Magyar Nemzeti Levéltár

– Egy nem mindennapi újdonságot mutatunk be Petőfi Sándorhoz kapcsolódóan, egy olyan adatvizualizálást, egy olyan 21. századi innovatív eszközt, amellyel még közelebb kerül hozzánk az ő személye, az akkori élet, az akkori kultúrkör – bocsátotta előre a pénteken délelőtt, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Bécsi kapu téri palotájában megtartott sajtótájékoztatón a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára.

Az eseményen köszöntőt mond Szabó Csaba, az MNL főigazgatója. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői lesznek Ablonczy Balázs történész, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet osztályvezetője, Erdész Ádám, az MNL Békés Vármegyei Levéltára történész-levéltárosa, nyugalmazott igazgató és Szűts I. Gergely történész, a Habsburg Ottó Alapítvány főlevéltárosa. A programot Ö. Kovács József főlevéltáros, az MNL tudományos igazgatója moderálja.

A rendezvényre szeretettel várják az érdeklődőket!

Török Enikő főlevéltáros az elismerés átvételét követően megköszönte a díjat és az elismerést, továbbás háláját fejezte ki a kollégáknak a közel két évtizedes együttműködésért, a sok segítségért és a támogatásáért. – Örömmel folytatom a közös munkát a továbbiakban is – hangsúlyozta a Pro Archivo Regni idei díjazottja.

1838 telén különlegesen sok hó esett, és a Duna vize korán befagyott. A felsőbb szakaszokon már március elején megindult az olvadás, így Pest-Buda magasságában a Duna vízállása már meglehetősen magas volt, de a befagyott jég miatt a víz nem tudott lefolyni rajta. A városlakók mégis bíztak csekély mértékben biztos árvízvédelmükben, annak ellenére, hogy a mélyebben fekvő utcákat a víz már január óta veszélyeztette.

A március 8-ai kolozsvári esemény kapcsán Szabó Csaba, az Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója kifejtette, a mostani programot egy hosszabb előkészítő munka előzte meg. – Egy évvel ezelőtt ellátogatott hozzánk a Babes-Bolyai Tudományegyetem Törtélem Filozófia Kara Magyar Történeti Intézetének a vezetője, Nagy Róbert-Miklós egyetemi docens.

„Valamit éreznek az emberek, de szörnyen házasodnak.”

Rhédey Ferenc levele Teleki Mihálynak, Szentjobb, 1659. augusztus 1.
MNL OL, Teleki család marosvásárhelyi levéltára, Teleki család, Missiles (P 659), No. 724/64.

Az Adatbazisokonline.hu oldalon most közzétett anyag az 1880-as és az 1900-as népszámlálás több mint 65 ezer bevitt adatát tartalmazza. Ezeket a Magyar Nemzeti Leváltár az eredeti ívek felhasználásával készült, korabeli másolatok alapján digitalizálta, és tette közzé. Fontos kiemelni, hogy e két népszámláláson – egy kivételtől eltekintve – azonos adatsort vettek fel. Mindkettő közterületek (utcák és házak) szerint haladva vette számba a korabeli lakosságot.

Katona Csaba történész, az Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) kommunikációs referense a program kapcsán elmondta: az Imagine régóta a Magyar Nemzeti Levéltár partnere, a szervezet és az intézmény számos módon működik együtt. – Az Imagine tavaly a gasztronómia hónapját, a márciust kiemelt, gasztrotörténeti sétákkal ünnepelte.

Az MNL delegációjának tagjai az intézmény Törtélem és Filozófia Kara Magyar Történeti Intézete hallgatóinak adnak majd elő. A kolozsvári Magyar Történeti Intézet – más hasonló intézetekkel együtt − az új tanügyi törvény alapján 2012-ben alakult meg, célja a történelem és rokon tudományai magyar nyelvű egyetemi szintű oktatásának összefogása, szervezése és támogatása. Az intézet berkein belül képzik a levéltárosokat is.

Az ünnepségen Szatucsek Zoltán, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Informatikai és Innovációs Igazgatóságának vezetője köszöntötte a közösségi segédletkészítőket, és kiemelte: nagyon fontos az a munka, amiben a levéltár és az önkéntesek közösen dolgoznak.