A KECSKEMÉT, DÓZSA GYÖRGY ÚTI,
CSABAI JÁNOS ÁLTAL ÁLLÍTOTT MÁRIA-SZOBOR TÖRTÉNETE

Csabai János Kecskemét, Cserép utca 3. szám alatti lakos, vagyonos kecskeméti katolikus sertéskereskedő és gazdálkodó volt. Édesapja Csabai János 1792-ben született, édesanyja Sahin Tóth Magdolna 1804-ben látta meg a napvilágot. Szülei 1829. szeptember 28-án kötöttek házasságot, majd Csabai János 1843. augusztus 18-án jött világra. Házastársával, Csősz Ágnessel, aki 1849. március 15-én született, 1868. május 3-án kötöttek házasságot. Házasságukból kilenc gyermek született, Gergely (későbbi házastársa: Forgó Erzsébet), János, Mária (későbbi házastársa: Csabai Mihály), Etel (későbbi házastársa: Dékány Pál), Anna, Ágnes (későbbi házastársa: Kelő István), Erzsébet (későbbi házastársa: Losonczy László), Sarolta (későbbi házastársa: Sikari Kovács Sándor) és Eszter (későbbi házastársa: Sikari Kovács Elek). Felesége Csabai Jánosné Csősz Ágnes 1901. december 18-án elhunyt.[1]

Csabai János buzgó katolikus volt. 1888-ban Király Istvánnal, a kecskeméti piarista templom sekrestyésével a kecskeméti máriavárosi városrészben a Szűzanya tiszteletére egy templomszerű kápolna felépítését kezdeményezték. A tervek elkészültek, az építési pályázatra vonatkozó hirdetmény „a »Vállalkozók Lapja« 889. febr. 12-iki számában közzé is tétetett”, azonban a kápolna a későbbiekben nem épült fel.[2]

1. kép: Pályázati felhívás a Csabai János és Király István által
kezdeményezett templomszerű kápolna felépítésére
(Vállalkozók Lapja, 1889. február 12. 2.)

A szobor történetét a hagyomány a következők szerint őrizte meg a Kecskeméti Közlöny beszámolója alapján: „Csabai János módosgazda, istenfélő ember volt. Részt vett minden kath. egyházi mozgalomban, s erkölcsi és anyagi támogatása sohasem maradt el, ha valami nemes ügyről volt szó. A legboldogabb családi életet élte feleségével, néhai Csősz Ágnessel 1901-ig, midőn az váratlanul elhunyt. Ettől az időtől fogva folyton azon töprengett, hogyan tudná felesége emlékét méltóképpen megörökíteni. Lassankint érlelődött meg benne az a gondolat, hogy egy nagyobb keresztet vagy szobrot állíttat emlékére. Tervét nyomban közölte Kada Elek polgármesterrel, kivel igen jó barátságban volt. Kada Elek ismervén jó anyagi helyzetét és áldozatkészségét, azt a tanácsot adta neki, hogy olyan szobrot állítson, amilyen még nincs egész Magyarországon. Mindjárt ajánlott is egy mintát. Genfben ugyanis a tragikus véget ért Erzsébet királyné meggyilkolásának helyén gyönyörű márványszoborral örökítették meg az emlékét. Kada polgármester már látta ezt a szobrot, s ajánlotta Csabai Jánosnak, hogy utazzanak ki Genfbe, nézzék meg a Mária szobrot, s ha megtetszik, csináltattassa meg annak mását.” Ki is mentek együtt, s utazásuk eredménye rögtön jelentkezett, hisz Csabai Jánosnak nagyon megtetszett a genfi szűzanya szobra, a kecskeméti ennek mása lett. A szobor kicsinyített másának fotóját a kivitelezés irataiban is megtaláljuk.[3]

2. kép: A genfi Szűzanya szobrának kicsinyített mása
(MNL BKML IV. 1908/b. 2582/1908. sz. irat)

Csabai János 1906 októberében az alábbi kérelemmel fordult a Tanácshoz:

„Nemes Tanács!

