MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára

A Bukarestben élő magyarok ügyét is ekkor karolta fel egy Sükei Imre nevű református lelkész, aki rengeteget tett annak érdekében, hogy a helyiek anyanyelvükön tanulhassanak és hallgathassák az istentiszteleteket, azaz megmaradjon magyar identitásuk és kultúrájuk. E nemes cselekedetei ellenére Sükei vádak és támadások kereszttüzébe került, és körözött személlyé vált. Nyelvművelő és közösségszervező tevékenysége, majd későbbi üldöztetése következtében kapcsolatba került a Jászkun Kerülettel is.

A partnerségi nyilatkozat kiterjed a két közművelődési intézmény jövőbeni kiállításainak, kiadványainak, előadásainak kölcsönös szakmai segítségnyújtására, a repülés- és vasúttörténeti levéltári forrásoknak a közös feltárására, valamint a múzeum- és levéltárpedagógiai tapasztalatok cseréjére.

Az alább közlésre kerülő forrás rapini Steöszel József (1754-1815) 1798 nyarán lezajlott beiktató ünnepségéről emlékezik meg. Steöszel Heves megyei katolikus nemes család leszármazottja, főkapitányi címe mellett császári-királyi tanácsosi és aranysarkantyús vitézi ranggal is rendelkezett.

A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára igazgatója bemutatta azt a folyamatot, melynek eredményeképpen kialakult a megyeszékhelyünk mai településstruktúrája, városképe, illetve beszélt ennek méltatlanul –politikai okokból – mellőzött megálmodójáról, vitéz Bajor Józsefről, aki 1936-1955-ig a város főmérnökeként tevékenykedett.

(A két intézmény közti távolság ugyanis 7,4 km, míg az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára raktáraiban őrzött mennyiség már eléri a 8,5 iratfolyó-kilométert.)  Miután megbeszéltük, hogy a levéltárban őrzött és a mindennapokban használt íráshordozók zöme manapság papír alapú, áttekintettük ezek fejlődéstörténetét, különös tekintettel arra, milyen anyagok felhasználásával készültek elődeik. A foglalkozás kézműves részében könyvfaló-könyvjelzőt készíthettek a gyerekek.