Köszöntőt mond:

Prof. Dr. Lee Haesung, a CEESOK elnöke

S.E. Dr. Hong Kyudok, a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete

Dr. habil. Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója

valamint

Dr. Kim Se-il Kim Se-il, a Chung-Ang Egyetem Külföldi Tanulmányok Intézetének igazgatója

Az Országos Levéltár egykori vezetője, Pauler Gyula 1841. május 11-én született Zágrábban. Iskoláit a piaristáknál végezte Pesten, jogot hallgatott, egyetemi évei alatt kezdett el történeti kérdésekkel foglalkozni. 1870-től lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd Horváth Mihály – a korszak egyik legnagyobb hatású történésze – ajánlására nevezték ki 1874. október 14-én országos levéltárnoknak.

Intézményünk ezúttal is várta a továbbra is nagy népszerűségnek örvendő raktársétákkal a látogatókat, amelyek során kollégáink tematikus válogatásban mutattak be iratokat a kora újkortól egészen a huszadik század első feléig. Szintén népszerűek voltak vezetett épületsétáink, amelyek ezúttal az levéltári palota elől indultak.

Az Magyar Nemzeti Levéltár jogelődje, a Magyar Országos Levéltár az 1723. évi XLV. törvénnyel létrehozott, ténylegesen gróf Batthyány Lajos nádor által 1756-ban felállított Archivum Regni alapjain, annak lényeges átszervezésével, 1874-ben jött létre, más országos kormányszervek levéltárainak beolvasztásával. Az intézmény a Helytartótanács, majd a Belügyminisztérium épületében működött, méltatlan körülmények között, ezért már 1868-tól kezdve folyamatosan napirenden volt az önálló levéltári épület kérdése.

Az együttműködési szerződés aláírása előtti megbeszélésen Szabó Csaba és Rózsa Dávid elsődleges célként a szakmai tevékenységek összehangolását, a tapasztalatok cseréjét és a tudományos kutatások összehangolását jelölték meg, különös tekintettel a hungarikakutatásra.

A képzés tervezett kezdési időpontja: 2023. szeptember 14.
A képzés tervezett befejezésének időpontja: 2024. június 20.
A képzés óraszáma: 450 tanóra

Az MNL jogelődje, a Magyar Országos Levéltár az 1723. évi XLV. törvénnyel létrehozott, ténylegesen gróf Batthyány Lajos nádor által 1756-ban felállított Archivum Regni alapjain, annak lényeges átszervezésével, 1874-ben jött létre, más országos kormányszervek levéltárainak beolvasztásával. Az intézmény a Helytartótanács, majd a Belügyminisztérium épületében működött, méltatlan körülmények között, ezért már 1868-tól kezdve folyamatosan napirenden volt az önálló levéltári épület kérdése.

Egy hónapon belül két újabb kötettel gyarapodott az Anjou-kori Oklevéltár forráskiadvány-sorozata. Szőcs Tibor a „Supplementum I.” sorszámú pótkötetben a keltezetlen vagy több évet is átfogó, I. Károly korára (1301–1342) helyezhető okleveleket, míg Piti Ferenc a sorozat 52-es sorszámú kötetében az 1368. év okleveles forrásait gyűjtötte össze és regesztázta a sorozat hagyományainak megfelelően. E két kötettel 48-ra gyarapodott a sorozat megjelent köteteinek a száma.