2023 – az első, Greccio-ban megvalósult élő betlehemes évfordulója.
2024 – Krisztus sebeinek elnyerése – Ferenc stigmatizációjára emlékeznek.
Az EME meghívására augusztus 22-én a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának két munkatársa tartott előadást az EME kolozsvári székházában.
A közgyűjteményi szférában az utóbbi időben gyakran felmerül a serpa és a hegymászó hasonlata, és talán nem kell elmagyaráznom, ki kicsoda a mi viszonylatunkban – jelentette ki köszöntőjében Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) általános főigazgató-helyettese a szeptember 10-én megtartott A mohácsi csatát követő évtizedek a levéltári iratok tükrében címmel közös workshopon. A rendezvényt a Magyar Nemzeti Levéltár és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete közösen szervezte.
A szeptember 10-én, kedden a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében bemutatják az Adatbázisok Online felületén elérhető, Reformáció kora című adatbázist is, amely a mohácsi csatát követő évtizedek levéltári forrásainak alapvető tárhelye. A workshop 10 órától kezdődik a levéltári palota kiállító-és konferenciatermében.
A jelen cikkhez felhasznált gazdasági levéltári források egy lassan sajnos feledésbemenő, egykor több tízezer munkásnak kenyeret adó ágazat mindennapjaiba engednek betekintést. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában a Gazdasági Levéltári Osztály a hazai bányászat múltjából közel ötezer iratfolyóméter terjedelmű iratanyagot őriz a 19. század elejétől egészen az ágazat rendszerváltást követő felszámolásáig, az ún. „szerkezetátalakításig”.
Levéltárosi szakterületen végzett kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Pauler Gyula-díjat vehetett át Szatucsek Zoltán főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Informatikai és Innovációs Igazgatóságának vezetője. A kitüntetést Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár adta át Szatucsek Zoltánnak augusztus 20-a alkalmából Budapesten, a Pesti Vigadóban.
Augusztus 8. és 13. között Bahija Simou, a Marokkói Királyi Levéltár igazgatója munkalátogatást tett Magyarországon – ennek kapcsán közleményt adott ki a Maghreb Arabe Presse. E szerint ez a kezdeményezés összhangban van Őfelsége, VI. Mohammed marokkói király irányelveivel, aki a kultúrát a tudás megosztása, a népek és nemzetek közeledése, illetve a fejlődés alapvető hordozójaként támogatja.
A Szent István-rend megalapítása idején a Habsburg Monarchia legjelentősebb kitüntetésének számított, amelyet polgári és egyházi érdemekért adományoztak „érdemdús és hűséges alattvalók számára”. Alapítója Mária Terézia volt, aki a magyar udvari kancellár, gróf Eszterházy Ferenc javaslatát támogatva döntött a rend létrehozása mellett.
