Az 1895. évi XLIII. törvénycikk ‒ mely a vallás szabad gyakorlásáról rendelkezett ‒ életbelépése után Tolna megyében is megélénkült a baptista vallás hittérítőinek tevékenysége. Bonyhádon és a hozzátartozó Völgységi járásban bizonyos Gromen János toborzott híveket az újrakeresztelők számára. Eljutott Izménybe is, ahol a „baptisták magánházaknál áhítatoskodnak és énekelnek”. A község több lakója ezt nem nézte jó szemmel. Zaklatni kezdték a baptista hívőket tettel és szavakkal. Gromen János ezért panasszal fordult az alispánhoz.

Izmény Tolna vármegye Völgységi járásában található, melynek székhelye Bonyhád. Az 1900. évi népszámlás szerint lakóinak száma 958 fő, melyből 915 fő evangélikus, 35 fő római katolikus, 2 fő református, 5 fő izraelita vallású volt. Egy főt az egyéb vallásokhoz sorolták. Nem tudható, hogy ez az egy fő vajon baptista volt-e. (A járás lakóinak ‒ az összlétszáma: 35 631 fő volt ‒ többsége 23 012 fő római katolikus. A számarányokat tekintve az evangélikusok 8103 fővel a második helyet foglalták el. A reformátusok száma 2933 fő, az izraelitáké 1334 fő volt. A görög keletiekhez 209 fő, a görög katolikusokhoz 6 fő, az egyéb vallásúakhoz 34 fő tartozott a járásban.) Még egy statisztikai rovatot, a nyelvi hovatartozást kell megemlíteni. A járás lakosságának nagy része ugyanis a 20. század elején németül beszélt. 28 643 főnek (80 %) anyanyelve német volt. Csak 6617 fő (18 %) tartotta anyanyelvének a magyart. (Itt nem tartottam szükségesnek a más anyanyelvhez tartozókat megemlíteni.) Izményben még magasabb volt a német anyanyelvűek aránya: 903 fő (94 %). Magyar anyanyelvűnek 1900-ban csak 55 fő (6 %) vallotta magát. (A községben csak ezt a két nyelvet beszélők éltek.) Ezek alapján érthető, hogy a Bonyhádon lakó Gromen német nyelven írta meg beadványát „miután ő magyarul nem tud”, melyet „egy ösmerőse álal magyarra fordítatta”.(A fordító személye nem ismert, de „stílusából” ítélve feltételezhetően ő is német anyanyelvű volt.) Az utóbbi változat került a Tolna Megyei levéltár honlapjára. Ezt a dokumentumot nehezen olvashatósága miatt a közlő lemásolta. A másolat szöveg- és betűhív. Így nehezen olvasható ugyan, de a szöveg hangoztatása esetén kiérezhető a Tolna megyében élő sváb lakosság sajátos ízű magyar nyelvezete. A panaszos levél keletkezésének ideje feltehetőleg 1904. november 14. Az alispáni hivatal 1904. november 15-ével érkeztette a beadványt.

A panaszt kivizsgálták a közigazgatás szükséges szintjein. Az egyöntetű vélemény szerint egyrészt a felmerült sérelmeket már orvosolták, másrészt a beadvány eltúlozza a történteket és hamis állításokat tartalmaz. A községi elöljáróság arról is írt, hogy a szóban forgó személyek nem szorulnak Gromen védelmére, mert ha kell, a hivatal fellép érdekükben. Bizonyos kétely támad azonban az olvasóban a hivatalok álláspontjával kapcsolatban, ha a járási főszolgabíró jelentésének utolsó sorait olvassa: „Természetes, hogy egy község lakói, az ilyen vallási szekták alakításán fáradozó népnyúzókat nem tűri szívesen maga körül.”

A forrás lelőhelye: MNL Tolna Megyei Levéltára IV. 404. b. Tolna Vármegye Alispánjának iratai (1872-1950). Közigazgatási iratok. 12393/1904.

