Vannak emberek, akik az őket körülvevő világ dokumentálása mellett nagy energiát fordítanak saját maguk "dokumentálására" is. Kircz István (1861-1931) hajdan volt teveli igazgató-tanító határozottan közéjük tartozott. Élete során kántortanítói munkája mellett számos szak-, és ismeretterjesztő cikket írt, de például tankönyvszerzőként, vagy színdarabíróként is tevékenykedett. 

A Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Vármegyei Levéltárában őrzött hagyatékának egyik legérdekesebb darabja saját maga által írt gyászjelentése, illetve ahhoz kapcsolódóan érdemeinek felsorolása. Kircz István akkurátus emberként, élete alkonyán ilyen módon is számot vetett elvégzett feladataival, számba vette tevékeny életének állomásait. Tevékenységét feltehetően betegsége is motiválta. 
A továbbiakban egy mélyen hívő és szerteágazó műveltséggel rendelkező kántortanító gyászjelentését tesszük közzé.

özv. Kircz Istvánné megtört, szomorú szívvel, de a jó Isten akaratában való megnyugvással értesít, hogy felejthetetlen férje, a legjobb atya, illetve nagyatya 
K(ircz) I(stván)
volt teveli kántor-, és igazgat-tanító, volt iskolafelügyelő, a Magyar Tudományos Akadémia "Wodiáner díj" jutalmazottja, Ő Szentsége a pápának "Pro Ecclesia et Pontifice" arany érdemkeresztjének kitüntetettje, stb. f(olyó) hó ...-án a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után, ... éves boldog házasság után, életének ... évében az Úrban csendesen elhunyt. - Temetése f(olyó) h(ó) ... - én délelőtt (délután) ... órakor lesz a teveli gyászházból. 
Emléke élni fog közöttünk míg szívünk dobbanása meg nem szűnik.
Megemlékezését ájtatos imáikba ajáljuk.
Lelki üdvéért a szentmise áldozatát f(olyó) hó ... délelőtt ... órakor fogjuk a teveli plébániatemplomban megtartani.
Kelt. Tevel .....

A gyászjelentés megszövegezése mellett Kircz István figyelmet fordított arra is, hogy az esetleges temetési segély iránti kérelem is megfelelően megalapozott legyen, gyászjelentése hátoldalán az ehhez szükséges információkat közölte. Magas fokú precizitására jellemző, hogy a temetkezési segély iránti kérelem pontos jogszabályi helyét is megadta, ezzel is felhívva a kérelmet majdan beadó családtag figyelmét arra, hogy "...az igényjogosult családfő (a tényleges és nyugállományú alkalmazott és a nyugellátást élvező özvegy) temetési segélyre tarthat igényt minden igényjogosult családtagjának elhalálozása esetén..."

A temetkezési költségek, illetve segély iránti kérvényben hivatkozni lehet!

1. 1923. évi 40.000 N(épjóléti és) M(unkaügyi) M(iniszteri) rendelet 29. §.-ra. 
2. 1898. A Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztériumból "tejgazgdasági tanulmányútra" Svéd-, Dán-, és Németországba lettem küldve.
3. Hogy Tolna vármegyei milleniumi alapból 8 alkalommal kaptam magyarosításért jutalmat.
4. 1909-ben az "Orsz(ágos) Kath(olikus) Magyar Iskolaegyesületek"-től kaptam 200 kor(ona) jutalmat
5. A pécsi püspök az egyházm(egyei) tanítók képviseletében elküldött a a bécsi "az első Kath(olikus) egyetemes tanítói kongresszus"-ra.
6. 1914, 15, 16, 17 évben a Vallás-, és Közoktatási Minisztertől megbízott ker(ületi) iskolafelügyelő voltam.
7. 1920-ban kaptam a Magyar Tudományos Akadémia "Wodiáner"-féle 1000 kor(ona) jutalmát.
8. 1923. Kaptam Ő Szentsége XI. Pius pápától a "Pro Ecclesia et Pontifice" arany érdemkeresztet.
9. 1924. A M(agyar) Kir(ályi) V(allás) és K(özöktatási) Miniszteről kaptam elismerő oklevelet.

Kircz István rákbetegség következtében hunyt el 1931. január 20-án. Felesége a korábban megírtak alapján készíttette el néhai férje gyászjelentését. Szinte szóról-szóra köszönnek vissza benne a Kircz István által papírra vetettek. 

Forrás: HU-MNL-TML-XIV.93. Kircz István teveli igazgató-tanító iratai (1833-1996)

Internetes hivatkozások:

- Magyar Katolikus Lexikon, gyászjelentés szócikk (https://lexikon.katolikus.hu/G/gy%C3%A1szjelent%C3%A9s.html)

- Magyarországi Rendeletek Tára, A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 1923. évi 40.000. számú rendelete, a tisztviselői betegsegélyezés újabb szabályozásáról, 29.§. (https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_RT_1923/?pg=879&layout=s&query=40.000)