Felhívjuk tisztelt látogatóink figyelmét, hogy programjaink regisztrációkötelesek, amelyekre a kozmuvelodes@mnl.gov.hu e-email-címen lehet regisztrálni.
Amikor II. János Pál pápa megcsókolta hazánk földjét a ferihegyi repülőtéren, 1991. augusztus 16-án (Fotó: MTI/Soós Lajos)
A helyszínen megjelent nagyszámú érdeklődőt elsőként Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója köszöntötte, aki rámutatott: bár egyházi levéltárból származik a kötet alapját adó iratanyag, a Magyar Nemzeti Levéltár egyben a magyar nemzet levéltára is, ezért az intézmény ott kíván lenni minden határon túli magyar iratanyagnál. Példaként említette meg, hogy 2019-ben a szovjet fogolytáborokba hurcolt magyarok kartonjainak visszajuttatásakor szintén jelen volt az intézmény.
Köszöntőt mond:
Potápi Árpád
az Emlékév fővédnöke
L. Simon László
főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum
Szabó Csaba
főigazgató, Magyar Nemzeti Levéltár
Rózsa Dávid
főigazgató, Országos Széchényi Könyvtár
G. Németh György
elnök, Benyovszky Társaság
1938. február 3-án Szily Kálmán, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára leiratban fordult a Magyar Nemzeti Múzeum Igazgatótanácsához.
Az első világháború a magyarság számára meghatározó jelentőségű „Nagy Háború”, amelynek a végkimenetele sorsdöntően meghatározta egész XX. századi történelmét, s következményei a mai napig hatnak. 661ezer fős emberveszteségével a korabeli Magyarország több katonát vesztett ebben a háborúban, mint a magyarság a korábbi történelme során vívott háborúiban együttvéve.
Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében
Köszöntőjében a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója, Szabó Csaba boldogan fejtette ki, hogy egy hosszú történet végére került pont az adásvétellel, amely még 2013-ban kezdődött Bécsben. Ekkor merült fel ugyanis először, hogy az egykori körmendi Batthyány-kastélyban őrzött családi levéltár legértékesebb, 1945 után Ausztriában őrzött részét Magyarország számára meg kellene valamilyen módon szerezni.
