Szakmai beszámoló

A Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma a 204 108/265-ös számú altéma keretében vissza nem térítendő, 100%-os intenzitású támogatásként az igényelt 220 000 forintból a teljes összeget biztosította a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltárának szakmai rendezvényére. Az intézmény a megítélt összeget a támogatási szerződésnek megfelelően a XVII. levéltári nap helyszínéül szolgáló terem bérleti díjára, reklám- és propagandaköltségre valamint a csoportos étkezés költségeire használta fel.

A 2016. november 14-én megrendezett tudományos tanácskozásnak a kecskeméti Katona József Könyvtár rendezvényterme adott otthont. Rendezvényünk közel félszáz főnyi hallgatóságát a helyi és vidéki társintézmények tudományos munkatársai, diákok, a megyei honismereti mozgalom tagjai, a helytörténet iránt érdeklődő megyei és városi közönség alkották. Fentiek alapján, így elmondható, hogy konferenciánk témaválasztást tekintve szakmailag indokoltnak, megvalósítása vonatkozásában pedig sikeresnek tekinthető.

A rendezvény meghívóján a támogatási szerződés PR kötelezettségének megfelelően feltüntetésre került az NKA teljes neve és emblémája (ennek igazolására, valamint az előadók és témáik ellenőrizhetősége érdekében a meghívó egy példányát csatoltan megküldjük). A rendezvényről készült részletes ismertető (leírás és képek) közzétételre került az intézmény (elérhetősége: www.mnl.gov.hu/bkml) honlapján.

Az elhangzott előadások Bács-Kiskun megye, illetve a megyeszékhely közegészségügy történetének egyes fejezeteit tárták a hallgatóság elé, akik Kecskemét XIX. századi vízrendezésének egészségügyi szempontból legneuralgikusabb kérdései mellett hasznos és érdekes ismereteket szerezhettek a sajtóban megjelenő múlt századi egészségügyi hirdetésekről, illetve reklámokról, Katona Zsigmond gyógyszerész farmakológiai és pomológiai tevékenységéről, valamint egy kecskeméti orvos család életének mindennapjairól.

Az első világháború centenáriumi évei tették aktuálissá a sebesültgondozás 1914–1918 közötti helyi eseményeit és problémáit, valamint a katonák irányában megnyilvánuló társadalmi jótékonykodás példáit felvonultató referátumot. Kecskemét a nagy külterülettel rendelkező alföldi településekhez hasonlóan a lehetőségeihez mérten igyekezett létrehozni a tanyán élő nagyszámú népesség számára egy megfelelő egészségügyi ellátó rendszert, amelynek kiépülése a két világháború közti időszakban csak igen kis lépésekkel haladt előre. Az ezt követő előadásból kiderült, hogy az egészségügy terén számos előrelépés Bács-Kiskun megyében az 1945 utáni évtizedekben valósult csak meg.

Kecskemét, 2017. január 6.

dr. Gyenesei József
levéltár-igazgató