2017-ben a reformáció 500. évfordulója keretében Pakson is sor került a helyi protestáns közösségek múltját bemutató konferenciára a MNL Tolna Megyei Levéltára és a Paksi Városi Múzeum együttes szervezésében. A kutatások közben került elő egy olyan dokumentum, amely a paksi evangélikus közösség korai történetének nagyon érdekes epizódját örökítette meg: II. József türelmi rendeletét követően Szekszárdon a vármegyének beadott 1782. augusztus 8-án írott kérelmében jelezte az igényét saját vallásgyakorlásra, engedéllyel rendelkező tanító alkalmazására, imaház és iskola építésére. Az 1782. október 25-én készült összeírás pedig ezt idézve a már kedvező elbírálás után bemutatja a paksi evangélikusok által összegyűjtött javakat a fenti célok elérésére.

A szintén ebben az évben,1782-ben készült gyülekezeti névjegyzék világosan jelzi a paksi evangélikus közösség ekkori jogi állapotát:[1]

„…Paks mezőváros a Rudnyánszky és Daróczy család birtokában, Tolna megyében, ahol 94 pár van és 417 lélek. Ezek mindnyájan alá vannak vetve a római katolikus plébánosnak, akinek a következő fizetéssel tartoznak:

1.Készpénzben minden pár 10 garast (fél forint) fizet és minden házaspár tartozik egy pozsonyi mérő gabonával.

2.Stólákban. Keresztelésért 17 kr., esketésért 1 Ft 50 kr. A felnőttek temetéséért 1 Ft-ot, gyermekek temetése alkalmával 17 kr.

Ezen kívül minden pár fizet a római katolikus tanítónak 3 garast és egynegyed mérő gabonát.

A katolikus harangozónak minden pár tartozik 1/8 mérő gabonát fizetni[2]…”

A fentiek magyarázatát az akkoriban érvényben levő uralkodói rendelkezések adják meg.[3]

Az 1691-ben kiadott Explanatio Leopoldina csak az artikuláris (vallásgyakorlásra kijelölt) helyeken engedélyezte a protestánsok számára a nyilvános vallásgyakorlatot, kizárólag ezeken a helyeken működhettek protestáns lelkészek. A nem artikuláris helyeken lakók felkereshették e lelkészeket, és ott úrvacsorát vehettek, házasságot köthettek, megkereszteltethették gyermeküket. A katolikus plébános számára azonban a fentebb ismertetett módon előzetesen ún. stóladíjat kellett fizetniük e „szolgáltatásokért”. (A haranghasználatára csak a katolikus plébános engedélyével kerülhetett sor.) Az Explanatio Leopoldina ezzel egyidejűleg megalkotta a magán-vallásgyakorlat fogalmát.[4]

 A III. Károly által 1731-ben kibocsátott Carolina Resolutio megtartotta a protestánsok nyilvános és magán-vallásgyakorlata közti különbségtételt. Fontosabb rendelkezései között szerepel, hogy a katolikus esperesek joghatósága alá helyezte a protestáns lelkészeket. A lentebb ismertetett jelentés és összeírás végén a hitelesítő személyek között nem véletlenül szerepel a földvári plébános, akinek kanonoki és alesperesi rangja volt.

II. József 1781-ben kiadott türelmi rendelete után az a település, ahol legalább száz azonos felekezetű család élt, építhetett templomot, és alakíthatott önálló gyülekezetet.[5]

Az itt közölt 1782-es jelentés és összeírás még hangsúlyozza a györkönyi anyaegyházhoz tartozás igényét, és csak a magán-vallásgyakorlatot említi. Ám az önálló egyházközség létrehozására irányuló törekvést az 1782 utáni években Paks esetében is láthatjuk, a gyülekezet lentebb idézett további történetében.

Az 1782. október 25-én készült jelentés és összeírás[6] 

„Inclyta Universitas!

Nos infrascripti Augustanae Confessioni addicti Paksienses, coram Inclyta Universitate pro Privato Religionis Exercitio et pro inducendo Licentiato, extruendoque Domus Oratorÿ et Schola siquidem nos sponte conjungere volumus ad Matrem Györköny, sequentibus ex rationibus, humillime supplicamus.

1^mo Quia sumus Conjugum paria circiter 94, item animae 416.

