„Minden becsületes szívnek legszentebb a hon.”

Széchenyi István
 

A könyv "A magyarországi rendiség politikai kultúrája" c. pályázat támogatásával valósult meg. A szerző fő kérdése arra irányult, hogy vajon a 18. század folyamán a magyarországi arisztokrácia új, udvarhű személyekkel „hígult-e fel”. Művében az egyes személyek életrajzaira koncentráló prozopográfia módszerét használta fel, melynek során 91 fő életrajzát tárta fel és vizsgálta meg.

A könyv szerkesztői, Arany Krisztina, Bara Júlia, Laczlavik György és Lengyel Nóra két, 18. századi németül, illetve olaszul írt naplót adtak közre magyar fordításban, amelyek különleges forrásai az arisztokrata Harruckern és Károlyi családok összefonódásának Károlyi Antal és Harruckern Jozefa házassága révén. A kötet érdekessége, hogy ugyanazon eseményekről két, egymástól független forrást is olvashatunk, ráadásul olyan szerzők tollából, akik a famíliák udvartartásához, azon belül is a közeli bizalmasok körébe tartoztak.

A 19. században nálunk is sok áldozatot követelő kolerajárvány az első világháború elején újra megjelent a frontokon. Az első megbetegedést Békéscsabán észlelték 1914. szeptember 15-én. Az északi harctérről a békéscsabai kórházba szállított sebesült katona szeptember 18-án el is hunyt. A vizsgálat ázsiai kolerát állapított meg.

Az elmúlt évtizedekben egyre másra jelentek meg e témáról a különböző ismeretterjesztő, tudományos és „szenzációhajhász” cikkek. A „lájkvadász” és kattintásokra csábító hangzatos címek mögött azonban sokszor kevés a valós tartalom, nem beszélve arról, hogy a térségben virágzik a katasztrófaturizmus, ami kétségkívül jelentős bevételi forrást jelent Ukrajnának és minden bizonnyal korántsem „érzékenyítő” hatása van. (Ez utóbbi célja eredendően az lenne, hogy a világ ne feledkezzen el a balesetről).

A képzés adatai: 2021. évi Iratkezelő, irattáros (nem OKJ) tanfolyam, a Magyar Nemzeti Levéltár bejelentéssel megvalósuló felnőttképzési tevékenysége.

A képzés formája: Vegyes oktatás: 36 óra online elmélet és 36 óra személyes jelenléti gyakorlat (Amennyiben a vírushelyzet nem teszi lehetővé a jelenléti képzési formát, a gyakorlatot is Zoom platformon valósítjuk meg.)

Tudjuk, hogy elkerülhetetlen, mégis, ha értesülünk, hogy egy szeretett vagy tisztelt személy elment, még akkor is, ha szép kort ért meg, mindig megdöbbenünk. Tudat alatt úgy érezzük, hogy vele együtt az életünk kisebb vagy nagyobb darabja is eltűnt, nem beszélve a mindig fölmerülő kérdésről: én mikor kerülök sorra?

A himlő, vagyis a fekete (öreg vagy hólyagos) himlő (latinul variola, variola vera) már több ezer éve megjelent az emberek között. Európába Ázsiából hurcolták be, és évszázadokon keresztül újra és újra pusztított. Akik megfertőződtek, azok magas lázban szenvedtek, majd a testükön hólyagos kiütések jelentek meg, amelyek helye a leszáradás után is megmaradt, így csúfítva el a beteg testét és az arcát.

Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből