Bevezetés céljából előolvasóként Ress Imre, a Történettudományi Intézet nyugalmazott tudományos főmunkatársa és Medgyesy-Schmikli Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense nyújtott rövid értékelést Ordasi Ágnes és Bedők Péter kutatási eredményeiről.
A könyvbemutató előtt Germuska Pál, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettese köszöntötte a hallgatóságot, kiemelve, hogy Ungváry Krisztián könyvében az (egykori) Országos Levéltár áldozatként jelenik meg, mivel az ostrom során a német csapatok hadikórházat rendeztek be az épületben, majd később, tűz miatt számos irat elpusztult.
Ez alkalommal a „KÖZÉPKORI ESTÉK” keretében
RÁCZ GYÖRGY
MÁTYÁS KIRÁLY 1464. ÉVI CÍMERREFORMJA
Dunaalmás úrbérrendezési anyaga az MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltárában meglehetősen hiányos. Az 1914 körüli legelőfelosztási iratanyagon kívül sem az elkülönítési per iratai (a per 1857–1859 között történhetett); sem a felmérési, illetve a per lezárását rögzítő elkülönítési térképhez kapcsolódó földkönyvek sincsenek meg. Megtalálható az úrbérrendezés előtti állapotot rögzítő 1832-es belterületi térkép, az elkülönített állapotot bemutató 1859-es belterületi, valamint határtérkép.
Pulitzer 175
Megemlékezés Pulitzer Józsefről a makói levéltárban
1847. április 10-én született Makón Pulitzer József, akit mindmáig a modern újságírás létrehozójaként tisztel a világ közvéleménye. A róla elnevezett díj ma is az írott és elektronikus sajtó legmagasabb elismerése, s a maga nemében a Nobel-díj jelentőségével vetekszik.
Szeptember 22-én a szerzők: Iván László levéltáros-történész, az MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltár munkatársa és Sáfár József ipartörténeti kutató megtartották könyvbemutatójukat a Budapest XVII. kerületi Podmaniczky-Vigyázó kastélyban (Rákosmente, Pesti út 115.).
PRESZTÓCZKI ZOLTÁN
95 ÉVE SZÜLETETT HERCZEG MIHÁLY HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI
HELYTÖRTÉNÉSZ, PEDAGÓGUS, LEVÉLTÁR-IGAZGATÓ
Könyvtár és könyvtár között is nagy lehetett a különbség, pedig a modern korban mind erősebben igyekeztek az egységes szabványokat és eljárásokat érvényesíteni, akár irányító hatósági szervek létrehozásával is. A könyvtárak felügyeletét 1945 után az Országos Könyvtári Központ nevű intézmény látta el Magyarországon egészen az 1952 évi megszüntetéséig.