2^do Facultatibus sufficientibus provisi.

3^io Durum nobis fuit hucdum excurrere ad Possessionem Györköny, trium Horarum spatio distantem, nunc aduc durius, ubi Sacratissima Sua Majestas, hoc benigne ac clementer resolvere dignata est. Szaekszardini die 8^o Augusti 782 Incolae Paksiensens Augustanae confessioni addicti.

Infrascripti vigore praesentium fatemur,et recognoscimus, Quod nos Anno, Die, Locove subinsertis, penes gratiosam Inclyti Comitatus Tolnensis, sub Generali Sua in Oppido et Arce Curiali Szekszárd die 9^a Praeteriti Mensis Augusti Anni Currentis 1782. Continuative celebrata Congregatione ad humillimum Incolarum Paksiensium Augustanam Confessionem profitentium pro inducendo Licentiato erigendisque Oratoriali Domo et Schola fundamento, benigne resolutionis Caesareo-Regiae Tolerantiae clementer elargitae supplicantium Instantiam interventam Determinationem una constituti praesentibus Judice et juratis Oppidanis disparis religionis nec non Notario loci restantias eorundem Instantium e regestro Incassationis tam quoad contributionalem, quam domesticam cassas patefaciente, primum et ante omnia individualem Cathalogicam hicce sub paginis adnexam peregerimus Conscriptionem, ex qua promptum est perspicere familias Augustanae Confessionis in hocce Oppido N^r 79 animas vero exceptis Patribus et Matribus familias N^r 247 praeexistere, proque struendis aedificiis a proportione Facultatum Suarum in concreto una cum duobus inibi residentibus Nobilibus oblata sua in comunem Cassam effective deponentibus, prout etiam ad intertentionem Licentiati Semet obligantibus summam Florenorum 363, titulo vero Annualis intertentionis Licentiati, qui et Ludi magistratum ageret in parato florenos 23, cruciferos 58.

In Natura autem vini Medias N^o 163, Tritici Metretas Posonienses N^ro38 1/8 oblatas haberi. Qua peracta. Tandem pecunias finem in hunc a Compluribus jam annis prout Nobis retulerunt partim ex benevola Annuali oblatione, partim vero ex legatis per eosdem Incolas congregatas, et in unum congestas numeravimus, comperimusque eosdem Incolas Paksienses Augustanam Confessionem profitentes Summam Florenorum 520 Cruciferorum 59 praeter oblata in parato habere.

Super qua praevio modo per Nos peracta Investigatione et Conscriptione praesentem humillimam Nostram Inclytae Universitati facimus Relationem Sigillatam. Paks die 25^a 8^bris 1782. Stephanus Balogh de Beér Inclyti Comitatus Tolnesis ordinatus judlium m.p. (L.S.), Joannes Forster ejusdem Inclyti Comitatus jurassor m.p. (L.S.),Ignatius Páffán Canonicus Quinqueeclesiensis Parochus et Vice Archidiaconus Földvariensis m.p. L.S. Joannes Visolyi ex parte Protestantium Condeputatus m.p. L.S.Petrus K. Magyary ex parte Protestantium Condeputatus m.p. L.S.

Conscriptio Cathalogica Protestantium Incolarum Paksiensium Augustanam Confessionem profitentium pro inducendo Licentiato, erigendisque Oratoriali Domo et Schola Supplicantium

