Jelenlegi hely
A Szent Jobb Szekszárdon
„Katolikus magyar testvérek! A Gondviselés iránt érzett mélységes hálával és túláradó örömmel hozom tudomásotokra, hogy dicsőségesen uralkodó Szentséges Atyánk Budapestet jelölte ki az 1938. évi XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus színhelyéül, tekintettel azon körülményre, hogy édes hazánk ebben az évben ünnepli Szent István első királyunk megdicsőült halálának 900 éves évfordulóját.”[1]
„Amikor a Magyar Püspöki Kar meghirdette első apostoli királyunk, Szent István halála 900. évfordulójának méltó megünneplésére a Szent István jubileumi évet, ugyanakkor elhatározta, hogy a kir. udvari és várplébániatemplomban őrzött drága ereklyét, a dicsőséges Szent Jobbot, körülhordozza a nagy király birodalmának megmaradt határai között és felkeresi vele hazánk minden nagyobb városát, hogy a hívek egy eucharisztikus év és egy eucharisztikus világkongresszus áldásaiban, lélekben újjászületve új erőt merítsenek életükre és annak minden munkájára.”[2]
Az 1937. május 23-a és 1938. november 5-e között zajló kettős szent év, vagyis a Budapesten megrendezett XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, illetve a Szent István tiszteletére életre hívott emlékév összekapcsolódása olyan méltóságteljes időt jelentett, mely mind egyházi, mind pedig állami vonalon egyedülálló kezdeményezés volt. A kettős szent év egyik kiemelkedő eseményének számított a Szent Jobb országjárása. Tolna vármegye székhelyére, Szekszárdra is megérkezett a szent ereklye - ennek az eseménynek előéletét, illetve körülményeit kívánjuk bemutatni a levéltárunkban őrzött források tükrében.
Az előkészületek
„A Szent Jobb Szekszárdon” címmel 1938. május 21-én jelenik meg az első híradás a Tolnamegyei Újság hasábjain, mely az Eucharisztikus Szentév és Szent István király halálának kilencszázadik évfordulója ünnepségeinek egyik programpontjaként említi a Szent Jobb országjárását.
Vitéz Vendel István, Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere a város képviselőtestületének május 28-án tartott rendes közgyűlésén, napirend előtt jelentette be az örömteli hírt a szent ereklye érkezéséről.
Június 8-án vitéz Vendel István - a májusi testületi ülésen tett ígéretéhez híven – hirdetményt adott ki a város lakossága felé, valamint meghívót küldött a „Méltóságos/Nagyságos uraknak, illetve az igen tisztelt képviselőtestületi tag uraknak.” Kissé patetikus stílusban íródott a hirdetmény, mely szerint az ünnepi alkalom „ezer éves történelmünkben első eset, miszerint a Szent Jobb, első nagy Királyunk csodálatosan épségben maradt keze, Szekszárd város falai közé is eljön, hogy nemzetünk életére olyan fontos időben hont építő, alkotmányt létrehozó keze áldozatos munkára, kitartásra, békességre és szeretetre serkentsen.”
MNL TML, V.81.b. Szekszárd Város Polgármesteri Hivatalának iratai, Közigazgatási iratok, 10750/1938
A hirdetmény közli a Szent Jobb útját is; a vasútállomástól a körmenet a gróf Tisza István úton, a Hunyadi úton, a Szent István téren, a Garay téren keresztül haladva ér el a Béla király térre, ahol is a templom előtt róhatja le hódolatát a vármegye és a város közönsége, illetve vehet részt a hódoló szertartáson.
A Szent Jobb útja Szekszárdon. A helyszínrajz forrása: Szekszárd a XX. század első évtizedeiben, Dr. Dobos Gyula (szerk.), Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára, 2005., képmelléklet. A Szent Jobb útvonalának kiemelése tőlem (A.Z.)
Június 9-én a polgármester levélben értesítette a Magyar Királyi Államépítészeti Hivatalt a Szent Jobb érkezéséről, egyben segítségét is kérte az ereklye útvonalának megfelelő módon való feldíszítéséhez, ugyanis „tekintettel arra, hogy a városnak különösen az állomástól vezető út részein sok olyan rész van, amelyet zöld gallyal eltakarni kívánatos, kérem, hogy a Keselyűsi út mentén lévő jegenyefákról zöld gally szedését a város részére engedélyezni szíveskedjék.” A hivatal főnöke még aznap válaszolt a megkeresésre, és örömmel engedélyezte a polgármester kérését.
MNL TML, V.81.b. Szekszárd Város Polgármesteri Hivatalának iratai, Közigazgatási iratok, 10750/1938.
