Weblogs

Keresztes Csaba

Keresztes Csaba

„Megvallom, fogalmam sincs: minek keresik nemesi őseiket azok az emberek? Ugyanis még ha sikerül is kimutatni, hogy déd- vagy ükatyjuk mondjuk nemes alsó- és felsőbagosi Bagosshy Balázs volt, vagy báró, gróf, netán X. vagy Y. – mire jó ez?” […] „Viccnek, rossz viccnek hangzik…”

Keresztes Csaba

Minden történelmi időben megtörténhet, hogy a közhivatalok irattári – vagy bármely – irata, dokumentációja szabálytalan, egyértelműen illegitim, módon kikerül a rendeltetésszerű őrzési helyéről. Háborús vagy katasztrófával sújtott időszakokban gyakoribb, míg békésebb, nyugalmasabb korszakokban ritka, ám az emberi történelem folyamán mindig létező jelenségről van szó.

A felbecsülhetetlen értékű muzeális letét – pontosan 3331 mű, azaz 6515 kötet – ma az Országos Levéltár Levéltártudományi Szakkönyvtárát gazdagítja. Tovább

A járványok sötét árnya mindig is rávetült az emberiség történetére. A középkortól a 18. századig a pestis, a „fekete halál” volt az uralkodó a halált hozó ragályok között. A legnagyobb pestisjárványban, 1347 és 1352 között, Európa lakosságának 30–60 %-a veszett oda. Gyors terjedése a sűrűn lakott (rossz higiéniájú) területeken, gyomorforgató tünetei (a testet ellepő gennyes-véres kifakadó duzzanatok, „bubók”) és magas halandósága méltán tette rettegetté a nevét.

A Csíki-medencében járva kihagyhatatlan látnivaló a csíksomlyói Mária-kegytemplom, ami a magyarság legkeletibb búcsújáróhelyéből a rendszerváltást követően a magyarság legnagyobb zarándokhelyévé vált. Csíksomlyó ferences kolostora révén több évszázados katolikus vallási központ, ma már nem önálló település, mivel 1959-ben Csíkszeredához csatolták. A kolostorépület 18. századi, a középkori templom helyén álló barokk kegytemplom a 19. század elején épült.

A Magyar Nemzeti Levéltár Székelyföldre szervezett nyári kirándulása felejthetetlen élményeket nyújtott a résztvevők számára. A programban szerepelt a Nyerges-tetői megemlékezésen való részvétel, az úzvölgyi katonatemető megtekintése, látogatás a csobotfalvi egyházi gyűjtőlevéltárban és a Márton Áron Múzeumban, valamint egy túra a Vargyas-szorosban. Meseszép tájakon jártunk, felemelő érzést nyújtó emlékhelyeket láttunk, továbbá élő hitet és hagyományt.

A CO:OP projekt keretén belül a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) munkatársai számára lehetőség nyílt külföldi kollégái munkakörülményeit és tapasztalatait is megismerni, Madridtól Helsinkiig, Visbytől Nápolyig, Tartutól St. Pöltenig. Mivel nem biztos, hogy az itthon kutatóknak külhoni levéltárral is van ismeretségük, úgy gondoltuk, érdeklődésre tarthat számot olvasóink között a talján levéltári túránk. Így hát elkalauzoljuk Önöket Nápolyba, ám nem csak egy este erejéig.

Miért gyűjt magániratokat a Levéltár?

A magániratok történelmünk fontos forrásai, melyek segítik megérteni és értelmezni az egyes korszakokat, valamint egyfajta „hétköznapi perspektívát” kínálnak a hivatalos szervek iratanyagával szemben (vagy mellett).

Tovább

A tábori kórházak betegeinek és sebesültjeinek a segélyezése céljából alakult meg 1849 elején Debrecenben a Nőegylet. A tagok legfontosabb feladatuknak az élelmiszerek, fehérnemű, ágynemű, illetve az ezek megvásárlásához szükséges adományok gyűjtését tekintették.

Tovább