1. Joannes Krempl 2. Georgius Erber 3.Petrus Krajczer 4.Fridericus Krempel 5.Sigismundus Purman 6. Petrus Paum 7. Nicolaus Paum 8. Joannes Beker 9.Adamus Hajmaz 10. Mathias Tell 11.Ludovicus Vaisz 12.Joannes Till 13.Melchior Vendt 14.Georgius Szukumer 15. Joannes Haszfelder 16.Andreas Helczel 17.Ludovicus Smitt 18.Christianus Hoffmann 19.Mathias Schill 20.Josephus Huber 21.Mathias Pek 22. Andreae Smickperger relicta 23.Henricus Akker 24.Gasparus Nepp 25. Jacobus Svaiger 26.Adam Tolner 27.Philippi Krempl Relicta 28.Mathias Grinvald 29.Thobiae Schick Relicta 30.Jacobus Klaidol 31.Petrus Polond 32.Michael Alkajer 33.Jacobus Alkajer 34.Petrus Verdle 35.Michael Hircz 36.Fridericus Hauzman 37.Paulus Grosz 38.Petrus Hájzer 39. Georgius Fridl 40. Henricus Junghard 41.Joannes Ajlerd 42.Vilhelmus Junghard 43. Joannes Pinkiczer 44. Adamus Nepp 45.Jacobus Tell 46. Paulus Bek 47. Laurentius Maixner 48. Henricus Schuker 49.Joannes Maixner 50.Henricus Braun 51.Jonatas Klaim 52.Mathias Scheneker 53.Michaelis Junghard Relicta 54. Georgius Grinvald 55.Martinus Scheneker 56.Adamus Kelecz 57.Mathias Szauer 58. Georgius Szaffanauer 59.Georgius Kermer 60.Joannes Vaisz 61.Ludovicus Tell 62.Georgÿ Schaick Relicta 63.Petrus Hauzman 64.Georgÿ Benedek Relicta 65. Ludovicus Alkajer 66.Michael Pasiczkÿ 67.Mathias Krempl 68. Ernhardus Lenner 69.Joannes Szücs 70.Josephus Szakál 71.Joannes Csernák 72.Jacobus Fülöp 73.Joannes Klaital 74.Andreas Szijártó 75.Joannes Vaisz 76.Jacobus Ailer 77.Jacobus Preéhr 78.Stephanus Gáncs nobilis 79.Daniel Babos nobilis

Sigillatum Paks die 25^a 8^bris 1782. Stephanus Balogh de Beér Inclyti Comitatus Tolnesis ordinatus judlium m.p. (L.S.), Joannes Forster ejusdem Inclyti Comitatus jurassor m.p. (L.S.),Ignatius Páffán Canonicus Quinqueeclesiensis Parochus et Vice Archidiaconus Földvariensis m.p. L.S. Joannes Visolyi ex parte Protestantium Condeputatus m.p. L.S.Petrus K. Magyary ex parte Protestantium Condeputatus m.p. L.S. Collatum per juratum ordinarium Notarium”

„Nemes vármegye!

Mi, alulírott paksi ágostai hitvallású közösség a nemes vármegye előtt a magán vallásgyakorlatáért és tanítási engedéllyel rendelkező alkalmazásáért, imaház és iskola építéséért, ugyan önként a györkönyi anyaegyházhoz kívánunk tartozni, alázatosan a következő indokok miatt könyörgünk:

1^ször Mivel 94 házaspárt, 416 fő főt számlálunk.

2^szor Elegendő jövedelemmel rendelkezünk.

3^szorFárasztó volt eddig is Györköny községbe kijárni, ami 3 óra járásra van Pakstól, s most még inkább fárasztóbb, miután legszentebb őfelsége jóindulattal és kegyesen erről rendelkezni méltóztatott. Szekszárdon 1782. augusztus 8. napján az ágostai hitvallást követő paksi lakosok.

Alulírottak jelen irat érvényénél fogva valljuk és ismeretessé tesszük, hogy a lent jelzett évben, napon és helyen a nemes Tolna vármegyének Szekszárd mezővárosában és törvényszéki várában 1782. augusztus 9-étől folytatólagosan tartott közgyűlésén a paksi ágostai hitvallást vallóknak a licentiatus[7] alkalmazására és imaház valamint iskola építésére vonatkozó alázatos kérelmére történt kegyes közbenjáró határozata mellett együtt döntve - amelyet császári és királyi őfelségének kegyesen kibocsátott türelmi rendelete alapján tettek- a szolgabíró és az esküdtek, a különböző vallású mezővárosi polgárok valamint a kérelmezők hadiadó és házipénztári hátralékait feltáró helyi jegyző jelenlétében mindenek előtt az alábbi oldalakon mellékelt személyi jegyzékszerű összeírást hajtottuk végre. Ebből világosan látható, hogy ebben a mezővárosban 79 ágostai hitvallást valló család van, s a családfőket és családanyákat kivéve 247 személy létezik. Az épületek építésére vagyonuk arányában összegyűjtve 363 forint összeget a két ugyanitt lakó nemessel együtt, akik felajánlásukat a közös pénztárba ténylegesen már befizették, kötelezték magukat a licentiatus tartására is. A licentiatus éves tartására, aki iskolamesterként is működne, készpénzben 23 forint 58 krajcárt, természetben pedig 163 icce[8] bort és 38 1/8 pozsonyi mérő búzát ajánlottak fel. Ezt elvégezve, végül is az erre a célra már több éve részben jószándékú éves felajánlásokból, ahogy nekünk jelentették, részben ezen lakosok által a hagyatékokból összeszedett és egy helyre gyűjtött pénzeket megszámoltuk, s úgy tudjuk, hogy az ágostai hitvallást követő paksi lakosoknak 520 forint 59 krajcár összeg készpénzük van a felajánlottakon kívül. Amely általunk az előbbi módon végrehajtott vizsgálatról és összeírásról a jelen legalázatosabb lepecsételt jelentést tesszük a nemes vármegyének. Paks, 1782. október 25. napján Béri Balogh István, a nemes Tolna vármegye főszolgabírója s.k. (p.h.)

