A BAJAI LŐKERT LÉTREJÖTTÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ...

A bajai Céllövész Társaság lövöldőző Házáról

A Bajai Céllövész Egylet alakulásának 210. évfordulóját ünnepelnénk az idén. Az egylet fennállásának 30. évfordulóját azzal ünnepelte meg, hogy új lőház építésébe kezdett. Erről az építkezésről keveset tudunk, mert az egylet iratai ebből az időszakból nem maradtak fenn.[1] A legkorábbi fennmaradt tárgyai emlékei maguk a lőtáblák, melyek egykori szeglövések emlékét és a lőegylet legjobb lövőinek nevét őrizték meg, ma a Türr István Múzeum tulajdonában vannak, egy látható is a város történetét bemutató állandó kiállításon is. A Bajai Céllövész Társaság korai történetét még az 1870-es években Margalits Ede írta meg az „Egy lap Baja szabad királyi város történetéből” című munkájában.[2] Ebből tudjuk, hogy a lövőház a másik városrészben volt korábban és 1833-ban került át új helyére, hol a további évtizedekben – több mint 100 éven át – a lövészegylet megszűnéséig működött.[3]

A városi tanács iratai közt maradt fenn az alábbi két irat, mely az új hely kiválasztásával kapcsolatos, melyet az egylet ajándékba kapott a várostól.[4]

„Érdemes Városi Tanáts!

Bölcs emlékezetében lészen a' tisztelt Tanáts több Úri Tagjának, miként a' kebelbeli Czél lövész Társaság részerént az öszve rogyáshoz közelgető, részerént disztelen, sőtt czél eránytalan épületei helyett egy új Lövöldöző Ház' fel állítására még az 1830ik Évi nyári holnapokban aláírásokat szorgalmazván, – e' béli igyekezete annyiban sikerült, hogy több száz ftok öszvegyüjtögetésével, az építéshöz hozzá is foghatna, mivel azonban a' Lövöldöző Háznak a' Várostol igen el rejtett eddigi helye – a' midőn az ujonnanfel állítandó épület a' Város díszesítésére szolgálhatna – a' nagyobb költségbeni botsátkozást ezen szép Intézet áldozatára valóban meg nem érdemelné, a' Társaság a' czél lövészet jobb léte előmozdítására, valamint városunk nevezetesítésére, és csinosulására törekvő Nagy Tekéntetű Tettes Pacséri Odry József megyebeli Első Al Ispány nem különben Tettes Ramotsai Markos Pál Tábla Bíró 's Herczegi rendes Ügyvéd Urak által is, buzdíttatván, 's lelkesíttetvén, e' f. Év és Hó 23dikán gyülekezetében abban egyezett meg, hogy lövöldöző Házát, az úgy nevezett Pétervári vámháztól balra, egész ki terjedésében a' vám biztosítására szolgáló nagy árok mellett, hosszában nap keletre fekvő legelő egy részén – ha az a' tisztelt Tanáts jóvá hagyásával meg történhetne - helyezhesse: nints hát egyéb hátra, hanem hogy a' Társaság ez eránti kérelmét a' tisztelt Tanáts eleiben terjessze. –

Ezeknél fogva alázatos könyörgéssel, egyszersmind szives tiszteletű bizodalommal folyamodik a' Czél lövész Társaság az Érdemes Tanátshoz, méltóztasson e' jelenkor szellemét, melyben nints a megye, nints város, mely a' csinosodát, 's mivelődést korlátozó minden némű nehézségeknek ellenszegülvén el mulsztana, – úgy azon a' czél lövész Társaságra nézve igen fontos körülményt, hogya' lövöldöző Ház a' ki tett helyre építődne, annak elősegéllésére bizonyos két Ezer vftok járulnának több nagy lelkű Hazafiak adakozásaiból – figyelemre vévén, a' mondott Vámház, s ország út mellett fekvő, a' nélkül is sován, de az érintett czélra egészen meg felelő, legelő részböl, a' czél lövészi Intézethez meg kivántató mennyiségű földet ki jeleltetvén, azzal a' többszer nevezett Társaságot kegyesen meg ajándékozni illő tisztelettel maradván

