"Az 50 éve visszatért levéltár arcai" c. Levéltári Nap
Fél évszázad egy kötetben
A levéltári napon Gusztiné dr. Toronyi Judit, a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója bemutatta a jubileumi alkalom tiszteletére megjelent 50 év dokumentumokban, képekben című, közel húsz oldalas kiadványt. A mű az 1968 és a 2018 között eltelt időszak történetét foglalja össze. Az összeállításnál az volt az elsődleges szempont, hogy minden olyan eseményt megjelenítő dokumentum szerepeljen benne, amely a Nógrád Megyei Levéltár történetében nagy jelentőséggel bírt. Hozzátette: számba vették továbbá az elmúlt ötven esztendő munkatársait – akik 146-an voltak –, a megjelent kiadványokat – amelyekből összesen 102 kötet látott napvilágot –, a 41 rendezvényt, továbbá a szakmai projekteket is.
Ötven esztendeje, 1968-ban történt meg a levéltári iratok visszaköltöztetése Salgótarjánba, a volt bányakórház épületébe. A jubileumi eseményre épült a csütörtöki levéltári nap. Az 1950-es évek elején a Levéltárak Országos Központja a Nógrád megyei levéltári iratok budapesti elköltöztetéséről és a Pest Megyei Közlevéltárba történő integrálásáról döntött, mivel a dokumentumok rossz körülmények között voltak elhelyezve, s nem megfelelőn tárolták és kezelték őket. Mindannyiunk számára nagy jelentőséggel bír, valódi ünnep a megye bármelyik tudományos és kulturális intézményének hazaérkezése.
A levéltár ötven évvel ezelőtti visszatérését Budapestről Salgótarjánba különösen nagy jelentőségűnek vélem – mondta köszöntő beszédében Skuczi Nándor. A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke hozzátette: szeretett megyénk levéltárának a sorsa szinte teljesen leképezi a magyar történelem utolsó néhány száz évének hányattatásait.
Az intézmény mozgása földrajzi pontossággal mutatta a török idők végvári rendszerének aktuális állapotát, ahogy támadott a „kontyos” először Fülekre, aztán Zólyomra, majd még északabbra, Besztercebányára kellett költöznie. A hadiszerencse fordultával a levéltár tartózkodási helyei is déli irányt mutattak. Besztercebányáról Losoncra, onnan pedig Gácsra, majd Szécsénybe került.
Forrás: Nógrád Megyei Hírlap, 2018. október 19.
Új hozzászólás