Szakmai beszámoló

A Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma a 204 108/281-es számú altéma keretében vissza nem térítendő, 98,13%-os intenzitású támogatásként 210 000 forintot biztosította a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltárának szakmai rendezvényére. Az intézmény a megítélt összeget a támogatási szerződésnek megfelelően a XVIII. levéltári nap helyszínéül szolgáló terem bérleti díjára, reklám- és propagandaköltségre valamint a csoportos étkezés költségeire használta fel.

A 2017. november 6-án megrendezett tudományos tanácskozásnak a kecskeméti Katona József Könyvtár rendezvényterme adott otthont. Rendezvényünk több mint félszáz főnyi hallgatóságát a helyi és vidéki társintézmények tudományos munkatársai, diákok, a megyei honismereti mozgalom tagjai, a helytörténet iránt érdeklődő megyei és városi közönség alkották. Fentiek alapján, így elmondható, hogy konferenciánk témaválasztást tekintve szakmailag indokoltnak, megvalósítása vonatkozásában pedig sikeresnek tekinthető.

A rendezvény meghívóján a támogatási szerződés PR kötelezettségének megfelelően feltüntetésre került az NKA teljes neve és emblémája (ennek igazolására, valamint az előadók és témáik ellenőrizhetősége érdekében a meghívó egy példányát csatoltan megküldjük). A rendezvényről készült részletes ismertető (leírás és képek) közzétételre került az intézmény (elérhetősége: www.mnl.gov.hu/bkml) honlapján.

Az érdeklődők a konferencián a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött törökkori forrásokról, és az azokból kiolvasható adatokról, Kecskemét 19–20. századi fürdőkultúrájának fejlődéséről, valamint Kecskemét 1848 és 1950 közti gazdaságának legfontosabb üzemeiről, gyárairól, valamint pénzintézeteiről és azok alapítóiról halhattak színes és adatgazdag referátumokat. A kecskeméti barackpálinka történetének 1930-as évekbeli időszakát taglaló beszámoló részletesen bemutatta a párlat világhírűvé válásával, a barackpálinka leutánzásával, illetve hamisításával, valamint a termék márkavédelemmel kapcsolatos dokumentumokat. A megyeszékhelyen mai is álló, és a belváros képét meghatározó középületek a kiegyezést követő polgárosodás időszakában épületek, számos impozánsra tervezett építmény végül azonban csak tervasztalon megrajzolt álom maradt, az ezeket bemutató előadást is nagy figyelem kísérte.

A Kecskemét máriavárosi fogadalmi templom történetét feldolgozó referátum egy félbemaradt építkezés történetét mesélte el. A két világháború közti időszakban államilag szervezett szociálpolitika még nem létezett, de alkalmi kezdeményezések már voltak, ilyen volt az első világháború után megindított Horthy akció is, ennek kecskeméti vonatkozásairól is szó esett a konferencián. Az 1945 előtti filmhíradók néhány esetben mutattak be kiskunfélegyházi eseményeket, ezek közül az egyik, amikor 1941-ben hármas ikrek születtek a városban és a gyermekek keresztapja Horthy István kormányzó-helyettes lett. Az első világháború időszakában kezdték el tervezni a bajai nemi beteg gondozó felállítását, amely azonban a pénzügyi források elégtelensége miatt nem épülhetett fel.

Kecskemét, 2017. december 4.

dr. Gyenesei József

levéltár-igazgató