Az épület falai között Széchenyi István és Kossuth Lajos is megfordult
2021.03.03.
Háromszor járt a megyeszékhelyen a legnagyobb magyar, egyszer Kossuth Lajossal
2021.03.02.
Március hónap dokumentuma
2021.03.01.
1848. március idusán a jászkiséri lakosságot vélhetően a Tisza szokásos áradása jobban érdekelte, mint a forradalom. A kisbíró március 12-én kidobolta: "A Tisza' vize ólly hirtelen árad hogy a' Felsöbb vidékeken minden réteket el öntött, azért szorossan meg hagyatik minden Lakosnak hogy a' Gátat minél elöbb még újjitani el ne múlassza, mert a' késedelmezö kár téritésbe fog el marasztaltatni.
Múltidézés és jövőbetekintés a Szolnok TV Helyi Járat című műsorában
2021.02.26.
2017-ben a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárának ítélte a Magyar Levéltárosok Egyesülete az „Év Levéltára” díjat. A Szolnok Tv Helyi Járat –félkomoly kalendáriumában a 2018 februárjában Szolnokon megrendezett ünnepélyes díjátadó évfordulóján Csönge Attila levéltár-igazgatóval beszélgetett a műsor vezetője az elismerésig vezető útról, valamint a 2021. évi tervekről.
Volt, amikor Verne Gyula Grant kapitány gyermekei című művét is elkobozták
2021.02.23.
(Köz)történetek 2.
2021.02.18.
1955-ben a Jászságban állattenyésztési napokat tartottak. Meglepő, hogy a rendezvénysorozatot megörökítő albumban látható lovak egyikének vérvonala a 17. század közepéig követhető vissza.
Kiállításaikat országos összehasonlításban is kiemelkedő érdeklődés övezte
2021.02.17.
Térségünkben Földi István főispán irányította a rendhagyó támogatói akciót
2021.02.17.
Februári hónap dokumentuma
2021.02.11.
Az italmérésből származó jövedelem a kocsmatulajdonos településeknek mindig jelentős hasznot hajtott, így a kocsmák fenntartásában maguk is érdekeltek voltak. A török kiűzése, valamint a Rákóczi-szabadságharcot követően a kocsmák mellett ugyanakkor megjelentek a zömmel településen kívül felépített csapszékek, illetve az átutazók elszállásolására is alkalmas vendégfogadók is. A kezdetben egyszerű kialakítású épületek jelentősége a normalizálódó hétköznapi életben egyre növekedett, hiszen például az Alföldön – ahol a jelentős mértékű pusztulás és elvándorlás miatt a megmaradó települések nagy távolságokra feküdtek egymástól – egy-egy ilyen csárda vagy vendégfogadó kis szigetet jelentett az utazóknak. Így közvetve a csárdák jelentőségének növekedését a belőlük származó jövedelem, valamint a tulajdonosok által fenntartásra és fejlesztésre fordított összegek gyarapodása is jelezte.
