ADALÉKOK A KISKUNFÉLEGYHÁZI
JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA
ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ

A második világháború után Kiskunfélegyházán épült iskolák közül a mai Deák Ferenc utcában álló József Attila Általános Iskola a legrégebbi. Az idők folyamán mind az utca, mind az intézmény neve változott, de fennállása óta az épület mindvégig közoktatási célokat szolgált.

Kevéssé ismert tény, hogy a tervezés időszakában, az 1950-es évek elején több lehetséges helyszín is felmerült, ahol fel lehetett volna építeni az új, tíz tantermes iskolát. Az első, 1952. február 7-én a városi tanácsnál lezajlott egyeztetésen[1] hat helykijelölési javaslat került szóba. A korabeli jegyzőkönyvekből pontosan nyomon követhetők a fejlemények.[2] „A Közoktatásügyi Minisztérium 1952. évi építési programjában szerepel a Kiskunfélegyházán megépítendő 10 tantermes általános iskola építése. A K[özoktatásügyi] M[inisztérium] elhatározása szerint az új iskolát a Miskolcon épülő Győri kapui 10 tantermes iskola kész tervei alapján kell megépíteni. Az általános Beruházási Vállalat megkeresésére Kiskunfélegyháza tanácsa hat építési területet hozott javaslatba, ezeket a fenti bizottság a helyszínen megtekintette és a vizsgálat eredményét az alábbiakban rögzíti.

Az új iskola számára ajánlott hat helyszín

1. Deák Ferenc utca, Mártírok útja és a névtelen köz által határolt terület. Ahhoz, hogy a területre a tervezett iskola elhelyezhető legyen, három meglévő lakás elbontása és ezeknek lakói részére megfelelő elhelyezés biztosítása szükséges. A lakások egyike orvoslakás és rendelő. E területet az iskola megépítése céljából előnyössé teszi az a körülmény, hogy magáról a területről csatorna vezet a város szennyvíz főcsatornájába, úgyszintén biztosítva van a vízellátás is, mert a Deák Ferenc utcában közvetlenül a terület előtt egy bő vízhozamú pozitív ártézi kút van. Maga az a tény, hogy a közművek leglényegesebbjei ezáltal biztosítva vannak, az építési költséget mintegy 700 000 Ft-tal csökkentik.
2. A Szabadság tér, Szalai Gyula utca és névtelen köz által határolt terület a szóban forgó iskola megépítése szempontjából nem jöhet szóba, minthogy a terület méretei az elhelyezést nem teszik lehetővé.
3. A Móra Ferenc tér és a Molnár B[éla] utca közötti fésűs beépítésű területsáv három telke. A kertészetileg kiképzett Móra Ferenc tér igen kedvező előtere lenne az épülő új iskolának, ezért megjelenés szempontjából ez a terület igen figyelemreméltó megoldásnak tekinthető. A Móra Ferenc térnek a tervezett iskolával szemben lévő oldalán 1952. elején artézi kút fúrása történik meg. Ugyanitt vonul el a meglévő közcsatorna is. Közműellátottság szempontjából tehát a helyzet megközelíti az 1. szám alatti megoldásnál kialakult helyzetet. Amennyiben a választás erre a területre esne, úgy mintegy 10 család, két raktár és egy iroda elhelyezéséről kell gondoskodni.
4. Az Arany János utca, Bajcsy-Zsilinszky Endre [utca] és Szent Imre herceg utca által határolt 4 telek. A terület nagysága megengedi az iskola megfelelő elhelyezését. Sem csatorna, sem vízellátás biztosítva nincsen. Az előbbit kb. 300 méter bekötőcsatorna létesítésével, utóbbit a kb. 200 méter távolságban lévő artézi kút vizének odavezetésével kellene tetemes költséggel megoldani. Az építkezés több épület lebontását teszi szükségessé, melyet 12 család tart jelenleg elfoglalva.
5. Bajcsy-Zsilinszky Endre utca és Csongrádi út által határolt terület. Minden bontás nélkül elhelyezhető volna a tervezett iskola, minthogy az igénybe vehető terület korlátozva nincsen. A telek a város szélén fekszik, és feltöltéssel kellene a kívánt cél részére alkalmassá tenni. A városi tanács képviselőjének közlése szerint a környéken nincsen elegendő iskolaköteles gyermek és ezért az iskola feltöltése[3] nehézségekkel járna, ezért tehát a terület mellőzését kérik.
6. A Pázmány utca, Egyház tér és Fisch Emil utca által határolt három telek. A terület egyrészt nem elegendő a tervezett iskola elhelyezésére, másrészt azonban a közvetlen közelében lévő 13 tantermes általános iskola[4] e körzet igényét teljesen kielégíti.

