Magyar Nemzeti Levéltár

Akik ellátogattak a Bécsi kapu téri levéltári palotába a magyar kultúra napján, szabadon bejárhatták és megcsodálhatták az impozáns épületet. Megtekinthették egyebek mellett A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei című tárlat anyagát, továbbá a kiállító- és konferenciateremben helyett kapott a magyar kultúra napján egy kamarakiállítás is. Ebben az intézmény több, a reformkor kiemelkedő személyiségeihez kötődő dokumentumot bemutatott a vendégeknek.

1945. december 9-én született Újpesten. A számára korábban ismeretlen levéltárban hosszú külföldi tartózkodás után hazatérve, 2003 nyarán, élete váratlan fordulataként helyezkedett e. Ennek ellenére nagyon hamar megtalálta a helyét és sok éven át, nyugdíjazásáig koordinálta az intézmény központi adminisztrációját egy roppant felelősségteljes munkakört ellátva. Mindig mosolygó, kedves, felkészült és segítőkész kolléga volt- Emlékét megőrizzük!

Egy kis verses kötet került elő a marosi sóhajósok ügyében kiküldött három bizottság (1792–1819) iratainak csomójából, teljesen „tájidegen” környezetből. A kötet már a megjelenés évével – 1832 – és formátumával is kilóg az iratok közül, nem beszélve a tartalomról: „Kölcsey Ferencz’ munkáji. Első Kötet. Versek.” A könyv 113–116. oldalain olvashatjuk a Hymnusz második nyomtatott kiadását.

Az érdeklődőket számos programmal várják. A jeles nap alkalmából a levéltár munkatársai több, kulturális szempontból kiemelt dokumentumot bemutatnak a Bécsi kapu téren, a látogatók megtekinthetik többek között Kölcsey Ferenc verseskötetének első kiadását, amely tartalmazza a Himnuszt is, emellett látható lesz több érdekes 19. századi irat is.

Befejeződött az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című kulturális programsorozat 2024. december végén Budapesten, az utolsó rendezvényeknek a Nemzeti Táncszínház adott otthont. A kezdeményezéshez a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) a Magyarul Európában című interaktív vándorkiállítással járult hozzá. A tártlatot december 28-án 10 órától egészen december 31-én 22 óráig tekinthették meg az érdeklődők a Nemzeti Táncszínház 1-es számú Balett-termében.

Az első hazai vasúti sztrájkot követően az ágazat politikai vezetése – mivel annak legfőbb kiváltó okát, az alacsony bérszínvonalat továbbra sem volt hajlandó megszüntetni – kiemelt figyelmet fordított a Magyar Államvasutakra részben annak stratégiai jelentősége, részben pedig az ott alkalmazásban lévők jelentős száma miatt.

A pecsét mandorla alakú. A középső mezőt kitöltő ábrázolás felső felében stilizált gótikus épületben Szűz Mária látható a bal karján ülő kis Jézussal. Az alsó harmadban jobb és bal oldalon három-három férfi alak látható, amint hódolatukat mutatják be a Madonnának és gyermekének. A kép elrendezéséből és a fejfedők változatosságából akár a pásztorok és bölcsek hódolatára is gondolhatunk.

A német nyelvű produkcióban való közreműködésre Stefan Ludwig forgatókönyvíró egy az Archívneten megjelent publikáció alapján Szerényi Ildikót kérte fel a Magyar Nemzeti Levéltár részéről. A Bécsben forgatott dokumentumfilm beharangozó cikke így ír a műsorról:

A nemzet levéltára. Fejezetek az Országos Levéltár történetéből, a Bécsi kapu tér 2–4. Az Országos Levéltár palotája és Az Országos Levéltár Emlékkönyve 2023 kötetek megjelenése után újabb állomásához érkezett a Magyar Nemzeti Levéltár centenáriumi megemlékezés-sorozata. Ezúttal a Levéltári Közlemények 2023. évi centenáriumi száma jelent meg.