Készítette: Aradi Gábor levéltáros

A nagy tekinteti megyei hatoságnak

                                                                                   Tolna vármegye

                                                                                               Szegzárdon

alolírott Gromen János Bonyhádi lakos Baptista gyülekezetnek Misszionárusa, megengedi magának az Eszményi [izményi] lakosok Ruppert György és neje 108. sz. és Kroner János és neje 167. szám részükre következőt bejelenteni.

Az előbeni család Baptista gyülekezetnek tagjai. Az utobiak pedik felkeresik házi ajtatoságainkat Eszményen.

Szeptember és oktober honapokban lett gyakran a Kroner család cserepes háztetejük és ablakuknak satuja és a pitvarjuk kővel megdobálva, ugy hogy tartozkodásuk gyakran lehetetetleni lett téve.

A házi kapuik kiemeltettek es az utcára és szomszédjuk kertjükbe dobadtak.

Eben az őszben egy éjel 10 kosár éretlen gyümölcsük le lett rázva és otthagyva.

Szeptember ho egy éjel kuti vedrik be lett ember kanéval rondítva és a kutba ürülve ugy hogy a ganyé a víz tetején uszott.

Egy idő mulva ismét meg lett kísérve, de a ház tulajdonosok ideje korán kijövetele által meg lett akadályozva.

Kik mindezek a gonosztevők azt nem tudjuk.

Oktober 16-án este 10 orakor halotta Ruppert házaspár következő beszédet.

Kőnig Henrik és Beckmann Henrik volt csendőr eszményi lakosok, hogy ha igaz hogy Ruppert a Fock kefekötőt eszményi lakost megverte, akor Ruppert hassát felhasítjuk[.]

Kőnig monda erre de legjobb szeretnék a Gronere támadni és erre elmentek és Ruppert Kronert Inthette.

Egy vártat mulva halott  ezt meg retyegést [recsegést] és felkeltete férjét, és akor látták a fentnevezett 2 embert Kroner udvara felé menni és a Fock kefekötő is társaságukba volt. 12 ora körül Fock Kroner ablakát koczolta és kérdezte nincs e ott lánya?

Mi nemet lett válaszolva Fock nem akart hinni akor Kroner behívta, hogy győzödjön meg rola, és erre Kroner latott 2 másik embert az udvarban. Kérdésére kik ezek Fock azt mondotta nem tudom[.] Ez alat Kroner neje felkelt és kényszerítette férjét az ajtót bezárni és bejönni[.] erre a 2 ember elő lépet és mind fent neveztettek König és Beckmann megismerttetek.

Az első az ajtó bezárását erő szakal akarta megakadályozni és az ajtó erőszakos nyomásával Kroner nejének Homlokára és orrára hatalmas ütést keltet, de mégis sükerült Isten segítsége által Kroner házaspárnak az ajtónak bezárása. és ellenségeik kénytelenek voltak elmenni.

Az Asztalos mester Rasch János Eszményi lakos is felismerte az elmenök közt Königöt bezedjeről.

Reggel Kőnig, Märcz Katalinhosz Eszményi lakos mondotta volna, ha Kronerék ma éjel be nem zártak volna az ajtot roszul jártak volna mert Disznoölö kés volt nálunk. Ez aszony elbeszélte ezt Gámer Erzsébetnek Eszményi lakosnak, és ez elbeszélte Gámer házaspárnak.

Fock kefekötő neje és leánya iránt egy erőszakos Ember, elisza az ő és családja keresetét, gyakran megveri nejét és leányot felelmetesen és véresre.

Hesz Henrik és Rüll János Fock Leányát tartották és Rück János az ajtot tartotta hogy Frock felesége ne menekülhessen, hogy Fock mind a kettőt megverhesse.

Akor szegények gyakran Ruppertéknál menedéket keresnek a kik rokonyaik vagy más szomszédoknál is.

ugy volt lehetséges hogy Fock Kronerékat is akor éjjel megcsalhatta hihetőleg, miglen ő gonoszt tervezet.

Fock felesége és leánya megkeresük a mi szaki ájtatoságunkat Eszményben, utobi Bonyhádon van most zsidoknál szolgálatba, és anyja oda is eljött megverni leányát mivel Isten tiszteleteinket megkeressi, de a lány gazdájatol meg lett akadályozva.