Alulírott tudomására hozom a tekintetes Tanácsnak, hogy elhatározásom szerint Kecskemét városában egy Mária szobrot szándékozom felállítani.

Kérem tehát ennek felállítását megengedni kegyeskedjék s mivel tudomásom szerint az úgynevezett »sörház laktanya« helyébe ugyis templom jön, szíveskedjen a tekintetes Tanács a helyet olykép kijelölni, hogy a szobor a létesítendő templom előtt, még pedig arra nézve foglalhasson helyet.

Kérésem elintézésére bátorkodom a felállítandó szobor talapzatának homlok- és alaprajzát 2-2 példányban mellékelni.”[4]

3. kép: Csabai János kérelme a tanácshoz a Szűzanya szobor felállítása tárgyában
(MNL BKML IV. 1908/b. 2582/1908. sz. irat)

Ebben az időszakban a máriavárosi templomot az akkor lebontásra ítélt Serház laktanya helyére akarták felépíteni, ezért kérte Csabai János, hogy a majdani szobor a Serház laktanyával szemben állva kerüljön elhelyezésre. Csabai János kérését a város törvényhatósági bizottságának 1906. október 22-én tartott rendes havi közgyűlése tárgyalta, s az alábbi határozatot hozták, melyben kijelölték a szobor majdani helyét a Serház laktanya mellett, illetve előírták, hogy a szobor fenntartására és gondozására alapítványt kell létrehozni: „A városi tanácsnak az id. Csabai János által emelendő Mária szobor helyének kijelölése tárgyában hozott határozata tudomásul vétetvén, a bizottsági közgyűlés oly feltétel mellett, – ha folyamodó a szobor fenntartására és gondozására a róm. kath. egyházközségnél megfelelő alapítványt tesz – folyamodónak megengedi, hogy a bemutatott tervek szerint egy Mária szobrot emeltethessen s a szobor helyéül a város belterületének új szabályozási térképe szerint a Serház laktanyával szemben tervezett park közép bejárójának a jelenlegi macádám út melletti részét kijelöli, s utasítja a városi tanácsot, hogy folyamodó részére – az alapítvány tétel igazolása után – a th. mérnöki hivatal véleménye alapján az építési engedélyt adja ki.”

Az alak carrarai márványból készült, 28 000 koronába került. A szobrot 1907. május 21-én, míg a körülötte felállított vaskerítést 1908. május 15-én hagyta jóvá a mérnöki hivatal.[5]

Az alábbiakban néhány képet szeretnék közzétenni a szoborral kapcsolatosan, a negyedik képen egy kézzel és ceruzával készített helyszínrajz látható, melyen jól látszik a Serház laktanya, amely tulajdonképpen a mai Népi Iparművészeti Gyűjtemény és a szobor eredeti, egymáshoz viszonyított helyzete:

4. kép: Helyszínrajz a Szűzanya szobor felállítása tárgyában,
melynek jól látszik a szobor eredetileg tervezett helye az egykori Serház laktanya,
vagyis a mai Népi Iparművészeti Gyűjtemény viszonylatában
(MNL BKML IV. 1908/b. 2582/1908. sz. irat)

Az ötödik képen egy 1912-es térképrészleten szeretném bemutatni a szobor tervezett helyét. A térképen a Serház laktanya (mai Népi Iparművészeti Gyűjtemény), mellette pedig a tervezett Katona József Gimnázium vagy reáliskola látszik. A szobor a Serház laktanyával szemben, a kiépített park közepén kapott helyet, amelyet a két zöld félkörív jelez a térképen, azonban a szobrot nem ábrázolják.

5. kép: A térképen a Serház laktanya (mai Népi Iparművészeti Gyűjtemény),
mellette a tervezett Katona József Gimnázium, vagy Reáliskola látszik.
A szobor a Serház laktanyával szemben, a kiépített park közepén kapott helyet
(MNL BKML XV 1/a. Törzstérképek. 118. sz. térkép)

A hatodik és a hetedik képen a szobor talapzatának és kerítésének helyszínrajzát és a szobrot tartó míves oszlop terveit szeretném bemutatni:

6. kép: A Szűzanya szobor talapzatának és kerítésének helyszínrajza
(MNL BKML IV. 1908/b. 2582/1908. sz. irat.)

