Magyar Nemzeti Levéltár

Már az őskori ember is felismerte a méhek termelte méz fontosságát. A méhészkedés ismert szakma volt az ókori Görögországban, az ókori Rómában, az ősi Indiában. Az agyaggal borított, vesszőből készült méhkas kosarak már az egyiptomi óbirodalomból származó domborműveken is felbukkannak. Európában a méhészet a középkorban nem nagyon fejlődött, a méheket elhanyagolták, ház körül nem is tartották őket, inkább az erdőkben, fák odvaiban élő vadméhekre vadásztak.

Ezért is döntött úgy a Magyar Nemzeti Levéltár vezetősége és a Magyar Kormánytisztviselői Kar, hogy a békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából, 2020-ban közös tanulmánykötetet jelentet meg. A Trianon és a magyar közigazgatás címet viselő könyv történelmi összefüggéseiben vizsgálja meg a kérdést, kiegyensúlyozott szemléletű és a reális nemzeti önismeret irányába mutató tudományos mű.

Program:

Épületfelfedező séták

Épületsétáink regisztrációhoz kötöttek és a következő időpontokban indulnak:

· 10.00

Egyház és társadalom

Nehéz klasszikus hét dokumentumával – egy szép irat bemutatásával - megemlékezni Erdély első választott fejedelméről. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában fennmaradt források csekély volta igazán szívenütő a jelen esetben. Veress Endre: Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király levelezése (Kolozsvár, 1944) című munkájának fejedelemség korára vonatkozó első kötete 493 dokumentumot közöl, ezek közül kilencet őrzünk levéltárunk különböző fondjaiban.

Ember Győző (1909–1993) 1949-től 1978-ig állt a Magyar Országos Levéltár élén. Az Eötvös Collegiumban végző, Szekfű Gyula tanítványaként 1933-ban doktoráló történész 1936-tól dolgozott az intézményben, 1949-ben kapott vezető megbízást. A legnehezebb időkben, jó politikai kapcsolatait kihasználva, szakemberként irányította az Országos Levéltárat.

Tudományos kataszter

Hende Fanni kötetében a 18. századi magyar országgyűléseken megjelenő politikai reprezentáció megnyilvánulási formáinak vizsgálatát tűzte ki célul maga elé. A kötet elsődleges feladata, hogy rekonstruálja a korszak koronázási ceremóniáit, és ezek elemzésével megismerhessük a korszak politikai kommunikációját. A monográfia egyben hozzájárul a korabeli diéták és a politikai élet működésének megismeréséhez, hiszen ennek eredményeként feltárul, miként látták és láttatták magukat és világukat a kortársak.