Jelenlegi hely

„Tevel helységnek vásártartás és mezővárossá lett emeltetésére..."

2022.02.01.

„Tevel helységnek vásártartás és mezővárossá lett emeltetésére..."

 

Minden település életbében keletkeznek olyan, a település fejlődésével kapcsolatos iratok, melyek számba vétele szépen mutatja az adott település által betöltött gazdasági-társadalmi szerepet.

Tevel község a XIX. század elején a körülötte fekvő mikrorégió központjának számított mind ipari, mind kereskedelmi szempontból. Ennek is köszönhető az, hogy 1841-ben a falu mezővárosi rangra emeltetett. A következőkben a vásártartás engedélyezését és mezővárosi kiváltságokat tartalmazó dokumentumokat gyűjtöttük egybe.

 

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött Királyi Könyvek 67. kötete tartalmazza azt a bejegyzést, melyben V. Ferdinánd magyar király Tevel községnek évi három országos vásár tartását engedélyezte, illetve a heti vásárok folyamatos tartását is lehetővé tette.

Eppel János fordításában a mezővárosi rangot biztosító szöveg így hangzik: „Mi, V. Ferdinánd méltányosnak tartjuk hozzájárulni és engedélyezni, hogy említett Tevel falu mostantól a jövőben a következő és örök időkre a MEZŐVÁROS címnek őrvendjen.”

A település vezetése, élén Kurcz János bíróval és Eisenbart János hites jegyzővel örömmel üdvözölte a felséges döntést, bízva a település további fejlődésében. Szauer János említi, hogy a teveli iskola birtokában található egy kép, melyen Kurcz János bíró látható, kezében a Tevelt mezővárossá nyilvánító bottal. A rövid bot két vége gömbszerűen vastag, rajta a felirattal: „Kurcz János bírónak, Tevel Mező Várossá nyilvánításakor.” Sajnos ezt a képet nem sikerült felkutatni, pedig minden bizonnyal érdekes lenne látni is, nem csak olvasni róla.

A vármegyét Tolna Vármegye Nemesi Közgyűlésénei irataiban 674/1841 szám alatt taláható levél tanúsága szerint báró Dőry Ignácz értesítette, egyben további intézkedésre is kérte az ügyben.

 

Méltóságos Fő=Tisztelendő, Tekintetes, Nagyságos,

Nemzetes és Vitézlő különös tekintetre méltó Urak!

Dőri családnak kebelökbeli Tevel helységben a kijelelt határnapokon u.m. Szent Veronika, Sz. Háromság és Sz. Thekla utáni hétfőn és kedden tartandó országos és minden csötörtökön tartandó heti vásárokra a kért vásári szabadalom legfelsőbb helyén ezen említett határnapok beiktásával megadatván Tisztelt Uraságtok 1840. évi Szent Iván hó 9. 763. szám alatt és Szent András hó 23ról 3358. szám alatt kelt tudósításaik folytában e felől a végett tudósítatnak, hogy az említett Dőry családot e szerént értesítvén vásári váltság levélének a Magyar Királyi Udvari Kancellária kiadó Hivatalánál a leteendők letétele mellett leendő átvételére utasíttassák.

Költ Budán a Királyi Magyar Helytartó Tanácsnak ezer nyolcszáz negyvenegyedik évben, Szent György hó hetedikén tartatott Tanács üléséből.

Tisztelt Uraságtoknak

jó akarója minden kétséggel valói B. Dőry Ignácz

A királyi kegy kihirdetése Tolna vármegyében is természetesen megtörtént. A vármegye Nemesi Közgyűlésének 1841. évi jegyzőkönyvei között, 1854. szám alatt olvasható a „mezővárossá való emeltetésről” szóló bejegyzés, mely magyar nyelven kezdődik, tartalmazza az eredeti, királyi könyvben lévő latin nyelvű szöveget, majd újra magyar nyelvre váltva záródik.

Elnök alispán úr „Tevel” helységnek vásártartás és mezővárossá lett emeltetésére, a Jobaházy Dőry Vérség mint illető földes Urak részére legfelsőbb helyen kiadott kegyelmes Királyi szabadalom levelét, kihirdetés végett bémutatta: melyet felolvastatván szórul szóra eképp következik:

 

És ezen K. Királyi szabadalom levélben vásártartás engedelmével felruházott eddigi helység Tevel már most elismertetvén járásbeli főszbíró uraknak egyszersmind meghagyatott hogy ezt, valamint az ott jövendőben állandóul és szakadatlanul tartatni fogó országos és heti vásárok határnapjait mellyeken jelesen az I.ső Szent Veronika, a II.ik Szent Háromság vasárnap a III. végre Szent Thekla napjait legközelebb követő hétfő s keddi napokon minden egyéb vásári szabadalommal bíró szabad királyi és mvárosokhoz hasonló joggal országos vásárok fognak tartatni – a heti vásárok pedig hetenkint minden csötörtökön tartandók lesznek a megyében szükséges tudomásul közhírré tegyék.

A kihirdetést a közgyűlési jegyzőkönyv 2279. számú bejegyzése is megerősítette.

Hogyan azon helytartó Tanácsnak f. é. április 7én 11900 sz. a. köz. gy. intézménye mely szerint tudtára adatik a megyének m.e. 763. 3358 sz.a. tett felhívás következésében hogy Tevelen Szt. Veronika, Sz. Háromság és Sz. Thekla utáni hétfőn és kedden tartandó országos és minden csötörtökön is leendő heti vásárok iránt a királyi kiváltsági levélnek kiadása megrendeltetett, az ezt megnyerő Dőry Vérséget ennek kiváltására utasíttatni mint e helyen tudományul vétetett a kiváltsági levél 1854. sz. a. kihirdetve lévén.

A mezővárosi rang elnyerésével aktuálissá vált a község pecsétjének megújítása is. „TEVEL M. VÁROS PECSÉTJE 1841” felirat került az új települési pecsétre, melyen e mellett a római katolikus tamplom, valamint az emeletes iskolaépület látható. A település korábbi, mezőgazgdasági jellege helyett az új pecséten a falu szellemi-kulturális értékei kerültek ilyen formán előtérbe.

 

Tevel község mezővárosi rangját az 1871. évi  - a közigazgatás átszervezését és polgári közigazgatás megteremtését célzó - XVIII. törvénycikk szüntette meg, a falu ezt követően közigazgatási szempontból nagyközséggé alakult át, feladatait önállóan végezhette, saját jegyzőt alkalmazhatott, törvényességi felügyeletét pedig a járási főszolgabíró látta el.

 

     Forrás:

MNL TML IV.1.a. Tolna Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai, Közgyűlési jegyzőkönyvek /Protocolla congregationum/ 1854/1841, 2279/1841

MNL TML IV.1.b. Tolna Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai, Közgyűlési iratok /Acta congregationalia/ 674/1841

MNL OL A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár /Libri regii/ 67. kötet



Felhasznált irodalom:

Szauer János: Fejezetek Tevel történetéből, Tevel, 2003.

Eppel János: Tevel, Zweieinhalb Jahrhunderte schwäbische Ortsgeschichte in Ungarn 1701-1948

Eppel János: Egy jobbágyközség a feudalizmus alkonyán, Tevel 1768-1848, MNL TML XV.61. Helytörténeti pályázatok levéltári gyűjteménye (K413), 1984.



Összeállította:

Asztalos Zoltán
segédlevéltáros

 

Utolsó frissítés:

2024.04.11.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges