantak hamis pénzek, amelyek könnyen felismerhetőek voltak silány minőségükről, eltérő súlyukról. Az évszázadok során az illegális pénzverdék sokat fejlődtek ugyan, de a vésetek minősége, kidolgozottsága messze elmaradt a valódi érmékétől. Ha mégis sikerült megtévesztő másolatot készítenie az adott „mesternek”, az aranyozás hamar lekopott a pénzről, felfedve hamis mivoltát. Éppen ezért a pénzhamisítók köréből kitűnik Becker Károly.
A Speyerben 1771-ben született éremkészítő munkáját a részletesség, a minőség és az antikolás emeli ki. A Becker által készített érmék, bár hamisak ugyan, értéket képviselnek, s még a gyűjtők körében is keresettek. Az értékes veretekből ma több darab is a Déri Múzeumban található.
{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}{C}
A Déri Múzeum és az MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára között létrejött együttműködés keretében az érdeklődők virtuálisan is megtekinthetik ezeket az érmeket. A kiállítás mellett helyet és bemutatást kapnak továbbá az erdélyi fejedelmek által vert aranypénzek, amelyeket lehetőség van 3D-ben is megtekinteni a beolvasható QR kód segítségével. A kiállítás anyaga a múzeum numizmatológusának, Novák Ádám pénztörténeti előadásának illusztrációja is egyben, amelyben bővebb bemutatásra kerül a Déri Múzeum erdélyi pénzgyűjteménye. Az prezentáció 2023. május 5-től a levéltár YouTube csatornáján érhető el.
