A tavalyi esztendőben jelent meg a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Vármegyei Levéltárának kiadásában Kecskemét város történetének kora újkori időszakát bemutató, Egy hódoltsági mezőváros lehetőségei és kálváriája címet viselő kiadvány. A vaskos, közel nyolcszáz oldal terjedelmű kötet szerzője a közelmúltban elhunyt Dr. Iványosi-Szabó Tibor akadémikus, aki két évtizeden keresztül állt a megyei levéltár élén. A Magyar Levéltárosok Egyesülete a posztumusz kötetnek ítélte a 2022-es év szakmai kiadványának díját, amelynek átadása április 17-én, Budapest Főváros Levéltáraban ünnepélyes keretek között történt meg.

Kecskemét évszázadokra visszanyúló történetéről eddig mindössze két monográfia készült, azonban egyik feldolgozás sem teljes, mivel mindkettő a város múltjának csupán egy részét tárta fel. Hornyik János elévülhetetlen érdemeket szerzett a 19. század második felében megjelent monográfiájával. Korának tudományos szintjén igényes áttekintést adott a város történelméről, megállapításait az eltelt másfél évszázad során a szakirodalom – érhetően – számottevően bővítette és pontosította. A 2002-ben megjelent Kecskemét monográfiája 1849-ig című kötet az elkészítéséhez rendelkezésre álló idő rövidsége miatt a hódoltság korát erősen visszafogott terjedelemben tárgyalta. Mindezek arra ösztönözték Dr. Iványosi-Szabó Tibort, hogy közel négy évtizednyi kutatómunkával a háta mögött, a város figyelemre méltóan gazdag levéltári anyagának felhasználásával elkészítse a Kecskemét kora újkori történetének legfontosabb szegmenseit részletesen bemutató tanulmánykötetét.

A kiadvány komoly, évtizedek óta csiszolgatott, tudományos igénnyel megírt történeti munka, amely Kecskemét hódoltság kori mindennapjaiba kalauzol el bennünket, mindazon túl fontos adalékokkal szolgál a 16–17. századi mezővárosi fejlődésre vonatkozóan. A szerző, aki fél évszázados kutatómunkáját elsősorban szeretett szülővárosa, Kecskemét gazdaság- és társadalomtörténete feltárásának szentelte, minden eddiginél aprólékosabb, mélyebb elemzést készített a Homokhátság legnépesebb mezővárosának 16–17. századi életéről, küzdelmeiről. A kötet fejezeteiben szó esik a városi önkormányzat szervezetéről és működéséről, középkori örökségeiről, a gabona- és szőlőtermesztés, a rideg állattartás kiemelkedő jelentőségéről, a messze földön nevezetes kecskeméti vásárokról, a város hírnevét megalapozó tőzsérekről. De olvashatunk a kivételes felekezeti türelemről, a közösség érdekeit előtérbe helyező következetes városvezetési szigorról, a gazdasági lehetőségeket bátran kiaknázó kurázsiról, a zűrzavaros időszakok, háborúk közepette is kitartó élni akarásról, helytállásról.

A kötet megjelentetését a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtárak és Levéltárak Kollégiuma támogatta, a kiadvány szöveggondozását, illetve technikai szerkesztését a Bács-Kiskun Vármegyei Levéltár munkatársai végezték.

Fontos információ az érdeklődőknek, hogy a mű kecskeméti bemutatása az idei ünnepi könyvhéten lesz, amelynek a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár ad majd otthont.

Képek a díjátadó ünnepségről:

Az oklevél: