Hét dokumentuma

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követő zűrzavaros idők közepette, 1919 végére,1920 elejére Magyarországon szükségessé vált egyes sarkalatos államjogi kérdések rendezése: elsősorban azt kellett tisztázni, hogy az országnak milyen államformája legyen. A köztársaság eszméje nem nyert támogatást, a hagyományosan bevett és egyszersmind nagyobb politikai stabilitást biztosító királyság intézménye tűnt elfogadhatónak. Döntést kellett hozni a király személyéről is.

Magyarországon a középkorban és a koraújkorban nem volt szabályozott tűzoltási és mentési rend. Nem voltak tűzoltóegyletek, a törvényhatóságok és az állam sem gondoskodott rendeletekkel a tűzoltásról. Ha egy zsúfolt városban tűz ütött ki, akár az egész város is leéghetett. A 17. század végén egyre több település szervezte meg önálló tűzvédelmi egyleteit (elsőként Debrecen), de felszerelésük, lehetőségeik messze elmaradtak a kívánalmaktól.

A reklám kezdetei még a rómaiakig nyúlnak vissza. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a korabeli kereskedők már használtak cégéreket és reklám célzatú feliratokkal ellátott amforákat. Pompei falain is találtak már reklámfeliratokat, amelyek útbaigazították a vándort, melyik fogadóba térjen be.

Krúdy Gyula 1823-ban született Szécsénykovácsiban, Nógrád megyei földbirtokos családba, apja a megye várnagya volt. Jogot végzett, és hat évi katonai szolgálat után ügyvédként dolgozott. Az 1848-as szabadságharc őt is magával ragadja, már 1848 augusztusától önkéntesként szolgál, Jellasich ellen harcol, majd Komáromban Klapka alatt szolgál testvérével, Krúdy Kálmánnal. A komáromi várvédőkkel együtt részesülnek ők is amnesztiában. Az abszolutizmus éveiben Pozsonyban ügyvédkedik, itt szerzi meg 1855-ben második ügyvédi oklevelét.

Noha az intézmény megnyitása előtt hazánkban nem működött mai értelemben vett állatkert, vadállattartás és vadgazdálkodás Európa többi országaihoz hasonlóan már évszázadokkal korábban ismert volt Magyarországon. Az elsősorban vadászati céllal létrehozott királyi és főúri vadaskertek a középkortól kezdve virágoztak. Uralkodóink közül pédául IV. Béla királynak Zólyom mellett, I. Lajos számára a diósgyőri vár közelében létesítettek vadaskertet.

A céhek már a középkortól kezdve a kézművesek, iparosok érdekvédelmi szervezetei voltak. Azonban nemcsak a termékeket, és a céhtagokat védték a konkurenciától, más céhektől, vagy éppen a céhen kívüli „kontároktól”, hanem belső szervezetüket, életüket is maguk irányították.