A szemle eredményeképpen, valamint a tanács elnöke és a bizottság helyi tagjainak véleménye alapján, úgyszintén a fent vázolt műszaki indokokat mérlegelve a bizottság az alábbi sorrendben tesz javaslatot az építési terület kijelölésére:

1. A Móra Ferenc téren lévő, fentebb 3. számmal jelölt terület
2. A Deák Ferenc utcában lévő, 1. számmal jelölt terület.
3. A Bajcsy-Zsilinszky Endre utcában fekvő 4. számú terület.

Az iskola számára komolyan szóba jöhető három helyszín

Mindhárom javaslatba hozott terület fekvése megengedi, hogy az iskola megközelítően észak–déli tengellyel, tehát kelet–nyugati fekvésű (tájolású) tantermekkel épüljön fel, ami a követelményeket teljes mértékben kielégíti. Úgy a közmű-, mint a közlekedési szempontok könnyen megoldhatók.

A Tervező Iroda képviselője tudomásul veszi a városi tanács elnökének tájékoztatását, mely szerint a lebontásra kerülő épületek lakóinak elhelyezése megoldható. Egyebekben városrendezési szempontból a II. számú alternatívát tartja inkább megfelelőnek, bár az sem elégíti ki teljesen azt a követelményt, hogy a szomszédsági egység[5] súlypontjában legyen elhelyezve az iskola. Minthogy azonban a javaslat a követelményt megközelíti, ezt az alternatívát ebből a szempontból támogatja. Az I. számú alternatívával kapcsolatban megjegyzi, hogy ennek az elhelyezésnek viszont az új épület jobb városképi megjelenése képezheti indokát, mert városkép kialakítása szempontjából előnyös helyre kerül. A K[özoktatásügyi] M[inisztérium] megbízottja felkéri a Tervező Iroda jelenlévő képviselőjét, hogy az I–III. alatt szereplő változatok figyelembe vételével a telephelyi dokumentációt készítse el; részletes indoklással, helyszíni felméréssel és a lakóviszonyok, valamint a bontandó épületek adatainak közlésével együtt. Az erre vonatkozó megbízás a tervezőiroda birtokában van.

A Tanács elnöke kéri az építtetőt, hogy az épület központi fűtését iktassa be az építési programba.”[6]

Ahogy a jegyzőkönyvből is kiderült, az első körben szóba jöhető hat telket sikerült háromra redukálni, közülük a város leginkább a Móra téri építkezést preferálta volna. A budapesti Városépítő Tervező Vállalat Területrendezési Szakosztályának illetékese azonban másképp vélekedett a dologról. A telephely-kiválasztási dokumentációban[7] először részletesen taglalta a felépítendő iskolaépület fontosabb paramétereit: a létesítmény költség-előirányzata 2 738 000 forint volt; az épületet úgy tervezték, hogy az két egymásra merőleges egységes tömböt alkosson, melynek hozzávetőleges mérete 17 x 55 m, alapterülete 1785 m², beépített légköbmétere pedig 13 700 m³. Ebből adódóan az iskola optimális telekszükséglete 108 m x 93 m, azaz megközelítően 10 000 m² volt, melyből 1785 m²-t szántak beépítésre, a fennmaradó területre pedig részben parkosított játszóudvart terveztek. Az épület évi villanyfogyasztását előreláthatóan 13 000 kW-ra, átlagos napi vízszükségletét 10 m³-re, a szennyvíz mennyiségét ugyanennyire kalkulálták. Elvárás volt még az intézménnyel szemben, hogy az a beiskolázási körzet központjában helyezkedjen el, úgy, hogy könnyen megközelíthető legyen, és a tanulók a főforgalmi utakon ne haladjanak keresztül az épület megközelítésekor. A korábban javaslatba hozott építési telkek részletes tárgyalásánál kiderült, hogy az egyes helyszíneknek melyek az előnyei és hátrányai.

A város által első helyre rangsorolt, a térképen I-gyel jelölt, a Móra Ferenc tér és Molnár Béla utca közötti területsáv a 621, 622, 620, 619, 618, 617/1-2 helyrajzi számú telkeket érintette, melyek összesen 5600 m²-t foglaltak el. A szakértő a terület mellett szóló érvek közül elsőként azt hangsúlyozta, hogy városképi megjelenés szempontjából a kertészetileg kiképzett Móra Ferenc tér kb. 40 méteres parkja igen kedvező előtere lenne az épülő iskolának. További előnyt jelentett, hogy a térnek a tervezett iskolával szemben lévő oldalán 1952. elején artézi kút fúrását irányozták elő, így a víznyerés lehetősége megoldottnak tűnt, ráadásul ugyanott haladt a szennyvízcsatorna is. Az áramellátás is problémamentesnek ígérkezett, hiszen az építési terület szomszédságában húzódó légvezetékről egy 10 méteres bekötővezetékkel meg lehetett oldani. Mivel a létesítményt jó állapotban lévő, kiépített utakon lehetett megközelíteni, ezért a tanulók gyalogosan és könnyen el tudták volna érni az iskolát.

A tervezett helyszínnek azonban akadtak hátrányai is. Ezek közül a legfontosabb volt, hogy a beépítendő telek átmenő forgalmi út mellett és a lakónegyed szélén feküdt, így a városrendezés elveit nem elégíthette ki. A sűrűn lakott téren található épületek[8] a város lakóépületeihez viszonyítva jó állapotban voltak, azokat azonban az új iskolaépület terjedelme miatt szanálni kellett volna. A területen lévő tíz lakás mellett még két raktárt és egy irodahelyiséget is bontásra ítéltek volna, ami tetemes szanálási költséget jelentett. Szintén a terület ellen szólt a telek keskenysége is, ami miatt a típustervet módosítani kellett volna. Az iskola telkét szükség esetén lehetett volna bővíteni északi és déli irányban, de ebben az esetben további területeket kellett volna kisajátítani és további épületeket kellett volna lebontani.

A Tervező Vállalat szakértője egyértelműen a Deák Ferenc utcai, a térképen II-vel jelzett, a város által a második helyre sorolt telket találta legalkalmasabbnak. A Deák Ferenc utca, Mártírok útja és a névtelen köz által határolt területen, mely a 353, 354, 355/1-2, 356, 386, 387, 388 helyrajzi számú telkekből állt és 5100 m²-t foglalt el, csupán kisebb raktárhelyiségek és három lakás[9] szanálása vált szükségessé, ráadásul a lebontandó lakások számát még csökkenteni is lehetett, minimalizálva ezzel a költségeket. A terület közműellátottsága jónak számított, hiszen a meglévő csatorna megoldotta a szennyvízelvezetést, a vízellátást pedig a jelölt terület előtt lévő „bő vízhozamú pozitív ártézi kút”[10] biztosította. Mivel az építési terület melletti utcában légvezeték húzódott, így egy 10 méteres bekötővezetékkel meg lehetett oldani az áramszolgáltatást is. A helyszín előnyére szolgált továbbá, hogy lakónegyedben, de nem fő közlekedési út mellett feküdt és megfelelt a városrendezési elveknek. Az ezen a területen felépítendő iskola nem igényelt áttervezést a típusterven sem. Egyetlen hátrányként az szólt ellene, hogy ezen az „eldugottabb” helyen a létesítmény reprezentatív jellege csökken, az épület „települést díszítő” funkciója viszont a város egyértelmű kívánsága volt.

A térképen III-mal jelzett helyszínről szinte csak a negatív tulajdonságokat jegyezték fel. Az Arany János utca, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca és Szent Imre herceg utca által határolt 1185, 1186, 1184, 1188/1-2, 1189 és 1190 helyrajzi számú telkek 4850 m²-t tettek ki. A terület helyi forgalmi út mentén feküdt, ahol a csatorna- és vízellátás nem volt biztosítva. A csatornabekötést 300 méter távolságról lehetett megoldani, a vizet egy 200 méterre lévő artézi kútból lehetett nyerni, ezek az építési költségeket tetemesen felemelték volna. Ráadásul az építkezés több, jó karban lévő épület lebontását tette volna szükségessé, a szanálandó lakások száma tizenkettő volt. A Tervező Vállalat számára ez a telek nem is tűnt valós alternatívának.

A beruházás keretösszegét terhelő előzetes költségeket táblázatba foglalva kiderül, hogy egyértelműen a II-vel jelzett (Deák Ferenc utcai) építkezés tűnt a legolcsóbbnak.

