Magyarországon a 18. században jelentek meg az első uralkodói (állami) törekvések arra vonatkozóan, hogy az iskolákat minél több gyermek látogassa. Persze a gyakorlatban még jó ideig nem valósult meg az általános tankötelezettség, a Habsburgok hol önállóan, hol a rendekkel együttműködve több ízben megkísérelték előmozdítani, hogy az ország modernizálása céljából minél nagyobb tömegek ismerkedjenek meg az írás, az olvasás és az alapvető számolás tudományával; igaz, e törekvés intenzitása korszakonként változott. Ennek következtében a levéltári iratok között is szép számmal találunk olyan forrásokat, amelyek arról árulkodnak, hogy a központi szervek ösztönzésére a helyi hatóságok megpróbálták az iskolapadba terelni az egyszerű nép gyermekeit.

Minden év februárjában, Bálint-nap hetén rendezik meg a „házasság hetét”, mely a házasság és a család fontosságára irányítja a figyelmet. Ezen alkalomból idézzük fel a Kunszentmárton és tiszaföldvári első Leánykiházasító Egylet történetét, mely a századforduló éveiben kínált segítséget a nehéz anyagi körülmények között élő családok leányainak kiházasításához.

Az időjárás előrejelzésére mindig is megvolt az igény. Gazdasági szerepe mind a mai napig felbecsülhetetlen. Nem is csoda, hogy nagy sikere volt a 100 éves kalendáriumnak, Rudolf Falb viharkalendáriumának vagy „Szíriusz mester” jövendöléseinek. A jövő iránti érdeklődés legnaivabb bizonyítéka lehet a „Csokonai Vitéz Mihály csalhatatlan jövendölései”, amely időjárási jóslatok mellett politikai és gazdasági jóslatokkal is operált és nevével ellentétben egyáltalán nem köthető a költőóriáshoz.

2023. november 15-én lesz 200 éve, hogy Jászfényszarun elhunyt id. Bedekovich Lőrinc, a Jászkun kerület első főmérnöke. Hivatalában még mai mércével mérve is elismerésre méltó módon, mintegy negyven éven keresztül dolgozott, és ez alatt nemcsak a saját kora, de az utókor számára is meghatározó életművet hagyott hátra. E havi összeállításunkkal a főmérnök emléke előtt tisztelgünk.