7. kép: A Szűzanya szobrot tartó díszes oszlop rajza
(MNL BKML IV. 1908/b. 2582/1908. sz. irat)

A szobor oldalán ez a felirat található, Csabai János szándéka szerint:

„Dicsőség legyen Istennek,

hála szüzanyánknak,

kinek oltalma védte mindig küzdelmes életemet és szerető családomat

Id. Csabai János

1907”

A szobrot 1908 nyarán szentelték fel impozáns egyházi ünnepségek között. A szertartást Révész István pápai prelátus végezte, ugyancsak ő tartotta az ünnepi beszédet is. Az ünnepségen ott volt a város apraja-nagyja. Sokan vettek részt a környékbeli városok és falvak lakossága közül, sőt Budapestről és Bécsből is voltak Csabai Jánosnak vendégei. A résztvevők több ezerre menő száma teljesen ellepte a szobor körüli hatalmas teret. Csabai János az ünnepségen résztvevő közönséget mind vendégének tekintette. Kocsiszámra hordatta ki részükre a kalácsot, több hordó bort csapra üttetett, ehetett-ihatott, mulathatott kedvére mindenki, mert a cigány is húzta szakadatlanul. Az est beállta vetett véget az ünnepélynek. „Este a város vezetősége, papsága és intelligenciája részére rendezett Csabai János 200 terítékes bankettet. A Téglagyár utca 3. számú házának udvarán felállított hatalmas sátor alig volt képes a nagy számú vendégsereg befogadására. Vacsora után vége-hossza nem volt a felköszöntőknek és az üdvözlő beszédeknek. Valamennyien Csabai Jánost éltették, kinek vallásosságáról és áldozatkészségéről mondottal elismerő szavakat. Csabai János boldogan sürgött-forgott vendégei körül, s többek között úgy nyilatkozott, hogy a szobor felszentelésének ünnepe volt élete legboldogabb napja”– olvasható a korabeli visszaemlékezésben.[6]

Csabai János a szobor felállítását követő másfél évtizedben már beteges, de nagy vagyonú kecskeméti polgárként élt. Egyik fiát, ifjabb Csabai Jánost 1915-ben az I. világháború folyamán népfelkelői tényleges szolgálatra osztották be. Felmentési kérelemmel fordult az illetékes hatóságokhoz többek között arra is hivatkozva, hogy édesapja földjeit is ő műveli. Idősebb Csabai Jánosnak ekkor az iratok tanúsága szerint 98 hold 1445 négyszögöl földje és szőlője volt. Édesapja állapotáról így ír ifjabb Csabai János 1915-ben: „…édes atyám él ugyan még, de az egy magával is tehetetlen 74 éves öreg özvegy ember, akinek birtokát is én kezelem…”.[7]

Csabai János 81 éves korában, hosszú betegség után, 1924. április 7-én halt meg. Halálhírét a Kecskeméti Közlöny így adta hírül: „Idősebb Csabay János th. biz. tag és rk. egyház tanácsosa hosszú szenvedés után életének 81. évében 1924. április 7-én meghalt. Temetése április 9-én lesz. Idősebb Csabay János hosszú időn át törzsökös alakja volt a város közgyűlésének és a kecskeméti gazda társadalomnak. Egyházának hű és áldozatkész híve volt. A vásártéren nagy márványszobor hirdeti egyházához való ragaszkodását. Nyolc gyermeke a legelső gazda osztályból, huszonöt unoka, három dédunoka és kiterjedt rokonsága gyászolja.”[8]

