Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. június 20-án avatta fel a Győr-keresztet a Városháza előtti téren. A kereszt emléket állít annak az Európa számára is fontos eseménynek, amikor a győri várat 1598-ban a keresztes seregek visszafoglalták a törököktől.
Az eseményekről Hécz Attila újságíró kérdezte munkatársainkat, Tatai Zsuzsannát és Dancsecz Mónikát.
Annak érdekében, hogy kutatóink bepótolhassák a tavaszi rendkívüli zárva tartás miatt kiesett kutatási alkalmakat, Bécsi kapu téri, Lángliliom utcai és Daróczi úti kutatótermeink július 1-től a lehetőségekhez mérten részben megnövelt befogadóképességgel, a megszokott nyitvatartás szerint várják kutatóinkat.
A győri Frigyláda szobor különös történetének részleteiről nyilatkozott Áldozó István a megyei levéltár igazgató-helyettese, valamint Bana József a városi levéltár igazgatója a Kisalföld napilap újságírójának, Hécz Attilának Úrnapja alkalmából.
Magyaróváron 1890. május 15-én avatták fel a Mária kápolnát és a lakosság a "Három tölgy" alatt ünnepelt. A 131 éve történteknek állít emléket Beregszászi Balázs kollégánk cikke, bemutatva korabeli levéltári forrásokat.
Az írást az alábbi linkre kattintva tekinthetik meg: https://mnl.gov.hu/mnl/gymsmgyl/2021_majus
A ház valószínűleg az 1801-es tűzvész után épült, s D. Nagy András szerint Czigler Antal volt az építtetője. Ferentzy Ignác, akit ekkor még Franznak hívtak – 1842-ben magyarosította nevét – Veszprémből érkezett Gyulára. Itt feltehetően 1804-ben nyitott vegyeskereskedést, amely a Fekete kutyához nevet viselte. Jól menő vállalkozását fiára, Alajosra hagyta. A város központjában működő fűszer- és csemege üzlete sikerét a nyomtatott sajtó megjelenése után a gondosan felépített marketingtevékenység is fokozta.
Személyes tájékoztatás igénybevételére, levéltári konzultációra továbbra sincs lehetőség.
A zárás előtt kikért (már átvett és még át nem vett) iratok a kutatóteremben maradtak, így azoknak a kutatóknak, akiknek már van iratanyaguk a kutatóteremben, nem kell ismét kérést leadniuk, elég csak időpontot foglalniuk.
A kutatótermek befogadóképessége a biztonságos távolságtartás (1,5 m) betartása érdekében továbbra is korlátozott, a kutatóterem nagyságának függvényében.
Nemrég jelent meg a „Trianon és a magyar közigazgatás” című tanulmánykötet, a Magyar Kormánytisztviselői Kar és a Magyar Nemzeti Levéltár gondozásában. A kiadványban közölték munkatársunk, Beregszászi Balázs „Trianoni emlékek Magyaróváron” című írását is.
A Meteorológiai Világnap alkalmából Áldozó István 2021. március 23-án a Kisalföldnek interjút adott. Intézményünk igazgató-helyettese a levéltár időjárási eseményeket tárgyaló dokumentumai mellett saját csapadékmérő állomását is bemutatta a sajtó munkatársainak, Hécz Attila újságírónak és Csapó Balázs fotósnak. Kollégánk köztudottan amatőr meteorológus, aki általános iskolás kora óta feljegyzi a természeti jelenségeket, s már lassan egy évtizede az Országos Meteorológiai Szolgálat társadalmi észlelője.
Az 1929-es esztendő februárja a meteorológiai mérések kezdete óta minden idők leghidegebb hónapjaként vonult be Győr város, s természetesen a Kárpát-medence történetének krónikájába. Az akkori havi hőmérsékleti középérték (-10,5 °C) egy átlagos esztendőben még Moszkvában és Helsinkiben is hidegnek számított volna. Február 11-én, a kora reggeli órákban -28,4 °C-ig süllyedt a hőmérő higanyszála, s nappal sem mértek -18 °C-nál melegebbet.
Az első nyitvatartási napról honlapunkon adunk tájékoztatást.
Megértésüket és türelmüket köszönjük!
Magyar Nemzeti Levéltár
