Fazekas Kálmán esztergomi építési vállalkozó levéltárunkban őrzött (MNL KEML XIV.29) irataiból készített virtuális kiállításunk itt tekinthető meg.
Tisztelettel meghívjuk
Szalai András
"Kis magyar snassz és neociki"
című előadására
2023. június 2-án (pénteken) 17.00 órára.
A belépés ingyenes, azonban előzetes regisztráció szükséges
(62/211-145 vagy mako.csml@mnl.gov.hu)
Szeretettel várjuk!
A bejárt terület a történelem viharait élte át, jelentős része 1945-ig német lakossággal bírt. „Építészeti emlékek a mai Lengyelország területén” című előadásában gyönyörű fotókkal illusztrálva mesél arról az országról, melynek népével a magyarság évszázadokra visszamenőleg történelmi barátságot ápol, mégis napjainkra a mindenki által jól ismert szlogenen túl vajmi keveset tudunk róluk. A rendezvény a hagyományokhoz híven a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára kutatótermében kerül megrendezésre.
A Szent István Bazilika Budapest legnagyobb, rangban az esztergomi bazilika után Magyarország második legnagyobb temploma, a pesti városkép meghatározó épülete. Itt őrzik az ország legnagyobb becsben tartott ereklyéjét, Szent István mumifikálódott jobb kezét, a Szent Jobbot.
2018. április 25-én 16.30-tól Dr. Denke Gergely előadásával folytatódik intézményünk „Levéltári esték” sorozata. A történelmet és építészetet kedvelő köztisztviselő 2016-ban digitális fényképezőgépével Lengyelországban tett körutat azzal a céllal, hogy az ország Krakkón túli városait is megismerhesse. A bejárt terület a történelem viharait élte át, jelentős része 1945-ig német lakossággal bírt.
Ybl Miklós (1814-1891) tevékenységét, alkotásait, életművét sokan és sokféleképpen értelmezték, magyarázták. Tehetségét, munkaerejét elismerték itthon és külföldön egyaránt. Az 1953-ban alapított Ybl Miklós-díj már hangsúlyozta a „mester" építészetben betöltött szerepét.
A 19. század első felében Magyarországon - a korábbi sikertelen kísérletek után - újabb lépéseket tettek a büntető jogi törvénykönyv megalkotására. A büntetőtörvény-javaslat elkészítésére az 1840:V. törvénycikkben egy 45 tagú bizottságot, egy „országos választmányt" küldtek ki, amely többek között a börtönügyekre vonatkozó irányelvek kidolgozását kapta feladatul. Az 1843. évi törvényjavaslat nem lépett hatályba, de a börtönkörülmények javítása a javaslat szellemében kis lépésekben előrehaladt.
Gyermekkoráról sajnos semmit sem tudunk. 1825-től Bécsben tanult a Polytechnikai Intézetben, ahol rajzból és elemi mennyiségtanból kitűnő volt. 1831-ben tanulmányait kitűnő eredménnyel fejezte be, és Prága városáról „igen jól és tisztán rajzolt térképet" készített.
