Az 1920-44 között a magyar csendőrség működése során keletkezett, zsákmány-anyagként kezelt teljes kartotékrendszer, Budapest ostromát követően került a szovjet csapatok birtokába. A személyi adatokban gazdag irategyüttes mintegy 60 ezer kartonból és 9 ezer, a kartonokat kiegészítő egyéb iratból áll.
A nagy érdeklődés mellett megtartott megnyitón Pálfi Gábor, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány operatív igazgatója köszöntötte a megjelent vendégeket, majd Meltem Güney, Törökország budapesti nagykövetségének nagykövet-helyettese, első tanácsosa mondott beszédet, amelyben kifejezte örömét a megerősödő magyar-török kulturális kapcsolatok iránt, méltatta a kiállított, a 19.
Novák Katalin Elnök Asszony bekapcsolódott a Magyar Nemzeti Levéltár levéltárpedagógiai foglalkozásába. A tehetséggondozási program keretében általános iskolás gyerekek családfát állíthattak össze, amelyet Elnök Asszony viaszpecséttel lepecsételt és aláírt.
Az idei esemény elsősorban a kétszáz évvel ezelőtt született Petőfi Sándorra fókuszált. A bejáratnál a látogatók egy sétálólapot vehettek át kollégáinktól, amelynek segítségével a Petőfi életének különböző aspektusait (politikus, katona, költő, férj, apa, legenda) bemutató hat állomást végigjárva, feladatokat oldhattak meg.
Tisztelt Olvasók!
A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Somogyi Szilvia [ELKH-Moravcsik Gyula Intézet]
Az Omega tagjai 1972-ben
A nagy számban megjelent érdeklődőket először Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója üdvözölte házigazdaként, majd bemutatta a Line Design kiadó által gondozott kötet két szerkesztőjét, továbbá a kiadvány méltatására felkért Gazdag Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzor emeritusát, a magyar–francia kapcsolatok kutatásának magyar doyenjét.