Temetéséről a helyi lapok megható sorokban számoltak be, kiemelve jó tulajdonságait és a szoborhoz való kötődését: „Nagy részvétellel temették el e hó 9-én id. Csabay János gazdálkodót, városunk tekintélyes polgárát, ki 81-ik évében, a végső szentségek többszöri felvétele után adta vissza lelkét Teremtőjének. Buzgó katholikus volt, aki vallásosságát igen szép áldozattal is bebizonyította. Neki köszönheti Kecskemét katholikus lakossága ama remek Máriaszobrot, melyet több, mint másfél évtized előtt Olaszországban rendelt meg nagy költségen a megboldogult. Megható jelenet volt, mikor holt tetemét épen a remek szobor mellett vitték el, a hívek sokaságának ama sóhaja mellett: »Vajha mielőbb meglátná a boldogok honában teljes valóságban azt a jóságos Szűz Anyát, kinek oly szeretettel és áldozatkészséggel emeltette fel messze földön híres párját ritkító szobrát« Vajha e fehér karrarai márványból készült monumentális szobor az elhagyott homoktengerből méltóbb helyre kerülne”.[9] Csabai Jánost a kecskeméti Szentháromság temetőben helyezték örök nyugalomra.

Már a cikkben is megemlítik, hogy a szobor méltatlan helyen van és méltóbb helyre kellene helyezni. Az áthelyezésnek prózaibb okai is voltak, ekkor kezdődött a Vásártér felosztása, telkeket alakítottak ki rajta. Vélhetően Csabai János életében a szoborhoz kegyeleti okokból nem nyúltak hozzá, ám halála után az áthelyezés folyamata felgyorsult. Az áthelyezés körülményeiről a Kecskeméti Közlöny közölt kimerítő tudósítást: „A máriavárosi szép Mária szobor, mely közel 20 év óta áll mostani helyén, rövidesen új helyre kerül… Ismeretes, hogy a város vezetősége az Ujreáliskola környékét és a szeszfőzde előtti teret házhelyeknek parcellázta ki. Két ilyen házhelyet megvett az Alföldi Fakereskedelmi Rt. is, amint annak idején jelentettük, már kisebb építést is eszközölt. A korábbi építésre kötelezi a R.T-ot a várossal kötött adásvételi szerződése. Az a körülmény azonban, hogy a Mária szobor éppen a Rt. által vásárolt telken épült, akadálya a további építkezésnek. Ezt figyelembe vették a szerződés megkötésekor is, éppen ezért annak egyik pontját az képezi, hogy a Rt. köteles a szobrot a saját költségén a városi tanács és a r. k. egyház által közösen megállapított helyre átszállíttatni. Megjegyezzük itt, hogy a Mária szobrot azért állították a korábbi helyére, mert az építendő máriavárosi templomot eredetileg a szeszfőzde helyén tervezték s azt akarták, hogy a szobor vele szembe legyen.

Hol fog állani a Mária szobor s hol építik majd a templomot?

A templomépítésnek ezt a tervét azonban újabban megváltoztatták s mint ismeretes az új reáliskolával szemben jelölték ki a helyét attól mintegy 60 méterre. Ez előtt állítják most fel a szobrot szemben az Ujreáliskola főbejáratával. Az iskola előtt 24 méter széles út vezet, ettől mintegy 10 méterre beljebb állítják fel a szobrot s beljebb építik majd a templomot. A múlt év folyamán a városi tanács és az egyház vezetősége által megtartott helyszíni szemlén pontosan megállapították a parkírozandó helyet is, mely a Mária-szobrot körülveszi. A tervezett park 20 méter széles és kb. 60-70 méter hosszú lesz.

Több helyen megrepedt a Mária szobor

A Fakereskedelmi Rt. – szerződése kötelezvén – a múlt év végén akarta a Mária szobrot átszállítani. Meg is tettek minden előkészületet s a szobrot körülállványozták. Ekkor vették azonban észre nagy meglepetésre, hogy a szobor több helyen erősen megrepedt. Attól való félelmükben, hogy e körülmény folytán a szobor a szállítás alkalmával könnyen összetörhet s ezigen nagy anyagi kötelezettséggel terhelné őket, a munkálatokat egyelőre abbahagyták. Szükségessé tette ezt a fagyos idők beállta is, ami nagy nehézségeket okozott volna az új helyen való lealapozás elé. Az a vélemény alakult tehát ki, hogy az átszállítást a tavasszal fogják eszközölni.

Egy hónapja kezdték meg a szobor lebontását, a régi alapot pedig a napokban szállították át új helyére. A szobor átszállítási munkálatát Szili József kőművesmester vezeti naponta átlag 4-5 segédmunkaerővel. Egy héttel ezelőtt ásták az új alapot, amely mintegy 3 méter mély, kb. 20 négyzetméter területű és hatszög alakú. Űrtartalma 45 köbméter. Köbméterenként 16 mázsa, összesen tehát több, mint 700 mázsa égetett téglát raknak bele. A mély és széles alapozás azért szükséges, hogy a szobor szilárdan álljon, hogy elejét vegyék ezáltal az alap legkisebb elferdülésének. A 15 méter magas szobornál ugyanis, ha az alap bármelyik részén csak egy centiméteres süllyedés is állna elő, a tetején már 15-20 centiméteres elhajlást eredményezne. A közeli napokban szakértők nézik meg a régi alapot alkotó téglákat s amennyiben a vélemény kedvező lesz, a régi téglák kerülnek az új alapba is. Ellenkező esetben a Fakereskedelmi Rt-nek teljesen új, teljesen megfelelő téglát kell szállítani.

A szobor kőanyaga, a carrarai márványból készült alakkal együtt, a lépcsőtől feljebb számítva kb. 130-140 q sulyú. A munkálatok összes költségei, mint értesülünk, cca 25 millió koronát tesznek ki. Amennyiben akadályok nem merülnek föl a felállítás körül, akkor a szobor a jövő héten már új helyén fog állni.”[10]

A szobor tehát az akkori Nagyboldogasszony, mai Béke tér elejére-közepére került a volt reáliskola, mai Katona József Gimnázium épületével szemben.

Sokáig úgy tűnt nem háborgatják a szobrot, stilizált képét még a Máriavárosi Templomépítő Bizottság egyik kiadványában is szerepeltették háttérben a majdani templom építését jelképező, a templomépítő bizottság által állított kereszttel.

8. kép: A szobor stilizált ábrázolása a háttérben Máriavárosi
Templomépítő Bizottság által tűzött kereszttel (A Tűzharcosok Örökimádó Hálatemploma
építésének népszerűsítésére kiadott füzet egyik számozatlan oldala.)
(Forrás: Országos Széchenyi Könyvtár)

A máriavárosi templomot azonban a tér elejére tervezték, hogy annak impozáns látványa már az útról látható legyen, ezért felerősödtek azok a hangok, amelyek a szobor ismételt eltávolítását követelték. Kecskemét város th. kisgyűlésének az 1943. évi április hó 27. napján tartott rendes havi ülésén ki is mondták, hogy a „templom fölépítését akként kell majd eszközölni, hogy annak főbejáratára mind a városból kifele, mind a városba befele vezető útvonalról a megfelelő rálátás biztosítva legyen. E célból tehát az ideiglenes jelleggel ott elhelyezett Mária szobrot az Egyház köteles lesz megfelelő más helyre áthelyezni.” Erről határozatilag értesítették a Mária-szobrot állító Csabai család akkor még élő tagjait, özv. Dékány Pálné Sarkantyú utca 1., özv. Csabay Mihályné Csongrádi út, özv. Sikari Kovács Elekné Petőfi utca, Losonczy Lászlóné Gyenes tér, Sikari Kovács Sándorné Petőfi utca, özv. Kelő Istvánné Ótemető utcai lakosokat, akik az 1943. évi kecskeméti közigazgatási ügycsoporthoz tartozó mutatókönyvek tanúsága szerint megfellebbezték az áthelyezésről szóló döntést, azonban a vonatkozó iratanyag nem fellelhető.[11]

A tervezett templom vonatkozásában a Máriavárosi Templomépítő Bizottság által terjesztett stilizált levelezőlapon is teljesen a tér elején, szinte az utca frontján álló templom látható, ami már előre feltételezhette a szobor későbbi eltávolítását.