Forster János, esküdt ülnök s.k. (p.h.), Páffán Ignác pécsi kanonok, földvári plébános és megyei alesperes s.k. (p.h.) Visolyi János, a protestáns fél társkövete s.k. (p.h.), K. Magyary Péter, a protestáns fél társkövete s.k.(p.h.).

Az ágostai hitvallást követő paksi protestáns lakosok név szerinti összeírása, akik licentiatus alkalmazásáért, imaház és iskola építéséért folyamodnak[9]:

1. Joannes Krempl 2. Georgius Erber 3.Petrus Krajczer 4.Fridericus Krempel 5.Sigismundus Purman 6. Petrus Paum 7. Nicolaus Paum 8. Joannes Beker 9.Adamus Hajmaz 10. Mathias Tell 11.Ludovicus Vaisz 12.Joannes Till 13.Melchior Vendt 14.Georgius Szukumer 15. Joannes Haszfelder 16.Andreas Helczel 17.Ludovicus Smitt 18.Christianus Hoffmann 19.Mathias Schill 20.Josephus Huber 21.Mathias Pek 22. Andreas Smickperger özvegye 23.Henricus Akker 24.Gasparus Nepp 25. Jacobus Svaiger 26.Adam Tolner 27.Philippus Krempl özvegye 28.Mathias Grinvald 29.Thobias Schick özvegye 30.Jacobus Klaidol 31.Petrus Polond 32.Michael Alkajer 33.Jacobus Alkajer 34.Petrus Verdle 35.Michael Hircz 36.Fridericus Hauzman 37.Paulus Grosz 38.Petrus Hájzer 39. Georgius Fridl 40. Henricus Junghard 41.Joannes Ajlerd 42.Vilhelmus Junghard 43. Joannes Pinkiczer 44. Adamus Nepp 45.Jacobus Tell 46. Paulus Bek 47. Laurentius Maixner 48. Henricus Schuker 49.Joannes Maixner 50.Henricus Braun 51.Jonatas Klaim 52.Mathias Scheneker 53.Michael Junghard özvegye 54. Georgius Grinvald 55.Martinus Scheneker 56.Adamus Kelecz 57.Mathias Szauer 58. Georgius Szaffanauer 59.Georgius Kermer 60.Joannes Vaisz 61.Ludovicus Tell 62.Georgius Schaick özvegye 63.Petrus Hauzman 64.Georgius Benedek özvegye 65. Ludovicus Alkajer 66.Michael Pasiczkÿ 67.Mathias Krempl 68. Ernhardus Lenner 69.Joannes Szücs 70.Josephus Szakál 71.Joannes Csernák 72.Jacobus Fülöp 73.Joannes Klaital 74.Andreas Szijártó 75.Joannes Vaisz 76.Jacobus Ailer 77.Jacobus Preéhr 78.Stephanus Gáncs nemes 79.Daniel Babos nemes

Lepecsételtetett Paks, 1782. október 25. napján Béri Balogh István, a nemes Tolna vármegye főszolgabírója s.k. (p.h.),Forster János, esküdt ülnök s.k. (p.h.), Páffán Ignác pécsi kanonok, földvári plébános és megyei alesperes s.k. (p.h.) Visolyi János, a protestáns fél társkövete s.k.(p.h.), K. Magyary Péter, a protestáns fél társkövete s.k.(p.h.). Egybefoglaltatott az esküdt főjegyző által”   

Az összeírásban szereplő rubrikák a következők:

Családok sorszáma; a licentiatus alkalmazásáért, imaház és iskola építéséért esedező paksi lakosok neve és neve és vezetékneve; a családban élő többi személy száma.