Az Érdemes Tanátsnak

Baján Sz: Iván hava 24én 833

Köteles szolgája

Koller Ferentz[5] Tettes Ns

Bács vmegye Tábla Bírája

Mint a' Czél lövész Társaság Igazgatója

a' Társaság nevében”

Részlet az iratból

A városi tanács Koller Ferenc táblabíró által kért Pétervári Vámháztól balra lévő sovány legelőterület megvizsgálására, szemügyre való vételére Simits Tivadar város Bíráját,[6] Auer Ádám, Dominits Ignác, Tokajlits János,[7] Gaal Ferenc és Zsiga József tanácstagokat és Albrecht József[8] szószollót kérte fel. Ők így számoltak be tapasztalataikról:

„Becsülendő Magistrátus!

Méltóztatott a tisztelt Magistrátus bennünket alol írottakat e.f. Évi szent Jakab hava 24diki Tanács Üléssébül a végre kiküldeni, – hogy mi a Bajai Czél lövész Társaság által, az újonnan építteni kivántt Lövöldöző ház fundusával, a Péterváradi vám ház mellett balrul fekvő Legelőnek írásképpen kért részét megszemlélnénk – s1 annak miben létéről tennénk meg alázatos Tudósításunkat:

Mellyrevaló nézve mi e folyó esztendő és holnap 25kén a fentt ki tett hely szinére ki menvén, tapasztaltuk, – hogy a kérdésesés a vámháztul balra az Ország út mellett napkeletnek fekvő, – egyébbként pedig Sovány buckás s' haszontalan föld, a közönség leg kisebb kára nélkül a kivántt Czélra már azért is hogy az Ország út mellett a VÁROST szembetűnő képpen diszesittené, – azon felyül pedig napkeleti részeiben a Nagy homok dombok miatt minden tőrténhető lövésbeli szerencsétlenségtül tul vagyon. Lövöldöző házhelyre csakugyan alkalmas volna – végre pedig – bátor a Czéllövész Társaságnak ama régi Lövöldöző háza már 30. Évek óta fenn áll, mivel azonban az érintett Társaság kitételéhez képpest is az, a várostul távol, és igen el rejtett helyen vagyon, s' ekként az újonnan nagyobb költséggel fell építendő Lövöldöző házat a város fényesíttéssére valóban czél erányossabb lenne, ez óhajtott új, mintsem a régi el dugott helyre építteni; – Alázatos véleményünk szerént a kérdéses Legelő részbül a Lövöldözőházhoz szélességében 80, – hosszában pedig 200 ölnyi ki terjedésű földet a kértt czélra elégségesnek vélvén –

minekutánna az illy rendben szemügyre vett, s' általunk elöladott Tárgyat, a Becsülendő Magistrátus által törtérendö helyben hagyás, sőt annak hová hamarébbi elömozditása véget pártoló kegyességében hivatalképpen ajánlanánk –

maradunk a

Becsülendő Magistrátusnak

Baján Szent Iván hava 27kén

1833

alázatos szolgái, és kiküldöttjei

Simics Tivadar Város Bírója

Auer Ádám Tanátsos

Dominits Ignátz Tanátsos

Tokajlits János Tanátsbéli

Gaal Ferencz Tanátsbeli

Zsiga Josef Tanátsbeli

és

Albrecht Jósef szószólló”

