LEVÉLTÁRI FORRÁSOK A KECSKEMÉTI

ANIMÁCIÓS FILMFESZTIVÁL KEZDETEIRŐL

Ebben az esztendőben tizedik alkalommal kerül megrendezésre a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF). E kerek jubileum jó alkalmat kínál arra, hogy a rendelkezésre álló levéltári dokumentumok, valamint a korabeli helyi sajtóforrások segítségével röviden visszatekintsünk e napjainkra már nemzetközileg is rangos rendezvénysorozat történetének kezdeteire.

Az 1985-ben animációs filmszemleként életrehívott KAFF nem minden művészeti előzmény nélkül indult útjára Bács-Kiskun megye székhelyén.[1] Kevésbé ismert tény ugyanis, hogy a két világháború között Kecskeméten élő és alkotó Mátis Kálmán festőművész az az idő tájt szárnyát bontogató rajzfilm műfajában is próbára tette kreativitását. Kísérlete oly annyira jól sikerült, hogy „A kis cserkész álma” címet viselő, 1929-ben elkészített alkotásával Londonban díjat is nyert. A helyi animációs élet első komoly mérföldköve így erre az időre datálható. Kétségtelen azonban, hogy a legfiatalabb művészeti ág igazi felfutása Kecskeméten a Pannónia Filmstudió itteni műtermének 1971-ben történt létrehozásával indult meg. A szakma képviselői nagyjából ettől az időtől kezdve szorgalmazták egy, a megyeszékhelyen megrendezésre kerülő rajzfilmes seregszemle létrehozását, de az ügyben mindaddig nem történt érdemi előrelépés, amíg az akkori döntéshozók hivatalosan nem álltak a dolog mellé. Erre azonban egészen 1983 nyaráig kellett várni. A rajz- és animációs filmnapok szervezésére vonatkozó javaslat első ízben ugyanis a Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának július 13-i ülésén vetődött fel, a megyei filmellátás és a moziüzemeltetés helyzetének megtárgyalása során. A felvetést a vb tagjai és a tárgyban meghívott vendégek egyaránt támogatták, így a napirend vitáját követően elfogadott határozat a tervezethez képest az alábbiak szerint egészült ki: „A VB. egyetért egy országos, illetve nemzetközi rajz- és animációs filmnapok Kecskeméten történő megrendezésének kezdeményezésével.”[2]

A döntést követően meginduló szervezés a működéshez szükséges jogi dokumentációk beszerzésével vette kezdetét. A szemle alapítólevelét a Művelődési Minisztérium Filmfőigazgatósága 1984 nyarán hagyta jóvá, amely pontosan rögzítette az új programsorozat mozgásterét. Eszerint a rendezvény hivatása, hogy a szemlét megelőző három év animációs filmtermését értékelje, ahol az egész estés, mozi-, valamint TV-filmek mellett, a kísérleti filmek, sorozatok, reklám-, referencia-, propaganda- és amatőrfilmek egyaránt versenyezhetnek.[3] A szemle az értékelésen túlmenően lehetőséget kívánt biztosítani a nemzetközileg kiemelkedő animációs filmek bemutatására, valamint arra, hogy a magyar filmek külföldi értékesítését elősegítse. A tervezett esemény előzetes programtervét az előkészületek lebonyolítására létrejött rendezőbizottság 1984. szeptember 26-i ülésén fogadta el.[4] A vetítések színhelyéül az Erdei Ferenc Művelődési Központ, valamint az Otthon Mozi mellett számos megyei települést (Baja, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös, Kecel, Tiszakécske) is kijelöltek. Döntés született a főprogramot színesítő közművelődési események (filmfotó- és plakátkiállítás, közönségtalálkozók, aszfaltrajzverseny, szakmai viták) megszervezéséről is. Dizseri Eszter, a szemle szervezőtitkára ennek az időszaknak a hangulatára így emlékezett vissza: „A legnagyobb erőfeszítést az jelentette, míg kiokoskodtuk, hogy valójában milyen is legyen ez a filmszemle: hogyan teremthessünk a magyar animációs filmek színvonalával adekvát légkört, hangulatot, milyen egyéb programokkal tehetnék még tartalmasabbá, színesebbé […]. Vagyis ki kellett találni az egészet, szem előtt tartva a helyi sajátosságokat, s persze az anyagi lehetőségeinket.”[5] A rendezvény kalkulált költségvetése 1,5 millió forintot tett ki, ebből a rendező szervek, nevezetesen a megyei és a kecskeméti városi tanács, valamint a Pannónia Filmstudió 300-300 ezer forintnyi hozzájárulást biztosítottak. Emellett a Művelődési Minisztérium is támogatta 300 ezer forinttal a szemle megrendezését. A nevezési, a részvételi, valamint a hirdetési díjakból pedig további 200 ezer forintnyi bevétellel számoltak a szervezők.[6] Az előzetes elképzeléseknek megfelelően az I. Kecskeméti Animációs Szemle programja 1985. június 13-án a Richly Zsolt rendezésében készült Háry János vetítésével vette kezdetét: „A bemutatandó 85 film közül 19 a mi műtermünkben született, és a szemle szignálfilje is. Fennállásunk óta ez az első alkalom, hogy egyszerre ennyi alkotásunkat tárhatjuk közszemlére, s hogy a helyi közönség teljesebb képet nyerhet arról, milyen sokféle animációs film készül a kecskeméti műtermben. ”[7] – tájékoztatta büszkén a nyilvánosságot Mikulás Ferenc, a Pannónia Filmstudió kecskeméti műtermének vezetője. Öröme a június 16-ai díjkiosztó ünnepséget követően pedig minden bizonnyal tovább fokozódott, hiszen a szemle számos helyi alkotó és alkotás számára komoly elismeréseket hozott. Így például Hegyi Füstös László a legjobb grafikai tervnek járó díjat nyerte el „Egeresfilm”-jével, az egyedi mozifilmek kategóriájában pedig Horváth Mária „Ajtó 8.” című alkotását díjazták.[8]

A KAFF emblémája

Jegyzetek