Az adó- és a házipénztárban levő hátralékok; felajánlás az épületek emelésére készpénzben (forint, krajcár) és természetben (bor iccében, búza pozsonyi mérőben); az éves lelkészi szolgálatra készpénzben (forint, krajcár) és természetben (bor iccében, búza pozsonyi mérőben); a licentiatus tartására készpénzben és természetben (bor iccében, búza pozsonyi mérőben).

Az éves lelkészi szolgálatra pénzt nem gyűjtöttek, feltehetőleg ezért akartak egyelőre a györkönyi anyaegyháznál maradni, a magán vallásgyakorlatot esetleg a licentiatussal megoldani.

A lakosság hadiadó és házipénztári hátralékának összege 64 forint 38 krajcár volt, ami elenyészőnek tűnik a már összegyűjtött pénz (520 forint 59 krajcár) és a felajánlások (363 forint) mellett.

Az összeírásban szereplő családok vezetéknevei névsorban:

Ailerd, Akker, Alkajer, Babos(nemes), Bek (Pek), Beker, Benedek, Braun, Csernák, Erber, Fridl, Fülöp, Gáncs (nemes), Grinvald, Grosz, Hajmaz, Hájzer, Haszfelder, Hauzman, Helczel, Hirczi, Hoffmann, Huber, Junghard, Kelecz, Kermer, Klaidol (Klaital), Klaim, Krempl (Krempel), Krajczer, Lenner, Majxner, Nepp, Paum, Pasiczky, Pinkiczer, Preéhr, Purman, Polond, Schaicz, Scheneker, Schick, Schill, Schmickperger, Schuker, Smitt, Svaiger, Szaffanauer, Szakál, Szauer, Szijártó, Szukumer, Szűcs, Tell, Till, Tolner, Vaisz, Vendt, Verdle

A gyülekezet további történetét Stráner János György lelkész 1812. január 12-i Sólyom Károly által idézett leírásából ismerhetjük meg[10]:  

„A paksi evangélikus gyülekezet a györkönyi anyagyülekezet fíliája volt. Röviddel II. József türelmi rendeletének nyilvánosságra jötte után nyomai vannak, hogy önálló kultuszra tartanak igényt. Már 1783. december 21-től vannak levelek, amelyekben a Faddon és Dunaszentgyörgyön birtokos evangélikus lakosok kezességet adnak, hogy maguk a paksiakhoz akarnak csatlakozni a szent kultusz gyakorlására, hogy így az abban az időben szükséges 100 család számát betöltsék. Ily módon a városban lakók 92 családja kiegészült 117-re. Igaz és való, hogy a magyarországi Helytartótanács 1786. január 31-ével ünnepélyes engedélyt adott, hogy a paksi városi evangélikusoknak legyen szabad vallásukat gyakorolni. Ezt a határozatot Tolna megye lakosságának 1786. március 6án közzétették. Ugyanezen évtől a szent szolgálatra meghívatott Mezibrodszky Pál, korábban kötcsei lelkész, aki két év múlva meghalt. Őt követte 1788-ban Borbély István gyönki születésű kandidátus. Az ő szolgálata alatt fejeződött be az imaház építése. A telket, ahol a lelkészlak és az imaház áll, egy kiváló birtokos család, a báró Rudnyánszky adta ajándékként. Az iskolatelket 50 forintért 1787. február 25-én megvették és a jobbágyi szolgáltatásokat a báró Rudnyánszkyaknak 70 forintért megváltották. A paksi evangélikus gyülekezet innentől kezdve mindig növekedett, lélekszáma csaknem megduplázódott, mivel a szomszéd községekből sokan ide tették át lakásukat, minthogy a szomszédos területekről a szabadabb vallásgyakorlatért a mesteremberek ide gyűltek, akik itt családjuk gondjait könnyebben vehették.1795. november 15-én, Lipót napján az imaház ünnepélyesen felszenteltetett az evangélikus istentiszteletek számára. Ezen alkalommal a helyi birtokosok sokan voltak jelen.”   

Dr. Várady Zoltán CSc