Ha Fock feleségét megverte akor gyakran maga Rupperthesz hajtja és ha ott van akor gyakran König Beckmann vagyis Taubert kíséretében kik Eszményi lakosok, eljönnek lármát csapni ugy hogy alig ki lehet hozni öket a házbol.

Ha a békesség okáért az aszony visza megy ismét verést kap férjétől és visza hajtja Rupprtékhesz gyalázza és rosz názárénusnak nevezi Ruppertet.

Az esti ajtatoságok gyakran fiatal legények által zavarva lesznek, a külső ajtokat becsapkodják és elszöknek.

2 szer sükerült Ruppertnek ifju Schlitt Henriket Idösb Schlitt Henrik fiját megfogni de mindendenkor el lett neki engedve.

3 szor Kroneréknál volt az ajtatoság akor ismét jöttek szavarni[.] Kroner kijött, Ruppert ki késve jött ájtatosághoz megfogot egyet a zavargogbol és ismét ifju Schlitt Henrik volt.

Ruppertet kérte hogy eresze el de Ruppert mondotta 2 meg kell neket bocsájtva, de 3 szor lássák a többiek is hogy ki vagy! erre fiatal Schlitt Henrik tüzet kiáltott. Az elszalado legények megmondották ifju Schlitt Henrik atyjának mire az tele méreggel jött kérdezni mit csinált az ő fija, És Ruppertet Embertelen modra szitta és fenyitette és kés után kereset de szerencsére nem talált zsebében.

2-3 nap után Ruppert az ott valto jegyzőkhesz ment és találkozott öreg Schlitt Henrikel ki kocsival az utczán ment akor Emberőlőnek nevezte Ruppertet, és lovait kocsijával rá tartotta hogy Ruppertet le tiporja de Ruppertnek sikerült megszadulni.

Akor öreg Schlitt ment Ruppertet hamissan beperelni a járásbíroságnal hogy Ruppert az ő fijának hasára gázolt, járásbíro utasította hogy orvosi bizonyítványt a mi edig nem történt.

Kroner Házaspáár és asztalos mester Rasch János tanuk hogy ifju Schlitt Henrik 2-3 mondotta atyjának Ruppert nem bántotta.

De sajnos nagyon sok ellenségünk van Eszmenyen és tesznek ellenünk mit csak tehetnek.

és nagyon erőszakossak. 3 éve körül Ruppert életét és birtokát veszélyeztettek.

Egy vasárnapon a bíronak okvetlen közellétében rá tamattak Ruppert házára a nélkül hogy a bíro legcsekélyebet is tette volna a kinek helyre alítására sőt még a kisbíro a támogatok közt volt, csak Isten segítsége által lettek népeink egy rettenetes haláltol megmentve.

A csendőrség kutatást indíttot és kriminális bejelentés történt és néhányan a Gonosztevők közül Bűnösnek találttatatak és Börtön. Pénz és Perköltség Bírságra lettek Itélve.

Akor egy idejük békességünk volt, de nehán hét ota ismét vannak nyugtalan Emberek.

A községü elöljároság nem látszik kötelességének elég erős, ha bár a mostani bironak nem hianyzik ugy a jo akarat mind az előbenninek.

Mi kívánjuk saját érdekinkbe és a mi megint anyira mint előtt.

Azért Kérjük a nagy becsü hatoságot hogy ezekel az emberekel ugy bánjon hogyan jonak találja. És nekünk pedig védelmet Életünk, Becsületing és birtokunknak adjon, ki szívesen teljesítjük bolgári kötelességinket de kívánjuk is a meg nem rövidített vallási és polgári jogunkat.

Egy hamari elintézését e bejelentett dolognak kérve. Közönjük nagy becsü megyei hatoságnak előre.

Alázatosan kérjük a nagy becsü megyei hatoságot elintézésének értesítéséről hogy kéréssünket figyelembe vette.

A Bonyhádi Baptista gyülekezetnek és Isteni tiszteletünk megkeresőingnek nevében jegyzem Alázatosan

                                               Nevem

                                                                                   Gromen János

                        Bonyhádi Baptista Gyülekezetnek

                                    misszionáriusa

                        494 sz.             Bonyhád.