Magyar Nemzeti Levéltár

Az eredmények 19 kötetes vármegyénkénti, online is elérhető kötetsorozatban, valamint online adatbázisban is megtalálhatóak. A kutatás településenként tartalmazza a reformkortól 1945-ig működő civil szervezetek főbb adatait. Az adatbázis felhasználható a település múltjának megismerésére, a mai közösségek elődjeinek feltárására, egykor működött közösségek újraélesztésére XXI. századi formában megújítva.

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) öt rendezvénynek – a kísérőeseményekkel együtt több mint tíz konferenciának, tanácskozásnak és megbeszélésnek – adott otthont. Ezeken az eseményeken az Európai Unió tagállamaiból és intézményeiből, a három EFTA országból, az Egyesült Királyságból, Bosznia-Hercegovinából, Moldovából, Törökországból érkező szakértők száma meghaladta a kétszázat.

– A Magyar Kormánytisztviselői Kar gyümölcsöző és hosszabb távú kapcsolatot tart fenn a Magyar Nemzeti Levéltárral (MNL), amely büszkeséggel tölti el a csaknem 73 ezer főt számláló köztestület gárdáját – hívta fel a figyelmet köszöntőjében Ugodi Andrea A magyar nyelv hivatali előretörése a reformkorban: Küzdelem a vármegyei pecsétnyomók magyar felirataiért címmel megszervezett konferencián.

A sorozat 2022-es indulását követően idén második alkalommal rendezték meg a Szépművészeti Múzeum Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) szervezésében az International Conservation and Science (ICONS) nemzetközi konferenciáját.

A nagy érdeklődésre számot tartó kétnapos nemzetközi konferencián Magyarország és Törökország legkiválóbb – az oszmán-török világgal foglalkozó – turkológusai, történészei, nyelvészei, irodalmárai, zenetörténészei, építészei és régészei, valamint törökországi hungarológusai vettek részt olyan számban, amelyre eddig még nem volt példa Isztambulban.

A Nemzeti Örökség Intézete, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a HUN-REN BTK Történeti Intézete, a HUN-REN PPKE-PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, a Janus Pannonius Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Magyar Történelmi Társulat, Mohács Város Önkormányzata, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem, valamint Hargitai János miniszteri biztos szervezésében december 8-9-én a Várkert Bazár Rendezvénytermében konferenciát tartanak Antemurale Christianitatis – Közép-Európa és a Nyugat-Balkán, a Kereszténység Véd

A Magyar Nemzeti Levéltár a Vatikáni Magyar Levéltári Kirendeltséggel, Magyarország Szentszéki Nagykövetségével, a Holokauszt Emlékközponttal és a Római Magyar Akadémiával november 19-én Rómában konferenciát rendez a holokauszt 80. évfordulója alkalmából „A 80 anni dall’Olocausto. La diplomazia della Santa Sede in favore degli ebrei: il caso degli ungheresi” [80 évvel a holokauszt után. A szentszéki diplomácia a zsidók védelmében: a magyar példa.] címmel.

A kiállítás, amelynek mások mellett a Magyar Nemzeti Levéltár is a szakmai partnere, a 19. századi városépítészet kimagasló alkotásait, a növekvő metropoliszokat összefogó körutakat mutatja be. Teszi ezt oly módon, hogy a térképen oly hasonló bécsi és budapesti (pesti) körútrendszert közeli városképek segítségével eleveníti meg, rámutatva a városépítészet társadalomformáló hatására. Miért lett a bécsi Ring egy új társadalmi választóvonal, miközben a Nagykörút felnyitotta a városszerkezetet?

– A 301 éves levéltár történetében a nemzetközi kapcsolatok, programok, iratanyagok feldolgozása eddig is kiemelt szerepet és jelentőséget kapott, és ez így lesz a jövőben is – jelentette ki hétfőn a Magyarország katonai birtokbavétele, 1944–1945 című projekt bemutatóján a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) általános főigazgató-helyettese.

A reformkori pecséthasználat témában szervezett konferenciát november 12-én, kedden délelőtt 10 órától tartják a Bécsi kapu téri levéltári palota kiállító- és konferenciatermében (1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2–4.). A rendezvényen köszöntőt mond Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója és Ugodi Andrea, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke.
 

Fókuszban az eredmények