Jelenlegi hely

Múltbanéző 18. (6)

 

bkml

TERVASZTALON MARADT ÁLMOK 3.

Hajós Alfréd-tervrajzok a levéltárban

(forrásközlés)

 

Internetes folyóiratunk egyik korábbi számában a levéltár tervrajzgyűjteményéből olyan iskolák, internátusok tervrajzait mutattam be, amelyek különböző – többnyire anyagi természetű – okok miatt nem épültek meg városunkban.[1] A cikkben közzétett dokumentumok egyik csoportja a kecskeméti siketnéma-intézet számára tervezett új iskolai épületet jeleníti meg, készítői Jánszky Béla és Szivessy Tibor budapesti építészek, a rajzok 1912-es datálásúak. A közelmúltban Tóth Szilárd kollégám értékes iratcsomóra bukkant Kecskemét város közigazgatási anyagaiban, amelyben a siketnéma-iskolához kapcsolódó, további építészeti dokumentáció található.[2] Az előkerült anyag segítségével jól végigkövethetőek az új intézeti épület megvalósítását célzó, 1906–1913 között zajló folyamat egyes fázisai, a tervrajzok között pedig a városi mérnöki hivatal és Jánszkyék munkái mellett a szintén fővárosi Hajós és Villányi építésziroda munkái is fellelhetők.

A Hajós és Villányi építésziroda egyik alapító tagja Hajós Alfréd volt, akinek a neve a nagyközönség számára a sporttal kapcsolódik össze, 1896-ban az athéni nyári olimpiai játékokon ő szerezte ugyanis a nemzet számára az első olimpiai győzelmeket, 100 és 1200 méteres távokon, úszásban. A Guttmann Arnold néven született fiatalember nemcsak az úszás, hanem az atlétika és labdarúgás terén is kiemelkedően teljesített, majd az élsportból távozva az építészet területén alkotott – szintén maradandót. Műegyetemi oklevele megszerzése után az eklektika és a szecesszió hazai mestereivel, Alpár Ignáccal és Lechner Ödönnel dolgozott, majd 1907-ben közös irodát nyitott Villányi Jánossal, akivel az első világháborúig működtek együtt. A világháború után Hajós már egyedül tevékenykedett, főként sportlétesítmények, uszodák, stadionok, sporttelepek tervezésében mutatta meg alkotóerejét, és ez hozta meg számára a szakmában az igazi elismertséget.[3] A Villányival közös évek alatt, ismertebb munkáik[4] mellett, számos vidéki tanintézetnek és gyógypedagógiai intézménynek, pl. a kolozsvári, szombathelyi, újszegedi vakok intézetének vagy a soproni siketnémák intézetének a terveit készítették el.[5] A kecskeméti siketnéma-iskola épülettervét 1908 őszén, minisztériumi felkérésre dolgozták ki. Az érdekes és szép dokumentumokat jelen írásban szeretném közzétenni, abban a reményben, hogy építészettörténettel foglalkozók, illetve a Hajós-életművet kutató szakértők számára esetleg hasznos lehet.

*

 

A Hajós-féle tervek háttértörténete gyanánt érdemes pár mondatban összefoglalni az ismert helyi előzményeket. A századfordulón alapított kecskeméti siketnéma-intézet számára már alapítása után pár évvel gondot okozott a helyszűke. A gyarapodó intézmény igazgatója, Németh László az 1903/1904. tanévben emlékirat formájában hívta fel Kecskemét vezetőinek figyelmét a végleges elhelyezés problémájára. A speciális iskola gondjait a Templom utcában előbb épület-átalakításokkal, újabb helyiségek csatolásával próbálták orvosolni, mindezt – miután új épület építését határozták el – a megfelelő helyszín kiválasztása, telekadományozás és tervrajzok készítése követte.[6] 1906–1907 folyamán a telek kiválasztása zajlott, és számos terv készült a helyi mérnöki hivatalban. A sokféle helyszínötlet közül a Malom, Remény és Rákóczi utcák által körülvett telekre, az ún. Kaszap-köröndre és a Rákóczi út torkolatánál lévő területre is készült tervrajz, ám egyik helyszín esetében a telek kicsinysége, a másiknál egészségtelen fekvése, a harmadiknál a kivitelezés túlságosan magas költségei akadályozták meg a megvalósítást.[7]

