A két világháború között a súlyos gazdasági problémákkal küzdő országokban gyorsan terjedtek a szélsőséges politikai nézetek. Az I. világháború végén szélsőbaloldali diktatúra jött létre Oroszország területén. A 20-as években szélsőjobboldali kormányok alakultak Olaszországban és Spanyolországban, a gazdasági világválság következtében a 30-as évek elején pedig Németországban.

1932-ben Magyarországon a 20-as években működő Fajvédő Párt vezetője, Gömbös Gyula alakított kormányt, akinek programjába a 95 pontból álló Nemzeti Munkatervbe az olasz fasizmus néhány eleme is bekerült. A 30-as évek elején több szélsőséges nézeteket valló párt alakult az országban, akik Gömbös kormányát jobbról támadták. Közülük az egyik legjelentősebb a Nemzet Akaratának Pártja volt.

A pártot a nyugállományba vonuló vezérkari őrnagy, Szálasi Ferenc alapította 1935. március 4-én. Szálasi a párttal együtt létrehozta a Hungarista Mozgalmat is. A NAP 2 évig működött. A bemutatott irat tanúsága szerint Szálasi és társai erőszakos úton szerettek volna az államhatalom birtokába jutni. A parlament kikapcsolásával akarták kormányozni az országot. Működésük folyamán törvénybe ütköző cselekedetet követtek el. Az állami és társadalmi rend hatályos védelméről szóló 1921. III. törvénycikket sértették meg, ami a két háború között működő rendszer legfontosabb törvénye volt. Ezért a Nemzet Akaratának Pártja működését Széll József belügyminiszter 1937. április 16-án betiltotta. A miniszter úgy ítélte meg, hogy a párt működése a fennálló társadalmi rendet és a közbiztonságot veszélyezteti.

Láhatjuk, hogy a Szálasi pártjának betiltásáról szóló határozatot minden vármegye megkapta. A járások élén álló főszolgabírók alispáni hivatalnak tett jelentéseiből kiderül, hogy a NAP-nak nem volt vidéki tömegbázisa. Tolna megyében sehol nem működött. A betiltott párt a tömeges szervezkedést az illegálisan működő Hungarista Mozgalmon keresztül tudta végrehajtani.

Az ekkor még jelentéktelen szervezet az évek során az egyik legfontosabb szélsőjobboldali alakulattá vált. Szálasi pártja nem tűnt el a politikai porondról, hanem más néven többször is újjáalakult. Először 1937 októberében Magyar Nemzeti Szocialista Párt elnevezéssel. A pártvezér Szálasit közben börtönbüntetésre ítélték, melyből csak 1938-ban szabadult, miután az MNSZP-t is betiltották. Szálasi újabb pártot alapított Nemzeti Szocialista Magyar Párt-Hungarista Mozgalom néven, azonban ez sem volt hosszú életű.

Szálasi és társai 1939-ben már Nyilaskeresztes Párt néven indultak a választásokon, ahol 29 mandátumot szereztek. A szervezési munkálatokat ekkor Hubay Kálmán végezte, mert Szálasit még 1938-ban ismét bebörtönözték és csak 1940 őszén szabadult. A sors iróniája, hogy a nyilasmozgalom csúcspontja éppen arra az időszakra esett, amikor Szálasi a börtönbüntetését töltötte. Szabadulása után ismét bekapcsolódott a párt vezetésébe, amit 1942 februárjában újjászervezett. Ekkor távozott a pártból Hubay Kálmán és Ruszkay Jenő, akik gróf Pálffy Fidél és Baky László társaságában újjáalakították a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot. Szálasi az átszervezéssel szorosabbra fonta pártja kapcsolatát a Hungarista Mozgalommal, ezért a párt elnevezése hivatalosan Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom lett.

Miután Magyarországot 1944 márciusában megszállták a németek, Szálasi abban reménykedett, hogy meg tudja szerezni a hatalmat. De a német nemzetiszocialisták nem támogatták a tőlük eltérő fajelméletet valló Szálasit. Ráadásul a párt ismét illegalitásba kényszerült, mert augusztus végén Bonczos Miklós belügyminiszter az összes politikai pártot betiltotta.

Október közepén a sikertelen kiugrási kísérlet után Szálasi tevékenységét siker koronázta. Annak ellenére, hogy a Ribbentropp, Veesenmayer és Haller nevével fémjelzett német külügyi vonal Imrédy Béla egykori pártját, a Rajniss Ferenc által irányított Magyar Megújulás Pártját támogatta. A Himmler, Winkelmann és Höttl vezette SS pedig a gróf Pálffy Fidéllel az élén működő Magyar Nemzeti Szocialista Pártot helyezte előtérbe. Azonban igazi tömegbázisa a szélsőjobboldalon csak Szálasi Pártjának volt, aki ezt az illegalitásban megfelelően szerveződő Hungarista Mozgalomnak köszönhette.

Szálasi Ferenc 1944. október 16-án alakított szélsőjobboldali koalíciós kormányt (NYKP-HM, MMP, MNSZP, MÉP), ami csak rövid ideig működött, de ez a pár hónap a magyar történelem egyik legsötétebb időszaka volt.