Magyar Nemzeti Levéltár

A Levéltári Délutánok című történelmi ismeretterjesztő sorozat következő előadójaként Zeidler Miklós, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Új - és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék docense ismertette az 1920-as békediktátumhoz vezető nemzetközi és magyarországi folyamatokat, aminek következtében a történelmi Magyarország elveszítette területének kétharmadát és hárommillió magyar került kisebbségi sorsba.
 

Magára maradó magyarság

A Levéltári Délutánok című történelmi ismeretterjesztő sorozat következő előadójaként Deák Ágnes, az SZTE BTK TI Modernkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi tanára elsőként ismertette az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéshez vezető folyamatot, amelynek végeredményeként I. Ferenc József császárt és feleségét, Erzsébetet 1867. június 8-án magyar királlyá és királynévé koronázták.

A második világháború végső szakaszában egyértelművé vált, hogy a korabeli Magyarország területét a Szovjetunió csapatai fogják elfoglalni és egyben meg is szállni. Területének csökkenése (pontosabban: csökkentése) sem volt kérdéses, csupán annak a mértéke.

Az április törvények megteremtették a modern magyar állam alapjait, a feudalizmust lényegében felszámolták. Hatására létrejöttek az egyes minisztériumok, kialakult a népképviseleti rendszer, széles körűnek számító, bár vagyonhoz, vallási származáshoz kötött cenzusos választójogot vezettek be, és nők nem szavazhattak.

Az előadó a felvezetésében hangsúlyozta, hogy A nemzet emlékezete kiállítás talán legkevésbé ismert dokumentumáról van szó. Miközben szinte mindenki ismeri a Trianonban megkötött békeszerződést vagy a kiegyezést, az előadásban tárgyalt forrást a keletkezésének időpontja és körülményei tesznek különlegessé, miközben mindezek alig ismertek.

A székesfehérvári városháza díszterme adott otthont március 6-án, csütörtökön a „80 éve történt” 1944–45 magyar hadieseményei konferenciasorozat legújabb, sorban az utolsó előtti rendezvényének. A mostani konferencián főként a 80 évvel ezelőtt, 1945. március 6-án megindult Tavasz ébredése hadműveletet és következményeit boncolgatták a szakértők. Az esemény helyszínének kiválasztása, Székesfehérvár nem volt véletlen, hiszen az utolsó nagy német ellentámadás a város térségéből indult ki, és főként a mai Fejér vármegyét érintette.

A látogatás célja a Bécsben székelő nemzetközi szervezetek munkájának tanulmányozása volt. 2024 júliusában a HUN-REN-BTK Történettudományi Intézet égiszén belül Magyarország és az ENSZ kapcsolatainak feltárására kutatócsoport alakult, melynek tagjai számos felsőoktatási intézményből és kutatóintézetből érkeztek. A kutatócsoportban a Magyar Nemzeti Levéltárat Kiss András, a Gazdasági Levéltári Osztály vezetője képviseli.

A fényképgyűjtemény túlnyomó része város- és tájképeket, valamint portrékat tartalmaz.

Az ünnepélyes szerződéskötésen és megbeszélésen a romániai fél részéről részt vett Liviu Marta, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatója és Szőcs Péter, a program szakmai vezetője, a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatója.