Az 1945-ös demokratikus választásokkal létrejött nemzetgyűlés 1946. január 31-én fogadta el Magyarország új államformájáról szóló, 1946. évi I. törvénycikket. Másnap, február elsején a nemzetgyűlés Tildy Zoltánt[1] választotta meg köztársasági elnöknek, kikiáltották a köztársaságot, és országos ünnepséget szerveztek. Ennek emlékére 2005-ben a Magyar Köztársaság kormánya február 1-jét a köztársaság emléknapjává nyilvánította.

Tildy Zoltán leteszi az esküt 1946. február 1.

Magyarország történelme során háromszor kiáltották ki a demokratikus köztársaságot. Először, az őszirózsás forradalmat követően 1918. november 16-án, a Nemzeti Tanács a Parlament előtt összegyűlt kétszázezresre becsült tömeg előtt proklamálta a népköztársaságot. Viszonylag rövid életű volt, és hamarosan átadta a helyét a Tanácsköztársaságnak, majd a király nélküli királyságnak. Másodszor, a II. világháborút követően érett meg az elhatározás, hogy a régi rendszerre emlékeztető, és 1918 óta gyakorlatilag csak formálisan létező királyságot megszüntessék, és helyébe a köztársaságot állítsák. A Nemzetgyűlés 1946. január 31-én fogadta el az I. törvénycikket, amely eltörölte a királyság intézményét, és Magyarországot köztársasággá nyilvánította. 1946. február 1-én a magyar történelem során második alkalommal gyűlt össze százezres tömeg a Kossuth téren a köztársasági államforma kikiáltását megünnepelni. A törvény kihirdetése után Tildy Zoltán addigi miniszterelnököt, a Független Kisgazdapárt elnökét választották a második köztársaság elnökévé.[2] A harmadik magyar köztársaságot 1989. október 23-án, az 1956-os forradalom évfordulóján Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök kiáltotta ki Budapesten.[3]

 Tildy Zoltán köztársasági elnök

Tildy Zoltán, a második magyar köztársaság elnöke még megválasztásának évében, 1946 őszén, látogatást tett városunkba, ahol megtekintette a szüreti mulatságot. A nem mindennapi esemény felelevenítésére bemutatjuk az államfő szekszárdi útjának forgatókönyvét és részletes programját, mely az őrizetünkben lévő alispáni iratokban található.

A köztársasági elnöknek az államfői feladatai mellett reprezentációs elvárásoknak is meg kellett felelnie, így különböző rendezvényekre, eseményekre volt hivatalos. Nem volt ez másképp szeptember 27-én sem, amikor ellátogatott a híres történelmi szőlő- és borvidékünk legjelentősebb eseményére, a három napos szőlő-és borünnepre, a szekszárdi szüretre.

Az iratok tanúsága szerint a köztársasági elnök látogatásának előkészítése és lebonyolítása, védelmének biztosítása gondos szervezőmunkát igényelt. A program összeállításakor gondoskodni kellett az államfői tisztséghez méltó körülmények megteremtéséről. Tildy Zoltán szekszárdi látogatása percre pontos forgatókönyv szerint zajlott. Feleségével, a szekszárdi születésű Gyenis Erzsébettel a köztársasági elnöki rezidenciájukból, az Esterházy utcai palotából indultak a keleti pályaudvarra, ahol különvonattal érkeztek Tolna vármegye első állomására, Nagydorogra, ahol Szente László, Tolna vármegye főispánja és a rendőrkapitány üdvözölték. Az elnöki párt az Elnöki Hivatal főnöke dr. Jékelyi László miniszer kísérte a programra.  Az államfő biztonságára két detektív és négy testőr vigyázott, valamint egy inas és négy gépkocsivezető állt a rendelkezésére. A pár perces nagydorogi tartózkodás után az államfő kíséretével együtt továbbutazott Szekszárdra, ahol a pályaudvaron a köztársasági elnököt megillető fogadtatásban részesült. Érkezésekor a Himnuszt játszották, és végig vonult a tiszteletére felállított rendőrdíszszázad előtt. Szekszárd város polgármesterének, Pekary Istvánnak a köszöntése után ellátogattak a szekszárdi pinceszövetkezetbe, ahol megkóstolhatták a pincészet legkiválóbb borait, majd a vármegyeházán az államfő megnyitotta a sárközi népművészeti kiállítást. Az elnöki párt Arany Dénesné, a decsi református lelkész felesége fogadta és kalauzolta, bemutatta a sárközi falvak asszonyainak és leányainak kiállított remekeit. Az ebédet a Polgári Olvasókörben szolgálták fel a vendégeknek, ahol a főispán mondott pohárköszöntőt a köztársasági elnök tiszteletére. Némi pihenést követően délután három órakor meglátogatták a városhoz közel lévő Nedelkovics- féle szőlőt, ahol megtekintették a szüretet. Ezután, a program zárásaképpen ellátogattak a megyeszékhelyen már a 20. század első felétől komoly hagyománnyal rendelkező, a szüret időszakának végén megrendezett vidám szüreti mulatságra.[4]

A Magyar Távirati Iroda tudósítása szerint a szekszárdi szüreten részt vett Dobi István földművelésügyi miniszter, valamint néhány prominens külföldi vendég is: Simpson légügyi tábornok a családjával, és Mackenzie őrnagy az angol katonai misszió képviseletében érkezett, továbbá megjelentek az eseményen az amerikai magyarok segélymozgalmának tagjai, a magyar származású Falusi Alajos, Újlaki Ferenc és Dobozi Ferenc is.[5]

A neves eseményről tájékoztatott a Kis Újság is, az október 4-i számában. A cikk szerint Tildy Zoltán köztársasági elnök olyannyira jól érezte magát a szekszárdi szüreti mulatságon, hogy egy jókedvű leány kérésére még táncra is perdült, de Dobi miniszter szórakoztatásáról sem feledkezett meg a helyi ifjúság. 

A látogatás forgatókönyvében az utcákon szolgálatot teljesítő három testőrségi és rendőrségi szolgálati gépkocsi rendszámait is feltüntették. A köztársasági elnök és kíséretének fogadásával kapcsolatos kiadások fedezéséről Tolna vármegye alispáni hivatala és Szekszárd megyei város hivatala egyenlő részben gondoskodtak.[6]

Készítette: Kunné Tornóczky Andrea levéltáros

Jelzet:

MNL TVL IV. 404. b.15406/1946

Indexkép:

Vitéz Attila-V. Kápolnás Mária: Üdvözlet Szekszárdról, Szekszárd 2004. 57. old. Szüret Szekszárdon

Fotók:

Gyarmati György: Magyarország története 20., Demokráciából a diktatúrába 1945-1956, Főszerk.: Romsics Ignác, Kossuth kiadó, 22. old., 48. old.

Felhasznált irodalom:

Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos: 20. századi magyar történelem 1900-1994, Korona kiadó, Budapest, 1997.

Gyarmati György: Magyarország története 20., Demokráciából a diktatúrába 1945-1956, Főszerk.: Romsics Ignác, Kossuth kiadó

Romsics Ignác: Magyarország története 23., A Harmadik Magyar Köztársaság 1989-2009, Főszerk.: Romsics Ignác, Kossuth kiadó

Magyar Távirati Iroda (MTI) hírei, Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. szeptember 28. 7 óra 35 perc

Kis Újság 1946. október 4.

Tolna Megyei Népújág 1996. szeptember 27.

Szekszárdi Vasárnap 2006. október 1.