Az ünnepség
Június 13-án eljött a nagy nap. A Szent Jobb este 7 óra előtt nem sokkal hagyta el Baját, hogy kétnapos dunántúli országjárásának utolsó állomása, Szekszárd felé vegye az irányt. A bajai Duna-hídon áthaladva Bátaszéken állt meg az Aranyvonat egy percre, majd este fél 8-kor gördült be Szekszárdra. A vonaton utazott többek között Mészáros János érseki helytartó, a Szent Jobb őre, Huszár Károly korábbi miniszterelnök, dr. Zsembery István, az emlékév szervezésében oroszlánrészt vállaló Actio Catholica vezetője, Szakács Károly udvari káplán, nyolc irgalmasrendi szerzetes, kik a Szent Jobbot vitték, valamint Pajtás Ernő őrnagy parancsnoksága alatt tizenhat koronaőr.
A Szent Jobbot szállító Aranyvonat Tolna Vármegyében. (http://www.fortepan.hu/_photo/display/13984.jpg)
A szent ereklye fogadása a következő rend szerint történt. A polgári fiúiskola diákjai, a Garay János Gimnázium, valamint a Mezőgazdasági Szakiskola növendékei, a Levente szakasz, a Postás és Vasutas Altisztek csoportja este háromnegyed 7-kor levonultak a vasútállomáshoz, és az előtte lévő úton hármas sorokban a fenti sorrendben helyezkedtek el. Ugyanakkor a katonai díszszázad a zenekarral, Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága és Szekszárd város képviselőtestületi tagjai szintén a vasútállomáshoz mentek, és a pályaudvaron elfoglalták a számukra fenntartott helyeket. Az Aranyvonat megérkezése után a Szent Jobbot kiemelték a vasúti kocsiból és a menet azonnal el is indult a Béla király térre a fentebb már bemutatott útvonalon a következő sorrendben: Polgári Fiúiskola, Garay János Gimnázium, Mezőgazdasági Szakiskola, Levente szakasz, Római Katolikus Legényegylet, önkéntes tűzoltóság. Postás és Vasutas altisztek, katonai díszszázad első része zenével, a papság, a Szent Jobb és kísérete, polgári és katonai előkelőségek, amely csoport első sorait díszmagyarba öltözött urak és a katonai tisztikar küldöttsége képezték, Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának és Szekszárd megyei jogú város képviselőtestületének tagjai, a katonai díszszázad második része végül a „közönség”, a vármegye minden részéről érkezett tisztelgők hosszú sora.
A Béla király térre érve, a menetet alkotó csoportok elfoglalták helyüket, a Szent Jobbot a templom lépcsőzetének „platóján” felállított emelvényre helyezték, s mellette csak annak díszőrsége foglalt helyet, a kísérő előkelőségek pedig a lépcsőzet aljánál álltak meg. A papság a templom ajtaja előtt foglalt helyet.
Magáról az ünnepségről „Tolna Vármegye hódolat a Szent Jobb előtt” címmel a Tolnamegyei Újság hasábjain június 15-én minden részletre kiterjedő beszámoló jelent meg.
Tolnamegyei Újság, 1938.06.15., 20. évfolyam, 48-49. szám, 1-2. old.
A ceremóniát követően az Aranyvonat a tervezett menetrendnek megfelelően este 9 óra 30 perckor gördült ki a szekszárdi vasútállomásról, hogy folytassa útját Budapestre, maga mögött hagyva a Szent Jobb tiszteletére ünneplőbe öltözött várost és vármegyét.
Forrás:
- Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára (a továbbiakban MNL TML) V.74.a, Szekszárd megyei Jogú Város Képviselőtestületének iratai, Testületi jegyzőkönyvek, 1938. május 28., 119 rkgy.
- MNL TML, V.81.b. Szekszárd Város Polgármesteri Hivatalának iratai, Közigazgatási iratok, 10750/1938.
- Szekszárd a XX. század első évtizedeiben, Dr. Dobos Gyula (szerk.), Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára, 2005., képmelléklet
- Tolnamegyei Újság, 1938.05.21., 20. évfolyam, 41. szám
- Tolnamegyei Újság, 1938.06.15., 20. évfolyam, 48-49. szám
- Dr. Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás kiáltványa az ország népéhez, in.:A XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékkönyve, közrebocsátja a Kongresszus Előkészítő Főbizottsága, A Szent István Társulat kiadása, Budapest, 1938.
- A XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékkönyve, közrebocsátja a Kongresszus Előkészítő Főbizottsága, A Szent István Társulat kiadása, Budapest, 1938.
Összeállította: Asztalos Zoltán, segédlevéltáros
[1] Dr. Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás kiáltványa az ország népéhez, in.:A XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékkönyve, közrebocsátja a Kongresszus Előkészítő Főbizottsága, A Szent István Társulat kiadása, Budapest, 1938., 32. old.
[2] A XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékkönyve, közrebocsátja a Kongresszus Előkészítő Főbizottsága, A Szent István Társulat kiadása, Budapest, 1938., 238. old.
Új hozzászólás
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges