A hónap dokumentuma
2018.03.01.
A Magyar Nemzeti Levéltár feladatai közé tartozik a magyar vonatkozású külföldi levéltári, történeti értékű adatokat tartalmazó anyag, egyszerűbben a hungarika feltárása, nyilvántartása, gyűjtése. Magyarország történetének megismerése szempontjából elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azokkal a történeti gyűjteményekkel, irategyüttesekkel, melyek a magyar állam határain kívül találhatók, de még a történeti Magyarországon keletkeztek. A magyar kutatókra jelentős feltáró- és gyűjtőmunka vár, hiszen kiemelkedő történeti értékű levéltári anyagok rejlenek főként a Kárpát-medencei levéltárak raktáraiban. Az MNL Heves Megyei Levéltárának munkatársa múlt évi hungarika-kutatása során a nagybányai levéltárban egy adománylevélre bukkant, melyen az Orczy család címerének valószínűleg az első ábrázolása látható.
2018.01.18.
Eger Város Tanácsa VB Művelődési Osztálya többek között a fenti támogató szavak kíséretében továbbította valamennyi egri általános iskolának a Magyar Országos Állatvédő Egyesület 1968. évi iskolaigazgatókhoz intézett felhívását, mely az állatvédelem terén az „ifjúság mozgósítását” tűzte ki elsődleges feladatául.
2017.12.11.
E hónapban az egri vízmű tervdokumentumaiból mutatjuk be a Petőfi téren lévő szivattyúház és az első két kút Pazár István által 1926-ban készített tervrajzait, valamint az artézi kút felszerelésének tervrajzát.
2017.08.30.
Egy ember életéről és hétköznapjairól nagyon sok információt kaphatunk, ha megvizsgáljuk, hogy milyen tárgyakat használt, milyen ruhákat és esetleg ékszereket viselt.
2017.06.19.
Zöld Marci híres sárréti betyárvezér volt a 19. század elején. Emlékét a néphagyomány számos dal és ballada formájában őrizte meg, de alakja a magyar irodalomban is kedvelt témának számított. Többek között Petőfi Sándornak, Jókai Mórnak, Gaál Józsefnek és Körmendi Lajosnak is született műve Zöld Marciról.
2017.05.02.
A Rákóczi szabadságharc leverését követően az 1715. évi 49. törvénycikk a fejedelmet és híveit számkivetettnek nyilvánította, s megfosztotta vagyonától. Rákóczi Ferenc rövid franciaországi tartózkodás után 1720-tól a törökországi Rodostóban élt követőivel, s itt is hunyt el 1735. április 8-án. Végakaratának megfelelően hamvait egy konstantinápolyi jezsuita kolostorban édesanyja, Zrínyi Ilona földi maradványai mellé helyezték.
2017.03.03.
A közel 1200 darab kéziratos térképet tartalmazó gyűjteményünk egyik gyöngyszeme ez a térkép. Az egri káptalan birtokainak nagy részét már a középkorban szerezte meg. (1920-ban 105 184 katasztrális hold nagyságot tett az egri főkáptalan birtokainak a területe.)
2016.12.23.
Az egri jezsuita patika 1714-ben nyílt meg, amit Telekessy István egri püspök nagyvonalú, 2000 rajnai forintnyi adománya tett lehetővé. Itt dolgozott Simon Ferenc (1728-1761) jezsuita szerzetes, aki kiváló patikus és gyógyító, és feltételezhetően az Egri Víz feltalálója, első készítője volt.
2016.11.17.
Dobó István egri várkapitány Eger történelmének, a magyar történelemnek oly kiemelkedő alakja, akinek minden megnyilatkozása kiemelt érdeklődésre tart számot.
A Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára őrzi – igaz csak másolatban – Dobó István végrendeletét.
2016.10.17.
A forradalom leverését követő utóvédharc egyik jellegzetes formája volt a röplap-, illetve a plakátkészítés, s azok terjesztése. A büntetőperek tanúsága szerint ezekben az ügyekben felülreprezentáltak a fiatalkorúak, akiknek gondolkodását, ítéletalkotását a környezetük nyilván befolyásolta, ám cselekedetük következményeit kellő súllyal még nem tudták felmérni.
