Az első háború elvesztése, az őszirózsás forradalom, majd a Tanácsköztársaság, az országot fenyegető külső és belső veszedelmek, politikai válságok a bonyhádi ág. hitvallású evangélikus gimnázium életére is hatással voltak. Bár nagyobb, az iskola rendjét fenyegető súlyosabb esetek nem fordultak elő, tény, hogy ebben a nehéz időszakban a diákság munkakedve, kötelességtudata csorbát szenvedett, és az iskolai fegyelem is lazult. Az őrizetünkben lévő, bonyhádi evangélikus gimnázium iratai közt található, iskolai nagybizottsági jegyzőkönyv részletesen beszámol ennek a rövid, de nehéz időszaknak a történéseiről.

A megpróbáltatásokkal teli 1918-19. tanévben az oktatás szeptember 6-án kezdődött. A tanítás sikerét a tanárok háborúból való egyenkénti visszatérése, a folyamatos órarendváltozás, a tanárok túlterheltsége nehezítette. Az őszirózsás forradalom eseményei alatt - október 14-november 5-ig – spanyolnátha járvány miatti szünetet kellett elrendelni a gimnáziumban. A diákok egy része hazautazhatott, de többen a diákotthonban ragadtak. A karácsonyi szünet is hosszabbra sikeredett: szénhiány miatt meg kellett toldani egy hónappal, így az első félév csak február végén fejeződött be.

A főgimnázium igazgatójának, Faik Henriknek a jelentése szerint a tantestület számára ezek az akadályok azonban csak a kisebb problémát jelentették. A tavasz beálltával nem várt csapás nehezedett az iskolára: az 1919. március 21-én hatalomra került proletárdiktatúra miatt számos, igen fájdalmas intézkedést is el kellett szenvednie a gimnáziumnak. A vallástanárt eltiltották az egyházi funkcióinak végzésétől, megtiltották az iskolai imádságot, végül május 2-án eltiltották a vallástanítást is. A húsvéti szünetre sok fiú hazament, de a vasúti közlekedés akadozása és a nép zavargása miatt többen huzamosabb ideig távol maradtak az iskolától. Az intézetet államosították: június 4-6-án az épületet átvette a munkáshatalom. Az egyházi jelleget hirdető acéllemez betűket - a szekszárdi direktórium parancsára - a helyi direktórium, az igazgató tudta nélkül eltávolította. A második félév is nagyon rövid volt, mert a diákokat június 7-én telefonrendeletre azonnal el kellett bocsátani. A tanulók létszáma az iskolából való kilépések és a szerbek által megszállt területeken való távolmaradások, az áldatlan viszonyok miatt megfogyatkozott. A Baranyából és Bácskából származó növendékek közül sokan kimaradtak. Az év elején beiratkozott 461 tanulóból év végére csak 361 maradt. Év végén eltörölték az érettségi vizsgálatokat is. 

Részlet a jegyzőkönyvből

A politikai téren mutatkozó bomlás és anarchia az iskola életében is egyre inkább észrevehetővé vált. A háború okozta rendkívüli viszonyok és a forradalmi állapotok a tanulók magatartására is kihatottak. Bár a forrás tanúsága szerint „a kommunizmussal szemben a növendékek nagy része szépen megállta a helyét, többen azonban nem tudtak ellenállni, és lelkükbe fogadták a nemzetrontó tanokat”, és a diákok egy része csatlakozott a mozgalomhoz. Három kaposvári diák a direktórium felhatalmazásával megszervezte az ifjúmunkások helyi csoportját, s bár a tantestület helytelenítette a dolgot, sokan mégis csatlakoztak az ügyhöz. Végül a vármegye művelődési osztályának utasítására május 16-án megalakult a diáktanács, mely átvette a fiatalok vezetését. A Közoktatásügyi Népbiztosság rendelete szerint azoknak a tanulóknak, akik a vörös hadseregbe beléptek, annak az osztálynak az elvégzéséről, amelybe jártak, a bizonyítványt azonnal ki kellett adni. A VIII. osztályosok az osztálybizonyítvánnyal együtt az érettségi bizonyítványt is megkapták. A gimnázium több tanulója élt is a lehetőséggel: a munka nélkül elnyerhető bizonyítvány és a katonai élet utáni vágy miatt elhagyta az iskolát és belépett a vörös hadseregbe.

Részlet a jegyzőkönyvből

Az iskola élete csak 1919. augusztus 1-től, a proletárdiktatúra bukása után térhetett vissza a normális kerékvágásba. Az új kormány elrendelte az oktatási és nevelési intézetek visszaszolgáltatását a korábbi tulajdonosoknak. Az új tanév első intézkedéseként szeptemberben leérettségiztek a múlt év végzősei. A kommunizmus idején tanúsított magatartása miatt végül egy diák ellen sem indult fegyelmi eljárás a gimnáziumban, feltételesen, de folytathatták a tanulmányaikat.

Jelzet: MNL TML VIII. 51.; 62. kötet; A Bonyhádi ág. hitvallású evangélikus gimnázium iskolai nagybizottságának jegyzőkönyve, 1919. október 2.

Készítette: Kunné Tornóczky Andrea levéltáros