Mesterségek és tisztségek az uradalmakban c. uradalomtörténeti konferencián tart előadást Egerben 2025. május 28-án ifjú kollégánk, Molnár Attila. Felszólalásnak címe: Köznemesi uradalmak? Beszélhetünk-e életképes köznemesi gazdálkodásról?

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Magyar Történelmi Társulat közös történelmi ismeretterjesztő sorozata, a Levéltári Délutánok következő előadójaként Germuska Pál, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) tudományos főtanácsadója az 1945 utáni magyar-szovjet jóvátételi szerződés létrejöttének körülményeit ismertette, ami egyenes következménye volt Magyarország részvételének a Szovjetunió elleni háborúban.

A mosonmagyaróvári Karolina Kórházban működő Egészségfejlesztési Iroda (EFI) április 22-én, a „Föld Napja” alkalmából tartotta havi sétáját.

A séta a címében és tartalmában a Lajta-zsilip, a Rókadomb és Nagy Béla zártkertjének a megtekintését tűzte ki célul.

2025. április 29-én Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltárának munkatársai, levéltáros kollégák érkeztek Győrbe. Szakmai programjuk során meglátogatták a Győri Vármegyei Levéltárat is, ahol Áldozó István osztályvezető vezetésével megismerkedhettek az épület történetével, továbbá a levéltár értékesebb irataiból kaptak egy rövid bemutatót.

A Fiatal várostörténészek budapesti konferenciáján 2025. május 8-án tart előadást ifjú kollégánk, Pilikta László. Felszólalásnak címe: Egy kora újkori nyugat-magyarországi mezővárosi csúcselit bemutatása: győri szenátorok 1650-1743.

A Levéltári Délutánok című történelmi ismeretterjesztő sorozat következő előadójaként Zeidler Miklós, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Új - és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék docense ismertette az 1920-as békediktátumhoz vezető nemzetközi és magyarországi folyamatokat, aminek következtében a történelmi Magyarország elveszítette területének kétharmadát és hárommillió magyar került kisebbségi sorsba.
 

Magára maradó magyarság

A Levéltári Délutánok című történelmi ismeretterjesztő sorozat következő előadójaként Deák Ágnes, az SZTE BTK TI Modernkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi tanára elsőként ismertette az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéshez vezető folyamatot, amelynek végeredményeként I. Ferenc József császárt és feleségét, Erzsébetet 1867. június 8-án magyar királlyá és királynévé koronázták.