„Hogy hová megyünk, azt nem tudtuk”. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja

2024.04.16.
A címben idézett rövidke mondat egy Auschwitzba deportált nyíregyházi asszony visszaemlékezéséből való. Szavai jól érzékeltetik a bizonytalanságot és kiszolgáltatottságot, amit a magyarországi zsidóság gettósításuk kezdetén érzett. 2001 óta április 16-án tartják minden évben a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

A megmagyarázhatatlan borzalom 1944 tavaszán zsidóellenes intézkedések sorával kezdődött. A zsidók listákra kerültek, sárga csillag viselésére kötelezték őket, néhány családot házi őrizetbe helyeztek. Ezzel párhuzamosan a közigazgatás a gettósítás és a deportálás végrehajtása érdekében hat, területileg meghatározott műveleti zónára osztotta az országot. Ennek megfelelően a táborokba gyűjtés először az I. zónát érintette, vagyis a VIII. kassai csendőrkerületben élő zsidókat (Kárpátalját és Északkelet-Magyarországot). Kárpátalján 1944. április 16. és április 30. között a hegyvidéki területről a síkvidék városaiban Ungváron, Munkácson, Beregszászban, Nagyszőlősön kialakított gettókba, gyűjtőtáborokba szállították az izraelita lakosságot.

A Kárpátalján zajló eseményekkel párhuzamosan folyt a több mint 22 ezer fős Szabolcs vármegyei zsidóság összegyűjtése és deportálása is. Nyíregyházán április végére több, mint 15 ezer Kisvárdán 6 ezer, Mátészalkán és környékén 8 ezer főt érintett a rendelet. Mind a kárpátaljai, mind pedig a szabolcsi, szatmári zsidóság sorsa 1944. május 15-én pecsételődött meg, amikor kigördültek az első szerelvények Auschwitz irányába.

A Szabolcsból, Szatmárból és Beregből elhurcolt zsidóság emlékét levéltárunk igyekszik megőrizni és a múlt megismeréséhez nélkülözhetetlen forrásokat kutathatóvá teszi. Összeállítottunk egy adatbázist, amely a Civil Alap Magyar Holokauszt Emlékév 2014. pályázatának a támogatásával valósult meg, és több részből áll.

A Memento egy virtuális emlékoszlop. A jegyzékhez a települések is segítséget nyújtottak. A térképen piktogrammal jelölt helyek listájában a halotti anyakönyvekbe bejegyzettek olvashatóak.

A zsidóság múltjának és a holokauszt történetének minél szélesebb körű megismeréséhez szeretnénk hozzájárulni könyv- és linkajánlónkkal, valamint azzal a levéltári szakkönyvtárunkban megtalálható könyvekről készített bibliográfiával is, amely a könyvészeti leíráson túl teljes terjedelmében olvashatóvá teszi a közreadható munkákat, vagy megadja a könyvismertetők elérhetőségeit.

Levéltárunk, továbbá a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltára, valamint a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár dokumentumaiból válogatott források több tucat iraton keresztül mutatja be a gettósítás folyamatát, az elkülönített táborokban töltött hetek mindennapjait, illetve a „hátra hagyott” vagyon sorsát. A forrásgyűjteményt folyamatosan bővítjük a zsidóság és a holokauszt történetéhez kapcsolódó új, eddig érintetlen írott forrásokkal.

Az emléknap tiszteletére Fehér Ildikó, az Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium történelem tanárának előadását ajánljuk levéltárunk YouTube-csatornáján, amelyben Jándi Dávid festőművész életének példáján keresztül mutatja be a magyarországi zsidóság történetét, 1944-es tragédiáját, illetve a zsidóság jándi emlékezetét. Előadása itt tekinthető meg.

 

 

Utolsó frissítés:

2024.04.25.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges