A KECSKEMÉTI 9. SZÁMÚ
AUTÓKÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT KÉPEKBEN (1977)

Bevezető[1]

Hazánk jelentősebb városaiban, fejlettebb régióiban már a 20. század elején meghonosodott a robbanómotorok által hajtott közlekedés, vele együtt pedig a személy- és áruszállítás. A szolgáltatásokat kezdetben nem nemzeti méretű óriásüzemek, hanem szerződött vagy független egyéni vállalkozók, illetve néhány, kis területet kiszolgáló cég látta el. Kecskeméten például 1912-ben állt forgalomba az első személyszállító autómobil, mely hamarosan oly nagy népszerűségre tett szert, hogy 1914-ben a város további 5 jármű beállítását engedélyezte. A városban az autóbusz-közlekedés megindulására 1926-ig kellett várni. Szabó Sándor ebben az évben két jármű forgalomba állítására kapott engedélyt. Később más vállalkozók is nyertek koncessziót a tanácstól.[2]

Az első országos hatáskörű nagyvállalatot (MAVART) 1927-ben hozta létre a Magyar Államvasutak, melyet az 1930-as években átalakítottak (MÁVAUT). A MAVART révén a kecskemétiek 1934-től utazhattak a fővárosba menetrend szerint üzemeltetett autóbuszjáratokon.[3] A második világégés háborús pusztítása azonban oly nagy károkat okozott a járműállományban, hogy a közlekedés újjászervezése érdekében egy rövid, átmeneti időre ismét teret nyerhettek a magánközlekedési szerveződések. Kecskemét és Budapest között a hadszíntér elhúzódása nyomán, 1945. augusztus 1-jétől indultak újra buszjáratok.

A szocialista iparosítás lázában a tömeges mértékben gyarapodó városi nagyvállalatokat, felduzzasztott városokat mind több és több áruval, munkaerővel kellett táplálni. Ennek kielégítésére Kecskemét város a saját használatában lévő járművek, köztük egy darab busz javíttatására 1947-ben Városi Gépkocsi Üzemet létesített. A flotta a következő évben további egy járművel egészült ki. A tervgazdaság útjára vezetett országban azonban a szállítmányozás megszervezése (is) roppant centralizált út mentén haladt. Ennek eredőjeként 1949-re már ismét két nemzeti vállalat uralta az ágazatot: a MÁVAUT Autóközlekedési NV és a Teherfuvarozási (TEFU) NV. Így történt ez Kecskeméten is, ahol 1949. április 1-jén megalakult a helyi igényekre szánt árufuvarozó üzem, mint a fővárosi székhelyű Teherfuvarozási Nemzeti Vállalat helyi kirendeltsége. Az eredetileg csak áruszállítással foglalkozó céget a kezdet kezdetén meglehetősen szerény létszámú állománnyal bocsátották útjára: személyzetét a kirendeltség-vezető és két forgalmi tisztviselő irányította, flottája pedig mindösszesen 7 db tehergépkocsiból állt. Az üzem néhány hónap elteltével levált anyacégétől, és Kecskeméti Teherfuvarozási Vállalat néven önálló életet kezdett, miközben működését stabilabb alapokra helyezték. A vállalat ekkor 37 gépkocsival és 16 „postaképviseleti” autóval, továbbá 96 munkással és 40 főnyi alkalmazottal rendelkezett. 1949 decemberében átalakult a Városi Gépkocsi Üzem is, melyet Kecskeméti Gépkocsi Közlekedési Községi Vállalattá szerveztek át. Ez a vállalat végezte az új megyeszékhely szervezett személyszállítását, gépkocsiállománya 1954-ben már 10 autóbuszból állt. A cég nevét 1956-ben Kecskemét Városi Autóbuszüzemre módosították.