1908-ban felmerült a színház mögötti telek beépítése a siketnémák számára, azé a teleké, amelyre a városi főmérnök, Kerekes Ferenc, évekkel korábban a meg nem valósult Központi Népiskolát álmodta. A kultuszminisztérium felhívására e terület vonatkozásában készült két új tervváltozat a Hajós és Villányi építészirodában. Amint az a már hivatkozott, korábbi cikkből kiderül, a város az építkezés költségeinek fedezéséhez jelentős miniszteri segítséget várt, a minisztérium azonban nem volt hajlandó megemelni az éves állami segélyt. Így a tervek lekerültek a napirendről, a dokumentumokat, rajzokat az irattárban fekvő aktához csatolták. Pár évvel később más helyszínhez kapcsolódóan Jánszkyék terveztek újabb siketnéma-palotát Kecskemétnek, Kada Elek 1913-as halálával azonban végleg beteljesületlenné vált a „természet árváinak” új épülethez fűződő reménye, hiszen a polgármester személyében legfőbb támogatójukat veszítették el. Az intézmény 1948-as megszűnéséig az eredeti helyszínen folytatta a hallássérült, hallási fogyatékkal küzdő, siket gyermekek tanítását.[8]

*

 

A Hajós–Villányi-féle kecskeméti siketnéma-épülettervek „A” és „B” változatban készültek el. Mindkét változat kapcsán megmaradtak a főhomlokzati és helyszínrajzok, az egyes épületszintek alaprajzai, keresztmetszeti rajzai és a hozzávetőleges költségvetések is. Az „A” változat kisebb, de kétemeletes épülettel számolt, a „B” tágasabb, egyemeletes épületet jelenít meg. Mindkét változatban összesen tíz tanterem, a földszinten nagy tornaterem, külön rajz- és külön kézimunkaterem, igazgatói lakás, igazgatói iroda, tanári szoba, konyha, a szuterénben szolgalakás, mosókonyha, két slöjdterem[9] és raktárak kaptak volna helyet – messzemenőkig kielégítve az intézmény helyigényét, illetve a kor elvárásait. Minden dokumentumon az 1908. október 2-ai dátum és Hajós Alfréd aláírása olvasható.

 

1. A Kecskeméti Országos Siketnémák Intézete, „A” tervváltozat (homlokzati rajz, keresztmetszet, pince-, földszinti, I. és II. emeleti alaprajz, helyszínrajz, költségvetés) – HU-MNL-BKML-IV.1910.c. 21 575/1945.

 

 

2. A Kecskeméti Országos Siketnémák Intézete, „B” tervváltozat (homlokzati rajz, keresztmetszet, pince-, földszinti és I. emeleti alaprajz, helyszínrajz, költségvetés) – HU-MNL-BKML-IV.1910.c. 21 575/1945.

 

 

Bibliográfia

 

Levéltári források


 

Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Vármegyei Levéltára

HU-MNL-BKML-IV.1910.c. Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok 1929–1950

 

 

Irodalom


 

Kubinszky 2003

Kubinszky Mihály: Adatok Sopron 20. századi iskola-építkezéseihez. In: Soproni Szemle, 2003/4. 374–381.

 

Pusztai 1978

Pusztai László: Száz éve született Hajós Alfréd. Magyar Építőművészet. 1978/5. 56–59.

 

Tánczos-Szabó 2019

Tánczos-Szabó Ágota: Tervasztalon maradt álmok 1. In: Múltbanéző 15. (2019. 10. 30.)

 

Tánczos-Szabó 2020

Tánczos-Szabó Ágota: A kecskeméti siketnéma-intézet története. In: Bács-Kiskun megye múltjából 28. Szerk.: dr. Gyenesei József. Kecskemét, 2020. 203–231.

 

 

Jegyzetek


 

[1] L. Tánczos-Szabó 2019

[2] Ezúton szeretném megköszönni Tóth Szilárd kollégám szíves segítségét. – HU-MNL-BKML-IV.1910.c. 21 575/1945.

[3] Pusztai 1978.

[4] Aranybika Szálló, Debrecen; Magyar Református Egyház budapesti székháza, Magyar Mezőgazdák Szövetségének székháza, szabadkai és miskolci bankpaloták.

[5] Kubiszki 2003.

[6] Tánczos-Szabó 2020. 222–224.

[7] A tervek a fentebb említett iratcsomóban megtalálhatók. HU-MNL-BKML-IV.1910.c. 21 575/1945.

[8] Tánczos-Szabó 2020. 222–224.

[9] Slöjd (svéd): kézzel végzett munka. Az iskolai kézügyességi foglalkozásokat nevezték így a 20. sz. elején. A siketnéma-intézetekben a fiúk általában fa- és agyagmegmunkálással foglalkoztak. A tervezők itt „papír-slöjd” számára is alakítottak ki termeket.