A területet, az egykori legelőből 10 holdat a fenti bizottság jelölte ki és adta át a lövészegyletnek. A lövészegylet az első telkét is a várostól kapta. A forrásokban meg nem nevezett távol eső hely a város epreskertje volt. A változtatás oka valószínűleg mégsem csupán a láthatóbb, közelebb lévő helyszín volt, hanem az hogy a város lakóinak szórakozási szokásai megváltoztak. A 19. század elején a város déli része lett a kirándulóhely, ahol az odalátogatók lelki feltöltődést is kaptak, hiszen 1811-ben néhány kilométerre a várostól ezen a részen épült fel a vodicai kápolna. Egy 1831-es tudósítás szerint a Baja határában lévő Kis Sumári erdő volt a városerdő, vagy városliget, a város szórakozó helye: „közepén egy kis épület van, mellyben nyári ünnepi napokon enni 's innivalókat lehet kapni, néha muzsika is szok itt lenni. A' fák között néhány utak vagynak itt kivágva, mellyeken szép sétálás esik”[9] Vasárnaponként ide jártak a kikapcsolódni vágyók. Egy másik okot Schönberger András[10] említ, hogy az új hely nagyobb és kényelmesebb volt a réginél.[11]

Az új épületek közül 1833 őszére már elkészült a táncterem és a kertész lakása, aki az angolparkot hozta létre és tartotta rendben. A lövőház – és tekeház – csak a következő évben lett kész. 1838-ban a Társalkodóban ezt írták az elkészült új házról: „Bajának »non plus ultrája« 'a – mondhatni fődísze, a' lövészház. Ez a' városon kívül, a' Sumarrával (a' bajai »városerdővel:«) szemközt, egy, gyönyörű izléssel rendezett, angol kertben létez. Két külön főépülete van: a' lövészház 's a' tánczterem, mellyeket labyrintos séták, viritó rózsabokrok, színes ákáczfák, fejér-szegfűvel igézőleg körülszegélyezett zöld case-ok, egymást felváltó virágcsoportozatok 's vidám gyepágyak övedznek körül.”[12]

A lővészház épülete

Margalits Ede az új lövőház felépítésében az alövészmesterek Albrecht Józsefnek (bíró), és Rausch Ferencnek, a tagok közül Arnó Jánosnak, Rosenman Pál orvosnak és Paldt Györgynek a munkáját emelte ki. A fent említett – a terület adományozásához kiküldött bizottság – városi tanácstagok közül az épülethez idősebb – és fia ifjabb – Albrecht József is adakozott, az angolkert létrehozásához pedig Zsiga József.[13]

A lövészegylet legkorábbi fennmaradt – nyomtatott – alapszabályai szerint az egylet célja, ahogy az első paragrafusban megfogalmazták: „a bajai czéllövészegylet feladatául tűzte ki, az itteni egyetlen nyári mulatóhelyét a »lőkertet« jó karban tartani, lehetőség szerint csinosbitani, az abban tartandó mulatságokat legjobban eszközleni, és izletteljesen rendezni.”[14]

Az alapszabály borítója

Az alapszabály első oldala

Az abszolutizmus korszakának elmultával ez kicsit változott, hiszen a lövészegylet eredeti célja, hogy a céllövészetet gyakorolják a polgárok ismét elérhetővé vált. A kiegyezés előtt folyamatosan ellenőrizték és megszabták, hogy ki mennyi lőport vásárolhat. Az 1876-os szabályokban már így fogalmazták meg: „A bajai polgári czéllövész egylet czélja a polgárokat s az ifjúságot a czéllövészetben gyakorolni, s ezzel a haza védelmére alkalmas férfiakat képezni; a czéllövészet barátainak ártatlan mulatságot és szórakozást szerezni és e kies helyet üditő és mulató helyül a polgárok és családjaik részére jó karban fenntartani.” A második paragrafusba mint jelszó, pedig az egylet falán egy díszelgő mondat idézetként került: „Polgár, légy hazavéd s e szép czélt érni tanuld itt.”[15]

Az 1876-os alapaszabály borítója

Az 1876-os alapaszabály harmadik oldala

A Bajai Céllövész Társaság jegyzőkönyvének borítója és néhány oldala

Jegyzetek