A jelenleg is életben lévő korlátozások miatt ugyan elmaradtak a raktárséták, azonban az iratbemutatók nem: ezúttal négy témához kapcsolódóan mutattak be az érdeklődőknek korabeli dokumentumokat kollégáink a Lovagteremben és a kutatóteremben. Hagyományos módon népszerűek voltak épületsétáink, illetve tematikus vársétánk is. A jelenleg érvényben lévő járványügyi megszorítások miatt programjainkon csak előzetes regisztrációt követően lehetett részt venni.

Világjárványokról, egész földrészeket, esetleg több földrész sújtó járványokról a középkor óta tudunk. A legismertebb közülük a 14. század közepén a „Fekete Halál”-nak is nevezett, Közép-Ázsiából induló európai nagy pestisjárvány volt. A 19. században a mobilitás erősödésével egyre inkább jellemzővé vált, hogy az utazók, a hajók behurcolták más országokba vagy más földrészekre is az eredetileg regionális szinten elterjedt ragályokat. Ezek között a pestis mellett elsősorban a kolera- és a sárgalázjárvány említhető.

„Trianoni emlékek Magyaróváron” című belvárosi sétát tartott kollégánk, Beregszászi Balázs 2021. június 2-án a város középiskolás kollégistái és nevelőtanárai számára. A helytörténeti ismertető a belvárosi temetőben három - Trianon után meghatározó - személy Kumpf Antal, Ruff Andor és Hőnel Béla sírjánál, illetve a Nyugat-magyarországi felkelők városi díszsírhelyénél kezdődött.

A pálosok legfőbb küldetése – a tatárjárás utáni idők lelkiségével egybecsengve, ahogyan azt IV. Béla király és Laszkarisz Mária királyné esetében születendő gyermekük egyházi szolgálatra való felajánlásában is láthatjuk – az engesztelés a nemzetért. Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend tagjai remeték, szegénységi fogadalmat tett szerzetesek, saját tulajdonuk nincs.

A Hungarian Historical Review idei első száma a 2019-ben rendezett nemzetközi konferencián elhangzott előadások egy része tanulmány formájában is olvasható. A tanulmányok a 17-19. század időszakának egy-egy témakörét tárgyalják. H. Németh István a 17-18.

A 2018-ban indult European Digital Treasures projekt célja az európai levéltári anyagok minél szélesebb körű, zömmel digitális tartalmakra épülő bemutatása. Ennek legfontosabb lépéseként a projekt nemzetközi konzorciuma a következő három digitális, úgynevezett transzmédia kiállítást hozza létre:

•  Európa kialakítása – Történelem, emlékezet és az európaiság ezeréves mítosza

•  Menekültek, migrációs áramlás és szolidaritás

Már az őskori ember is felismerte a méhek termelte méz fontosságát. A méhészkedés ismert szakma volt az ókori Görögországban, az ókori Rómában, az ősi Indiában. Az agyaggal borított, vesszőből készült méhkas kosarak már az egyiptomi óbirodalomból származó domborműveken is felbukkannak. Európában a méhészet a középkorban nem nagyon fejlődött, a méheket elhanyagolták, ház körül nem is tartották őket, inkább az erdőkben, fák odvaiban élő vadméhekre vadásztak.

Ezért is döntött úgy a Magyar Nemzeti Levéltár vezetősége és a Magyar Kormánytisztviselői Kar, hogy a békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából, 2020-ban közös tanulmánykötetet jelentet meg. A Trianon és a magyar közigazgatás címet viselő könyv történelmi összefüggéseiben vizsgálja meg a kérdést, kiegyensúlyozott szemléletű és a reális nemzeti önismeret irányába mutató tudományos mű.