Az MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára folytatja korábbi kiállításainak feltöltését az online térbe. Most a "KÉZIRATOS TÉRKÉPEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBŐL" című, 2006 januárjában megnyitott tárlat került föl honlapunk Virtuális kiállításaink menüpontjába.

Az itt bemutatásra kerülő térképeket három csoportba soroltuk:

1) Gazdasági térképek

Ebbe a kategóriába került alkotások elsősorban a földművelés, erdő- és mezőgazdasági tevékenységhez kötődnek. Az úrbéri összeírások és felmérések megkezdésétől, azaz az 1700-as évek második felétől minden nagyobb uradalomban megjelentek – a térképészeti feladatokkal is megbízott – uradalmi mérnökök. Fellelhető e témakörben az úrbéri telekrendezést, legelő és föld elkülönözést dokumentáló vetület, a mezőgazdasági művelés során kialakított tájgazdálkodási struktúrát, vetésforgót ábrázoló térkép (Kisszállás térképe), valamint az erdő-közbirtokosság javait bemutató kartográfiai munka (Papberki). A gazdasági térképek között találhatjuk a Grassalkovich család bajai birtokait bemutató „Mappát” is. A kiállított kéziratos térképek legkorábbi darabjait is itt találhatjuk: a 18. század 40-es éveiben kerültek felmérésre a Kecskemét városának határában húzódó szőlőültetvények (1747), de itt található Baja mezőváros területét részletes pontossággal bemutató mappa (1772.) is, valamint e században mérték fel Pirtó és Reketye (1793.), Mátéháza puszta (1795.), valamint Kiskunhalas Felsőszállás pusztájának (1796.) területét.

2) Infrastrukturális-közigazgatási térképek

Itt olyan kartográfiai rajzok találhatók meg, melyek a folyamszabályozási, településrendezési és -modernizációs munkák során a műszaki tervezési dokumentációhoz kapcsolódtak. A Duna–Tisza-közének legnagyobb szabású vízrendezési munkája a Ferenc-csatorna megépítéséhez kötődött, melynek mérnöki munkáit a Kiss fivérek végezték az 1790-es években. Az impozáns munkálatokat az 1870-es években zárták le. A Kamarás Duna szabályozási, vízrendezési munkáit szemlélteti a tárlat 1870-ből származó térképe. A városiasodást, urbanizációt szemléltető rajzokat – állapotuk, szemléletességük és hiányosságuk folytán – jórészt Kecskemét városának térképanyagából választottuk. Kecskemét városfejlődése, kiemelkedése az agrárvárosok sorából, több évszázados múltra vezethető vissza. A városszabályozási elképzeléseket szemléltetik a közművek létesítésével, utcák, terek kialakításával kapcsolatos térképek. Az infrastrukturális beruházásokat, vízrendezési munkákat bemutató térképek között tematikailag hozzájuk lazábban köthető térképek is helyet kaptak. A közigazgatás térbeli struktúráját mutatják be például Kecskemét népiskolai hálózatát, rendvédelmi szerveinek területi autoritását, a választókerületeket stb. ábrázoló térképek.

3) Település térképek

Ide kerültek a kiválasztott városok, községek bel-, vagy külterületi részeit ábrázoló rajzok, melyek alapvetően a telekkönyvezés, vagy valamely közigazgatási változás (pl. „Csollyos-Pállyos” határpere) kapcsán keletkeztek. A napjaink térképi ábrázolásain megszokott domborzati elemeket, a mélység-magasság kontrasztot nem, vagy csak jelképes módon tüntették fel. A díszítőelemek, egy-egy mitológiai alak, címerbe foglalt térképcím, kalligrafikus igénnyel megrajzolt felirat, keret annál hangsúlyosabb szerepet kapott a korai térképeken. A térképszerkesztő, -rajzoló mérnökök számára a települések részletes beltelki megoszlása, határuk precíz tagolódásának szemléltetése nagy jelentőséggel bírt. Számtalan értékes információt hordoznak a történészek számára ezek a munkák: a települések jellegére, eredeti szerkezetére, korabeli kiterjedésére vonatkozóan. Olyan jellemvonásokat mutatnak be, amelyek napjainkban már nem, vagy csak nyomokban fedezhetők fel. E tekintetben érdemes összevetni egy, a török kor viszontagságait átvészelő település (Solt) valamint egy másik, az elpusztásodott bácskai vidéken a 18. századi betelepítési hullámban életre keltett község (Mélykút) településszerkezeti vonásait. 

Szabó Bence főlevéltáros

A virtuális kiállítás megnyitásához kattintson a képre!