Az elkészült telephely-dokumentációt nem csupán a Városépítő Tervező Vállalat Területrendezési Szakosztályának illetékesei látták el pecsétjükkel és aláírásukkal, hanem a Közművelődésügyi Minisztérium szakértői is jóváhagyták azt, egy széljegyzetben megerősítve, hogy ők is a Deák Ferenc utcai építkezés mellett tették le voksukat.[11]

Városi szinten azonban elégedetlenül szembesültek a felsőbb szervek telephely-kiválasztásával, és egy értekezleten megvitatták a pro és kontra érveket.[12] Itt leszögezték, hogy bár a közoktatásügyi minisztérium a Deák Ferenc utcai telket választotta, de egy időközben elkészült talajmechanikai szakvélemény adatai alapján érdemes lenne átgondolni ezt a döntést. A vizsgálat ugyanis a Deák Ferenc utcai területen magasabb talajvízszintet talált. Az illetékes szakemberek tájékozódó szemléje során azonban megállapították, hogy ez nem annyira lényeges körülmény, mivel elegendő a létesítmény kazánházát a talajszint alá 1,4 méterre vinni, odáig pedig nem jön fel a talajvíz. A jegyzőkönyv ettől függetlenül leszögezte, hogy – ahogyan erről már korábban volt is szó – a városi tanács határozott kívánsága az, hogy az új iskola a korábban első helyen említett Móra Ferenc téri területre kerüljön.

A minisztérium embere ellenvetésként hozta fel, hogy a Móra téri telek tényleges mélysége (62 méter) miatt nem lehet változtatás nélkül használni az előirányzott típustervet. Még ha a tornatermi és a tantermi szárnyat összekötő, öltözőket és hivatalsegédi lakást tartalmazó „nyaktagrészt” emeletesre is építenék, akkor sem lenne biztosítható az épület elhelyezése azon a területen. Mivel az irányterv módosítások nélkül nem valósítható meg, ezért egyedi tervet kellene készíteni, ami miatt elhúzódna az iskolaépítés megkezdése, veszélybe kerülne az építkezés az évre tervezett első ütemének végrehajtása. Szintén ő hívta fel arra is a figyelmet, hogy az Építésügyi Minisztérium által a Közoktatásügyi Minisztérium közreműködésével elkészített tervezési normák nem engedélyezik iskola építését egy-, illetve kétszámjegyű útvonalak mentén. Mivel a Móra tér az akkori szóhasználattal E5-ös számúnak nevezett, Budapest–Szeged irányú útvonal mentén fekszik, rá is vonatkozott ez a megkötés.

A Járási Tanács Oktatási Osztályának vezetője viszont beiskolázási szempontból előnyösebbnek tartotta volna az intézmény Móra téri elhelyezését, mivel az így a várost kettészelő „Műút” (E5-ös út) keleti oldalára került volna, amely városrészben azidáig nem működött fiúiskola. Véleménye szerint a telek előtt létesített park semlegesíti azt a körülményt, hogy az iskola tulajdonképpen főútvonal mellett fekszik, s szintén a park nyújtana megoldást a telek keskenységéből származó problémára is, mivel így elhagyható lenne a típusterv szerinti előkert.

A Városi Tanács VB. Oktatási Osztályának vezetője is támogatta a Móra téri építkezés tervét, hangsúlyozva, hogy az ottani terület többé-kevésbé egy iskoláztatási körzet középpontja. Amennyiben az intézmény a főút nyugati oldalára kerülne (vagyis a Deák Ferenc utcai telekre), akkor a békási és kőrösi úti telepen lakó tanulóknak két forgalmas úton kellene átkelniük, ráadásul számukra 500 méterrel megnövekedne az iskolába járási útvonal.

A Városi Tanács VB Építési és Közlekedési Osztályának vezetője szintén az iskola Móra téri elhelyezését pártfogolta, hangsúlyozva, hogy a parksáv miatt kizárható a főútvonal közelségéből adódó porártalom.

