Weblogs

1890, Káposztafalva, Szepes vármegye, Osztrák-Magyar Monarchia

A helytörténeti bejegyzés második része azoknak szól, akik tovább szeretnék mélyíteni kutatásukat, és azoknak is, akik lakóhelyük történetének csak egy-egy részletére kíváncsiak. A legrégebbi források felkutatása különös örömet szerezhet, emellett – szinte kivétel nélkül – látványos, egyben szórakoztató élménnyel is kecsegtet. Az internet segítségével különösebb időráfordítás nélkül, pillanatok alatt visszajuthatunk szeretett városunk, községünk korai történetébe.

2014-es statisztika alapján Magyarországon minden reggel 9 877 364 állampolgár köszönti az új nap kezdetét valamelyik településen. A fővárosban közel 1,8 millió lakos, az ország 3153 helységében több mint 8 millióan kezdik meg napjaikat. Az emberek munkába igyekeznek, más városba utaznak, a gyerekek iskolába sietnek, sokan családjuk életét működtetik. A napi rutin részévé válik a társadalom változásának, a községek és városok megújulásának, a piac, a kereskedelem és a gazdaság fejlődésének. Ebből a folyamatos változásból születik meg a helytörténet.

Az Országos Levéltár – Magyarország legrégebb óta folyamatosan működő országos intézménye – 1756. évi alapítása óta gyűjti, őrzi és a kutatók rendelkezésére bocsátja az ország történelmére vonatkozó forrásokat. A bejegyzésből megtudhatjuk mi is ennek pontosan a menete.

Tovább az egész bejegyzéshez

A 2007-ben jogutód nélkül megszűnt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), pestiesen szólva „Lipót(mező), Hárshegy, Sárga Ház” és elődei ügye időről időre szakmai és politikai viták kereszttüzébe kerül. Nézzük meg, mi történt az évek során itt keletkezett iratokkal.

Tovább az egész bejegyzéshez

Keller Adrienn, a kultúra és történelem iránt érdeklődő jogtanácsos belekérdezett: Honnan fogjuk tudni, hogy a mai kor politikusai, meghatározó személyiségei egymás között miről e-maileztek? Beszélgettünk még a közgyűjteményekkel kapcsolatos előítéletekről, az online kutatás előnyeiről, valamint az eredeti iratok és a gyűjtemények értékéről.

Tovább az egész bejegyzéshez

Keresztes Csaba

A levéltárak valódi munkájáról, a teljesség igényével, sajnos ritkán írtak az újságok. Üdítő kivételt jelent az Esti Hírlapnak (a korszak nagy példányszámú napilapjának) egyik, az 1970. évből származó viszonylag terjedelmes tudósítása a levéltári munkáról. A cikk apropóját az 1970. évben megindult iratkezelési reformok és irattári átalakulások adták.

Magyarországon a sorkatonaság (1715-2004) közel háromszáz éven keresztül állt fenn. Létezése valamilyen formában érinthetett tehát minden olyan családot, ahol fiúgyermek született. A megyei és a városi levéltárak anyagából tárgyi alapon kiválogatott Katonaállítási lajstromok elnevezésű mikrofilmgyűjtemény (évkör: 1756-1918) olyan családtörténeti szempontból is egyedülálló forrástípust testesít meg, melyet elsősorban haladó családfakutatóknak ajánlunk.

Tovább az egész bejegyzéshez

A karácsonyi ünnepekre hangolódva a Kutatószolgálat lelkes csapata a Radvánszky család levéltárában fennmaradt 17. századi szakácskönyv két receptjét rekonstruálta, melyeket átiratban le is tölthetnek, és a vállalkozó kedvűek el is készíthetnek. Nekünk nagyon ízlett, mindenkit csak bíztatni tudunk a sütésre, főzésre!

Tovább a receptekhez