A pénzhamisítás jelentős anyagi és erkölcsi kárt is okozhatott a pénz kibocsátójának, ezért a korai időkben elrettentő büntetéseket szabtak ki az elkövetőkre. Például a germán jogokból ismert a kézlevágás büntetése. Az angolszász büntetőjog előírása szerint a bűnöst forró vízben vagy olajban megfőzték, később máglyahalállal büntették.
Említett forrásunk érdekességét az aktualitáson túl az is adhatja, hogy Goldberger Leó Textilipari Egyesületben elmondott beszéde jellemző módon illusztrálja a nagyiparos vállalkozó gondolkodásmódját. Ennek megértéséhez röviden vázolnunk kell a részvénytársaság vezetőjének életútját. |
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Okmánytára (Z 41) tartalmaz minden jelentősebb üzletkötést, hitelnyújtást, valamint az Ipari Titkárság megszervezése előtti időszakban a bank érdekkörébe tartozott vállalatok iratait is. Ezek között előfordulnak olyan akták is, amelyek egy-egy peres üggyel, esetleg a büntetőjog hatálya alá tartozó cselekménnyel foglalkozik. Ilyen például az 5569. számú akta, amelyből egy csalás folyamata bontakozik ki. |
A légvédelmi körzeteknek szóló figyelmeztetést követően felzúgó veszélyt jelző szirénák, majd a később ejtőernyőn lassan ereszkedő Sztálin-gyertyák (világítóbombák) jellegzetes fénye ezen az éjszakán az öt nappal korábbi légitámadás megismétlődését jelezték a főváros lakosságának.
1777. augusztus 22-én jelent meg az a császári és királyi rendelet, melyet Ratio Educationis címen ismerünk. Ezzel történt meg a magyarországi oktatás rendszerének és irányításának állami felügyelet alá vonása és szabályozása, az oktatás szintjeinek, az iskola típusoknak, a tananyagnak és a tankötelességnek a meghatározása. Mindez az uralkodó joga volt, törvénnyel először majd csak 1868-ban rendezik az oktatás ügyét.
Az 1957. május 23-án letartóztatott Bibó István és Göncz Árpád, valamint a június 20-ától előzetes letartóztatásban lévő Regéczy-Nagy László elleni per a Nagy Imre per mellett a legjelentősebb politikai per volt az 1956-os forradalmat követő megtorlások sorában.
A Kossuth kézírásával írt oklevél már első ránézésre is számos furcsa jellemzővel bír. A legfontosabb ezek közül, hogy nincs rajta miniszteri ellenjegyzés, csak egyedül Kossuth írta alá. Nem szerepel rajta hivatalos szám és a pecsétje sem tölt be hitelesítő szerepet, mivel – meglehetősen természetellenes módon – a közepe ki van törve, mintha valaki szándékosan tette volna tönkre.
A múlt héten ünnepeltük 1848. március 15-ét, de azt talán kevesebben tudják, hogy az olaszok is ünnepelnek márciusban: 1861. március 17-én, 150 évvel ezelőtt, Torinóban kiáltották ki II. Viktor Emánuel korábbi szárd-piemonti királyt az egységes olasz királyság uralkodójává.
II. Rákóczi Ferenc személye szabadságharcának leverése után, távolléte ellenére a Magyarországon újra és újra szárnyra kapó történetek miatt a 18. században szinte folyamatosan jelen volt. A vele kapcsolatos szóbeszédek a hatóságok érdeklődésének középpontjában álltak, mivel a fennálló politikai rendszert érezték általuk veszélyeztetve. A tudomásukra jutott esetekben alapos nyomozást folytattak, az érintetteket súlyosan megbüntették. |
A nyugati magyar emigrációban 1948 táján egyre erőteljesebben nyilvánult meg az a törekvés, hogy a sok szétaprózott, és egymással is vitatkozó-hadakozó politikai csoportosulás mérsékelt elemeit összefogva egy, az emigráns politika lehetőségeit és feladatait reálisan meghatározó, a szélső jobboldali, illetve a radikális baloldali törekvésektől egyaránt elhatárolódó egységes szervezetet hozzanak létre. |