1953-ban egy újabb, igen jelentős átrendeződés zajlott le a szállítmányozás terén: országos szinten a személyszállítást és teherfuvarozást végző cégeket egységes szervezetbe tömörítették, Autóközlekedési Vállalat (AKÖV) néven. Az így létrejött óriásvállalatot a fővárosi központ és 9 regionális igazgatóság irányította. Az átszervezés természetesen a kecskeméti leányvállalatot is érintette. A személyszállítás terén tapasztalt mennyiségi és minőségi növekedés a kiszolgáló infrastruktúra nagyarányú fejlesztését is magával hozta. Az Aranyhomok szálloda előtti park területén 1957-ben egy új, központi autóbusz-pályaudvar épült, melyet 1962-ben bontottak el. A személyszállítás másik csomópontja a Noszlopy téren épült ki. Az objektumot 1976-ban adták át a forgalomnak. 1959-ben továbbhaladt a centralizáció folyamata, mivel a BELSPED (Belföldi Szállítmányozási Vállalat) bajai és kecskeméti üzemegységei fuzionáltak az immár vegyes profilú, közúti személyszállítással és teherfuvarozással egyaránt foglalkozó helyi AKÖV-ökkel. Érdekesség, hogy a BELSPED átszervezése kényszerűségből szekérfuvarozási részleget is magával hozott az Autóközlekedési Vállalatokba. Ez a tevékenységi forma 10 évig maradt még fenn.

Az 1960-as évtized elején egy újabb átalakítási hullám vonult végig a vállalati struktúrán. Az „egy megye egy vállalat” filozófia mentén megyei üzemigazgatóságok alakultak, miközben a regionális (középszintű) igazgatási központokat felszámolták. A megyehatárok szerint átszabott vállalatirányítás megteremtése érdekében egyesítették a bajai és a kecskeméti AKÖV-öket is, a kettős igazgatás az üzemegység struktúrájában azonban a későbbi évtizedekben is fennmaradt. E két szállítmányozási cég házasságából született meg tehát 1961 tavaszán a „9. számú Autóközlekedési Vállalat”, melybe a következő év elején beolvasztották a kiskunfélegyházi és kiskunhalasi helyi tanácsi autóbusz-közlekedési cégeket. 1970. január 1-jén az Autóközlekedési Tröszt felvette a VOLÁN nevet.

Adatok a 9. sz. Autóközlekedési Vállalat tevékenységéhez:

Teherszállítás (1969):

Tehergépkocsik száma: 595 db.

Szállítási teljesítmény: 3 millió 242 ezer tonna tömeg, 59 969 árutonna-kilométer.

Fogatos szállítás: 48 ló, 126 000 tonna áru.

Személyszállítás (1969):

Autóbuszok száma: 170 db.

Szállítási teljesítmény: 27,3 millió szállított utas, 276 millió 479 ezer utaskilométer.

Taxik: 32 db, 282 000 utas, 2,2 millió utaskilométer.

Tendenciák a vállalat növekedésével kapcsolatban (1951–1969)

KÉPEK

Kecskemét, központi telep fuvarvállaló iroda és főbejárat

Kecskemét, központi telep gépkocsitároló és irodaépület

Kecskemét, központi telep gázüzemű kazánház

Kecskemét, központi telep diagnosztikai állás

Kecskemét, központi telep gépkocsi javítócsarnok

Kecskemét, központi telep gépkocsi javítócsarnok

Kecskemét, MEO műhely

Kecskemét, körzeti felújító műhely

Kecskemét, tanműhely

Kecskemét, tanműhely

Kecskemét, távolsági autóbuszállomás

Kecskemét, Széchenyivárosi helyi autóbuszállomás

Kecskemét, Volán Iroda részlet

Kiskunhalas, főnökségi telep, gépkocsi javítócsarnok

Kiskunhalas, lakossági személygépkocsi szerviz

Baja, komplex telep főbejárat és irodaház

Baja, komplex telep, szociális létesítmény és irodaház

Baja, komplex telep gépkocsimosó

Baja, komplex telep diagnosztikai vizsgálóállás

Baja, komplex telep, diagnosztikai vizsgálóállás

Baja, komplex telep javítócsarnok és kazánház

Baja, autóvillamossági műhely

Baja, komplex telep, ebédlő

Baja, komplex telep üzemi fürdő

Baja, komplex telep, oktatóterem

Baja, rakodómunkás szociális létesítmény, átmenő szállás

Baja, szállítmányozási szociális létesítmény és rakodógép-javító műhely

Baja, szállítmányozási szociális létesítmény

Baja, távolsági autóbuszállomás

Baja autóbuszállomás, forgalmi utazó tartózkodó

Kalocsa, távolsági autóbuszállomás

Kalocsa, rakodómunkás szociális létesítmény

Bácsalmás, kirendeltségi telep

Bácsalmás, javítócsarnok és gépkocsitároló

Bácsalmás, gépkocsi javítóműhely napi vizsgálóállás

(A közölt képek a DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. kecskeméti igazgatóságától származnak.)

Jegyzetek