A diaszpórában élő magyarok számára a történelmi emlékezet a mai napig fontos összetartó erőt képvisel. Az ismertetett források arról tanúskodnak, hogy a trianoni békeszerződés értelmében elcsatolt területek magyar lakosságának megpróbáltatásaival különösen erős szolidaritást éreztek, hiszen a kényszerű országváltás mindnyájuk számára közös tapasztalattá vált.

A Mosonmagyaróvárt Máriakálnokkal összekötő hidat 1928 tavaszán adták át és névadója Dr. Darányi Kálmán, az akkori magyaróvári kerület országgyűlési képviselőjének neje, Szemere Márta volt.

Az egészségügyi igazolások eredete a tengeri kereskedelemmel és közlekedéssel függ össze, a rendszer kialakítása a 14. századi nagy európai pestisjárványhoz és elsősorban Velencéhez köthető. Jól mutatja ezt az a tény, hogy az alapfogalmakat évszázadokon át olaszul használták, más nyelvek esetében is.

Az ajánlást a Magyar Levéltárosok Egyesülete, a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete, a Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsa, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Levéltári Osztálya, valamint intézményünk, a Magyar Nemzeti Levéltár állította össze.

Hírlevelünkre az alábbi linken lehet feliratkozni: https://mnl.gov.hu/hasznalat/hirlevel

A kutatók és a kollégák biztonsága érdekében az alábbi rendelkezések mellett vehetők igénybe szolgáltatásaink.

Megszállás, impériumváltás, Trianon – II.

A trianoni békeszerződésben leírt határvonalat térképen is rögzítették (1921:XXXIII. tc. 27–28. cikk). A megjelölt határokat a helyszínen határrendező, határmegállapító bizottságok tűzték ki (1921:XXXIII. tc. 29. cikk). A bizottságokat a szerződés életbeléptetése után alakították ki a Szövetséges és Társult Főhatalmaknak, valamint az érdekelt államoknak a képviselőiből (1921:XXXIII. tc. 43., 46., 50., 71. cikk).

A könyv öt fejezete a honfoglalás korától egészen 1918. december elsejéig tekinti át Erdély történetét. Nemcsak a helyi politikai eseményekről és folyamatokról, hanem a társadalmi és gazdasági változásokról is részletes írások szólnak. Az egyes témák további érdekességeit keretes írások egészítik ki. A korszakokat áttekintő fejezeteket szakértő történész-levéltáros kollégáink: Kurecskó Mihály, H. Németh István, Kulcsár Krisztina, Németh György és Fiziker Róbert jegyzik.