9. kép: Az építendő máriavárosi római katolikus templom távlati képe
(FP, szám nélküli irat)

1944-ben azonban módosítottak a városrendezési terven, a templom tömbjét az út síkjából hátrébb tolták, hogy a templomból kijövő tömeg részére a templom előtt hely legyen biztosítható, így tárgytalanná vált a szobor eltávolítása, az az épülő templomot nem zavarta. A város közgyűlése vonatkozó határozatában az alábbiakat mondta ki: „Az annak idején készített és felsőbb hatósági jóváhagyásban részesült városrendezési részletszabályozási terv készítésénél már számításba jöhetett ezen a helyen egy római katolikus templom felépítése. A 40329 és a 40331 hrsz. alatt szereplő telkek Nagymagyarország út [mai Dózsa György út] felől eső telekhatárvonala akként állapíttatott meg, hogy a telkek között, a Nagyboldogasszony téren felépítésre kerülő templomra a rálátás mind a városból kifelé jövet mind a városba befelé menet biztosíttassék.

Miután azonban a tervbe vett és a közeljövőben felépíteni szándékolt templom helyőrségi templom jelleggel fog bírni, szükség merült fel annak, hogy a templom előtt nagyobb tömegek elhelyezésére is alkalmas tér kerüljön kialakításra, már csak azért is, hogy a templomból kijövő nagyobb tömeg a forgalmas Nagymagyarország út forgalmát ne akadályozza. Ilyen tér kialakítása csak oly módon lehetséges, hogy a templom a Nagymagyarország úttól megfelelő távolságra, a rendelkezésre álló tér belsőbb részén nyerjen elhelyezést emiatt azonban a rálátás az eredeti elgondolások szerint nem biztosítható.

A th. kisgyűlés a templomépítés céljára szükséges területen felül díjmentesen juttatta a róm. kat egyházközség részére a 40329 és 40331 hrsz. alatt felvett telkeket is abból a célból, hogy azokon plébánia épület, kultúrház, zárda és lelkigyakorlatos ház épülhessen. Ezek az épületek mind egyházi jellegűek s részben, hogy a zárda szerzetesrendhez tartozó lakói közvetlenül tudjanak a templomba átjutni, részben pedig, hogy a kialakításra kerülőt tér megfelelő térhatást kiváltó lezárása is biztosítva legyen, viszont a kialakítandó tér megfelelő nagyságú is lehessen, szükséges a beépítésre kerülő telektömbök épületeinek és a templomnak szerves egészként összekapcsolása, ami csak a rendelkező részben részletesen körülírt részletszabályozási terv módosításával érhető el [...] A templom előtt kiképzésre kerülő zárt tér kialakítását a már ott lévő Mária szobor nem akadályozza, helyén valónak látszik, hogy az említett szobor régi felállítása helyén maradjon.”[12]

A Nagyboldogasszony tér egy későbbi, fenti elvek alapján elkészített helyszínrajzán a templom már a módosított állapotban ábrázolódik, hátrébb ábrázolva a tér tengelyében, míg a Mária-szobrot, eredeti helyén hagyva, a tér elejének egyfajta középpontjaként ábrázolják:

10. kép: Az építendő máriavárosi római katolikus templom,
illetve a Nagyboldogasszony tér helyszínrajza, előtérben a Mária-szobor talapzatának ábrázolásával
(FP, szám nélküli irat)

A szobor jelenleg is ezen a helyen áll, jelentősen lepusztult állapotban, felújításra szorulva, mögötte azonban emléket állítva az egykori máriavárosi templomnak, csodálatos rózsakertet alakítottak ki a közelmúltban. A szobor és a rózsakert együtt ma a tizenegyedik képen látható szép látványt nyújtja:

11. kép: Az építendő máriavárosi római katolikus templom emlékére kialakított rózsakert
az egykori Nagyboldogasszony, ma Béke téren, előtérben a Mária-szoborral, a magasból fotózva
(Internet: https://keol.hu/kecskemet-bacs/igy-nez-ki-a-boldogasszony-rozsakert-a-magasbolszám Letöltve: 2020. május 5.)