Az Általános Beruházási Vállalat képviselője azonban kifejtette, hogy a város jóváhagyott általános rendezési tervében a Móra tér „tervezett szomszédsági egység határára esik”, míg a Deák Ferenc utcai terület „egy szomszédsági egység megközelítő súlypontjába kerülne”.[13] Szintén ő hívta fel arra a figyelmet, hogy nem csak azért tilos főútvonalak mellé iskolát építeni, mert a közlekedés veszélyeit figyelembe kell venni, hanem azért is, mert számolni kell azzal, hogy a nagy forgalmú út állandó zaja elterelné a figyelmet, így nem lenne zavartalan a tanítás menete. Szóvá tette továbbá, hogy a korábbi egyeztető eljárásokon a város részéről nem hangzottak el a fenti érvek a Móra téri építkezés mellett, így „a tervfegyelem szempontjából megengedhetetlennek tartja, hogy [...] egyedi tervezést szükségszerűen maga után vonó olyan késedelem keletkezzen, amely az 1952 évi beruházási cél megvalósulását lehetetlenné teszi.” A Móra tér már felsorolt hátrányai mellé még megemlítette azt a nehézséget is, hogy az iskola tervezett telkének közműellátását csak az E5-ös út keresztezésével lehet megoldani, mivel a kiépített közművek a térnek a főút nyugati oldalára eső részén helyezkedtek el.

A megyei közegészségügyi felügyelő is aggályának adott hangot, mivel az iskola Móra téri elhelyezése a nagy zaj- és porártalom miatt közegészségügyi szempontból kifogásolható volt.    

A minisztérium képviselője a Deák Ferenc utca mellett érvként hozta fel, hogy a terület csendes, a kis forgalmú utcára néző tantermi szárnyban biztosítható az oktatás zavartalansága, továbbá a telken az irányterv szerinti iskolaépület megfelelő módon elhelyezhető. Szemben a Móra Ferenc téri telekkel, itt mindösszesen két kis lakóépület és egy részben romos vállalati épület lebontása válik szükségessé. A szakértő úgy ítélte meg, hogy a teleknek a köz melletti sarkán lévő orvosi lakás, valamint a Mártírok útja felőli izraelita emlékterem is ideiglenesen helyén maradhat, mert azok az iskola elhelyezését a telken nem akadályozzák. Az említett két lakóépületből mindösszesen két család kiköltöztetése válik szükségessé a Móra téri telek 15 kilakoltatandó családjával szemben. Ezen tényezőket is figyelembe véve a Közoktatásügyi Minisztérium képviselője az iskola Deák Ferenc utcai telken való felépítését látta határozottan a legmegfelelőbbnek, annál is inkább, mert ezen a területen az építési munkákat akár már júliusban is megkezdhetőnek tartotta.

Az Általános Beruházási Vállalat szakembere megjegyezte, hogy a város jóváhagyott rendezési tervében a Deák Ferenc utca közelében szerepelt iskolai célra kijelölt terület, viszont a főútvonalak mentén nincs erre előirányzott helyszín. Végezetül kijelentette, hogy az Országos Tervhivatal beruházási utasítása szerint – tekintettel a beruházási értékhatárra – az iskola helyének meghatározására a megyei tanács jogosult.

A Bács-Kiskun Megyei Tanács VB VIII. Építési Osztálya pontot is tett az iskola helyszíne körül kialakult vita végére, véghatározatával a létesítmény helyéül a Deák Ferenc utca és a Mártírok útja közti területet jelölte ki.[14] Az indokok között szerepelt az a tény, hogy a városrendezési tervben ezen térség közelében szerepel iskolai célú terület, továbbá a telephely dokumentációjában feltüntetett helyszínek közül csak ezen a területen lehet elhelyezni az iskolát, s a városi tanács ezen városrészen a kívánalmaknak megfelelő másik területet biztosítani nem tudott. A megyei tanács véleménye szerint a Deák Ferenc utcai területen felépített iskolában a nevelés és oktatás zavartalan menete biztosítva lesz. A véghatározat leszögezte, hogy a kiskunfélegyházi Városi Tanács VB elnöke a kijelölt területen működő Építési és Tatarozási Vállalat részére új telephelyet biztosít, a lakók elhelyezéséről gondoskodik. A Közoktatásügyi Minisztérium intézi a kisajátítási eljárást, valamint fedezi az Építési és Tatarozási Vállalat eddigi helyreállítási költségeit és az épületek bontási költségeit.

A városi elöljárók kénytelenek voltak belenyugodni a felsőbb hatóságok döntésébe, az iskola helyszíne így a Deák Ferenc utca lett. A városképileg esetleg előnyösebb, reprezentatívabb megjelenést biztosító helyszín áldozatul esett a „tervfegyelemnek”. Az új, tíz tantermes iskola épületét 1955 szeptemberében vehették birtokba a félegyházi tanulók és tanárok.[15] A Móra téri, korábban iskolának szánt területen pedig hamarosan emeletes társasházak épültek.

Az új iskola tervrajza